Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

31999R1600[1]

A Tanács 1600/1999/EK rendelete (1999. július 12.) az Indiából származó 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal behozatalára végleges dömpingellenes vámok kivetéséről és a kivetett ideiglenes vámok végleges beszedéséről, valamint a Koreai Köztársaságból származó 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetéséről

A Tanács 1600/1999/EK rendelete

(1999. július 12.)

az Indiából származó 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal behozatalára végleges dömpingellenes vámok kivetéséről és a kivetett ideiglenes vámok végleges beszedéséről, valamint a Koreai Köztársaságból származó 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkezett dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező szubvencionált importtal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6-i 2026/97/EK tanácsi rendeletre [2], és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság által benyújtott javaslatra,

mivel:

(A) IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(1) A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó, az ex72230019 vámtarifaszám alá tartozó 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal (a továbbiakban a "nagy átmérőjű RAH" vagy "érintett termék") behozatalára a 617/1999/EK rendelettel [3] (a továbbiakban "ideiglenes rendelet").

(2) Ugyanebben a rendeletben ideiglenes döntés született arról, hogy az érintett termék ugyanazon vizsgálat alá tartozó, Koreából származó behozatalára dömpingellenes vám nem kerül kivetésre, a megállapított de minimis vagy de minimis-hez igen közeli dömpingkülönbözet miatt.

(B) UTÓLAGOS ELJÁRÁS

(3) Számos érdekelt fél nyújtott be írásos észrevételt a legfontosabb tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amely alapján döntöttek az Indiából származó nagy átmérőjű RAH behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések elrendeléséről (a továbbiakban a "nyilvánosságra hozatal"). A kérelmet benyújtó felek szóbeli meghallgatásra is lehetőséget kaptak.

(4) A Bizottság folytatta minden olyan információ felkutatását és vizsgálatát, amelyet szükségesnek tartott végleges megállapításainak kialakításához.

(5) A felek mindegyikének tudomására hozták a legfontosabb tényeket és szempontokat, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vámok kivetését és az ideiglenes vámok által biztosított összegek végleges beszedését javasolni szándékoznak. Ugyancsak biztosítottak egy időszakot, amelyen belül e nyilvánosságra hozatalt követően kifogást emelhettek.

(6) A felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételeket figyelembe vették, és ahol szükségesnek ítélték, az ideiglenes megállapításokat azoknak megfelelően módosították.

(C) AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(7) Az érintett termék a nagy átmérőjű RAH, amely legalább 2,5 tömegszázalék nikkelt tartalmaz, a legalább 28, de legfeljebb 31 tömegszázalék nikkelt, és a legalább 20, de legfeljebb 22 tömegszázalék krómot tartalmazók kivételével.

(8) A vizsgálat ideiglenes fázisában megállapították, hogy a vizsgálat alá tartozó RAH, azaz az 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű (nagy átmérőjű huzal) és az 1 mm-nél kisebb átmérőjű (finomhuzal) fizikai jellemzői és felhasználása különböző. Emiatt az is láthatóvá vált, hogy a nagy átmérőjű és a finomhuzalok felhasználása egyáltalán nem, vagy igen korlátozott mértékben cserélhető fel. Az ideiglenes rendeletben azonban az is megállapításra került, hogy a két termék egyértelmű megkülönböztethetőségének kérdése további vizsgálatot igényel, amíg végleges döntés hozható.

(9) Az érdekelt felektől begyűjtött további információk alapján azt a következtetést vonták le, hogy a nagy átmérőjű huzal és a finomhuzal két különböző termék, mert fizikai jellemzőik és felhasználásuk is különbözik. Elsősorban a fizikai jellemzők tekintetében a RAH szakítószilárdsága, szemcseszerkezete és bevonata a nagy átmérőjű és a finomhuzalok esetében különböző. Másodsorban a két termék eltérő alkalmazásainak tekintetében megállapították, hogy a nagy átmérőjű huzalt nagy igénybevételű műszaki alkalmazásokhoz, például rögzítőkhöz, falmerevítő termékekhez, hegesztőhuzalokhoz stb. használják. Ezzel ellentétben a finomhuzalt rendszerint precíziós alkalmazásokban, mint például igen finom vagy kis méretű részecskék (pl. porszűrők vagy vegyi szűrők) szűréséhez használt, kis nyílásokkal rendelkező hálók és szűrők (fémszövet) esetében, orvosi/műtéti alkalmazásokban stb. használják.

(10) A fentiek alapján az a döntés született, hogy a finom és a nagy átmérőjű huzal két különböző termék, amelyek jellemzői és felhasználásuk eltérő, és a RAH felhasználói szempontjából egymással nem cserélhetők fel.

(11) A fentieket tekintetbe véve, és mivel az érdekelt felek egyike sem terjesztett elő semmilyen érvet a Bizottság érintett termékre vonatkozó ideiglenes megállapításait és a hasonló termék megítélését illetően, az ideiglenes rendelet 7-11. preambulumbekezdésében található tények és megállapítások megerősítésre kerülnek.

(D) DÖMPING

1. Korea

(12) Mivel az érdekelt felek egyike sem terjesztett elő semmilyen érvet és a vizsgálat nem vezetett eltérő eredményre, az ideiglenes rendelet 23.b) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapítások megerősítésre kerülnek, azaz két exportőr gyártó kivételével az érintett koreai exportőr gyártókra megállapított dömpingkülönbözetek de minimis-nek tekinthetők. Ezenkívül a közösségi határ CIF ár százalékában kifejezett, a vizsgált, Koreából származó és a Közösségbe irányuló, nagy átmérőjű RAH teljes kivitelét képviselő összes exportőr gyártóra vonatkozó súlyozott átlagos országos dömpingkülönbözet de minimis, azaz 2 % alatti. Ilyen körülmények között a Koreára vonatkozó dömpingkülönbözetet elhanyagolhatónak kell tekinteni az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

2. India

a) Normál érték

(13) Számos indiai exportőr gyártó azzal érvelt, hogy a kialakított normál érték meghatározásához használt átlagos haszonkulcs nem ésszerű, különösen azért, mert az lényegesen nagyobb, mint az az 5 %-os haszonkulcs, amit az ideiglenes rendelet 79. preambulumbekezdése említ közösségi iparágra vonatkozó méltányos haszonkulcsként a károkozásmentes ár meghatározásakor. Ezek az exportőr gyártók azzal az igénnyel léptek fel, hogy a vizsgálati időszak alatti vállalatonkénti haszonkulcsot, azaz az érintett terméket és egyéb termékeket is tartalmazó globális számot kellene használni a kialakított normál érték meghatározására. A nem jövedelmező vállalatok esetében azt követelték, hogy a jövedelmező indiai vállalatok vállalatonkénti haszonkulcsának az átlagát használják a kialakított normál érték meghatározására.

(14) A fentiek alternatívájaként azt kérelmezték, hogy minden egyes érintett vállalatra nézve az átlagos haszon az összes belföldi értékesítés alapján kerüljön kiszámításra, azaz egyaránt a jövedelmező és a nem jövedelmező terméktípusok, és nemcsak a jövedelmező terméktípusok belföldi értékesítése alapján.

(15) Ebben a tekintetben figyelembe kell venni, hogy a 384/96/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerint (a továbbiakban az "alaprendelet") a haszonnal kapcsolatos összegnek az exportőr ország belföldi piacán, a kereskedelem szokásos menetében a hasonló termék gyártására és értékesítésére vonatkozó adatokon kell alapulnia. Ebben az értelemben egy konkrét terméktípus költsége alatti eladás csak akkor vehető figyelembe a haszonkulcs meghatározásában, ha az ilyen típusú nem jövedelmező értékesítési mennyiség nem haladja meg a szóban forgó típus összes értékesítésének 20 %-át. A fenti szabályt vették figyelembe a kialakított normál érték meghatározásában használt haszonkulcs megállapítása során.

(16) Ezért a kialakított normál érték meghatározására használt haszonkulcsra vonatkozó követelést elutasították.

(17) Egy indiai exportőr gyártó azt kérte, hogy a kialakított normál érték meghatározása során vegyék figyelembe a félkész áruk készletváltozásait. Ezt az igényt elfogadták, mert a véglegesen benyújtott bizonyíték elégségesnek bizonyult.

(18) Két indiai exportőr gyártó, akik az egész vizsgálati időszak alatt veszteséget könyveltek el, az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint azt állította, hogy ezek a veszteségek az induló fázisban történtek, és ezt a körülményt figyelembe kell venni. Mivel azonban ez a két vállalat nem felelt meg az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított szempontoknak, a kiigazítást nem lehetett végrehajtani.

(19) A normál érték meghatározására vonatkozó minden további érv hiányában az ideiglenes rendelet 12. és 13. preambulumbekezdésében foglalt megállapítások máskülönben megerősítésre kerülnek.

b) Exportár

(20) Az exportár meghatározására vonatkozó új érvek hiányában az ideiglenes rendelet 14-16. preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítésre kerülnek.

c) Összehasonlítás

(21) Egy indiai exportőr gyártó azt kérelmezte, hogy a vele kapcsolatban álló importőr vonatkozásában felmerült hitelezési költséget az utóbbi által az első független közösségi vevőnek ajánlott fizetési feltételek, és ne az anyavállalat és a vele kapcsolatban álló importőr között megállapodott fizetési feltételek alapján határozzák meg. Ezt a kérelmet elfogadták és a hitelezési költség meghatározását ennek megfelelően módosították.

(22) Az igazságos összehasonlítást lehetővé tevő kiigazításokkal kapcsolatos további érvek hiányában az ideiglenes rendelet 17-19. preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapítások megerősítésre kerülnek.

d) Dömpingkülönbözetek

(23) A dömpingkülönbözet meghatározására vonatkozó új érvek hiányában az ideiglenes rendelet 20-22. preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítésre kerülnek. Ennek alapján a közösségi határon a CIF ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözetek a következők:

Bhansali Bright Bars Pvt., Ltd | 1,2 % |

Devidayal India Ltd | 27,5 % |

Hindustan Stainless Steel Wire Co., Pvt Ltd | 76,2 % |

Indore Wire Co., Ltd | 35,8 % |

Isibars Ltd/Isinox Steels Ltd | 11,4 % |

Kei Industries Ltd | 76,2 % |

Macro Bars & Wires Pvt., Ltd | 21,9 % |

Mukand Ltd | 23,3 % |

Raajratna Metal Industries Ltd | 16,0 % |

Triveni Shinton International Ltd | 68,2 % |

Venus Wire Industries Ltd | 6,6 % |

(E) KÁROKOZÁS

1. Közösségi ipar

(24) Az érintett felek által rendelkezésre bocsátott új bizonyíték vagy további bizonyító erejű érv hiányában az ideiglenes rendelet 24. és 25. preambulumbekezdésében foglalt tények és megállapítások megerősítésre kerülnek, azaz a nagy átmérőjű RAH összes közösségi előállításának több mint 65 %-át képviselő panaszos közösségi gyártók alkotják a közösségi iparágat az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerint.

2. Versenyszempontok

(25) A nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeikben az indiai exportőr gyártók megismételték azt az állításukat, hogy a folyamatban lévő eljárás keretein belül a közösségi iparág által benyújtott minden adat mesterségesen megnövekedne az "ötvözetfelár" rendszer egységes alkalmazásának eredményeként, és ezért a dömpingellenes eljárás keretein belül nem volna lehetséges pontos kárelemzést végezni. Mivel az érdekelt felek egyike sem nyújtott be új érveket, és mivel a Bizottság végleges határozatot hozott a panasz elutasításáról a rozsdamentes acélhuzallal azonos termékkategóriába tartozó, rozsdamentes, fényesre húzott acélrudakra vonatkozó IV/E-1/36 930 ügyben, az ideiglenes rendelet 27. preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítésre kerülnek.

3. Közösségi fogyasztás

(26) A nyilvánosságra hozatalt követően egyes érdekelt felek úgy érveltek, hogy a közösségi fogyasztás meghatározására alkalmazott módszertan helytelen, különösen a nem együttműködő közösségi gyártók eladásaira és harmadik országok behozatalaira való tekintettel.

(27) Ebben a tekintetben meg kell említeni, hogy részletes és megerősített adatok csak a közösségi iparra és az érintett országok együttműködő exportőr gyártóira vonatkozóan állnak rendelkezésre. Ezért a közösségi intézmények következetes gyakorlatával párhuzamosan a Bizottság rendelkezésére álló információkhoz, és különösen független statisztikai forrásokhoz folyamodtak. Az érdekelt felek egyike sem bocsátott rendelkezésre olyan információt, amely arra utalt volna, hogy a közösségi intézmények által követett felfogás ésszerűtlen és alaptalan volna az ügy körülményeire való tekintettel.

(28) Következésképpen, az ideiglenes rendelet 28. és 29. preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítésre kerülnek.

4. Behozatali mennyiség és a dömping behozatal piaci részesedése

(29) Mivel az érdekelt felek egyike sem terjesztett elő új érvet, az ideiglenes rendelet 30. és 31. preambulumbekezdésében részletezett megállapítások megerősítésre kerülnek.

5. A dömping behozatal árai

(30) Egyes érdekelt felek kétségbe vonták a Bizottság által, az ár alákínálási szintek kiszámításának ideiglenes fázisában alkalmazott módszertant. Azt állították, hogy ezek inflált szintek, mert a negatív összegeket, amelyekkel az exportőr gyártók alákínálnak a közösségi ipar árainak, nem ellensúlyozták pozitív összegekkel.

(31) Figyelembe kell venni, hogy az alákínálási szintek kiszámítására az ideiglenes rendelet 33. és 34. preambulumbekezdésében leírt módszertanban a dömping behozatal súlyozott átlagos nettó eladási árait hasonlították össze, modellenként, a közösségi piacon a közösségi ipar modellenkénti súlyozott átlagos nettó eladási áraival. Ezért ez a módszertan, modellenkénti alapon, lehetővé tette annak az összegnek a figyelembe vételét, amellyel az exportőr gyártó ára egy kiviteli ügyletben meghaladta a közösségi iparág súlyozott átlagárát. Ezért az érvet elutasították.

(32) Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 32-35. preambulumbekezdésében levont következtetések megerősítésre kerülnek.

6. A közösségi iparág helyzete

(33) Mivel az érdekelt felek egyike sem terjesztett elő semmilyen érvet a közösségi iparág helyzetére vonatkozó gazdasági mutatókkal kapcsolatos ideiglenes megállapítások kapcsán, az ideiglenes rendelet 36-43. preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítésre kerülnek.

(34) Egyes érdekelt felek úgy érveltek, hogy a közösségi iparág gazdasági mutatói nem tették lehetővé annak megállapítását, hogy ez az iparág jelentősen károsodott. Sőt azzal érveltek, hogy a vizsgálat időszaka alatt a közösségi iparág helyzete viszonylag stabil maradt, és a gyártás, az értékesítés mennyisége és a befektetések tekintetében még fejlődés jeleit is mutatta. A jövedelmezőség csökkenő tendenciája azzal a közösségi ipari döntéssel magyarázható, hogy a magasabb előállítási költségű termékekre koncentráltak.

(35) Az ideiglenes rendelet 44. és 45. preambulumbekezdésében megállapítottak emlékeztetnek arra, hogy a közösségi iparág jelentős kárára vonatkozó következtetés azon a tényen alapult, hogy a közösségi iparág a dömping behozatallal szemben nem tudta követni a piac növekvő tendenciáját, nem tudta piaci helyzetét visszanyerni, és csak jövedelmezőségének árán volt képes értékesítési mennyiségeit stabilan tartani, ami, a nyomott eladási árak összefüggésében, súlyos mértékben romlott. A közösségi iparág értékesítési mennyisége valóban mindössze 5 %-kal nőtt 1994 és a vizsgálati időszak között, míg a közösségi piac 20 %-kal növekedett ugyanezen időszak alatt. A gyártás és a befektetések kismértékű növekedése ráadásul azt is tükrözi, hogy a közösségi iparág megkísérelte megtartani piaci részesedését egy jelentős növekedésben lévő piacon. Így jövedelmezőségének csökkenő tendenciája nem kizárólag, ha egyáltalán annak tudható be, hogy a közösségi iparág is elkezdett néhány olyan modellt gyártani, amelyeket a dömping behozatalok oldaláról kisebb mértékű verseny fenyegetett.

(36) A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi iparágat jelentős kár éri az ideiglenes rendelet 44. és 45. preambulumbekezdésében megállapítottak szerint.

(F) OKOZATI VISZONY

(37) Az ideiglenes rendelet elfogadását követően egyes érdekelt felek megkérdőjelezték azt, hogy a közösségi iparágat ért kárt a dömping behozatal okozta. Különösen azt állították, hogy a kárt más tényezők okozták, nevezetesen azok a közösségi gyártók, akik a fenti meghatározás szerint nem tartoznak a közösségi iparágba. Ebből a szempontból azzal érveltek, hogy a közösségi gyártók részéről tapasztalható korlátozott együttműködést tekintetbe véve a nem együ ttműködő közösségi gyártók értékesítései hatásának értékelése nem volt teljesen megbízható.

(38) Tekintetbe véve a Közösségben a RAH-piac átláthatóságát és árérzékenységét, nem ésszerűtlen arra következtetni, hogy az egyéb közösségi gyártók valószínűleg a közösségi iparágéhoz hasonló tendenciát követtek, különösen az árak tekintetében. Ezenkívül az érdekelt felek egyike sem nyújtott be olyan információt, amely arra utalt volna, hogy a panaszt nem tevő gyártók pozitívabb összefüggésben működtek volna. Így az érvelést el kell utasítani, és az ideiglenes rendelet 50. preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítésre kerülnek, azaz az egyéb közösségi gyártók nem járultak hozzá a közösségi iparágat ért kárhoz.

(39) A fentiek figyelembevételével az ideiglenes rendelet 46-59. preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítésre kerülnek, azaz az Indiából származó alacsony árú dömping behozatal jelentős kárt okozott a közösségi iparágnak.

(G) KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(40) Az ideiglenes rendelet elfogadását követően a felhasználók észrevételeket nyújtottak be a vámok potenciális hatására vonatkozóan.

(41) A közösségi iparág és az egyéb közösségi gyártók tekintetében, a vámok helyzetüket érintő hatására vonatkozó további beadványok hiányában, megerősítésre kerül az a következtetés, hogy az intézkedések elrendelése valószínűleg lehetővé teszi, hogy a közösségi iparág visszanyerje elfogadható jövedelmezőségét, és a foglalkoztatást és befektetéseket egyaránt biztosító tevékenységét a Közösségben fenntartsa és továbbfejlessze.

(42) A kapcsolatban nem álló importőrök és a szállítók minden további válasza hiányában az ideiglenes rendelet 66-70. preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítésre kerülnek.

(43) A felhasználókra vonatkozóan egyes vállalatok azt állították, hogy az intézkedések elrendelése közvetlenül hatna gazdasági helyzetükre, mert az alapanyaguk árának növekedéséhez vezetne. Azt is állították azonban, hogy Indián kívül más Közösségen kívüli beszerzési források is léteznek. Ezenkívül a vámok általános alacsony szintjét tekintetbe véve az áremelések hatása korlátozott volna.

(44) Más felhasználók ragaszkodtak a közösségi iparág termékeinek minőségéhez és megbízhatóságához, és ezért úgy ítélték meg, hogy az intézkedések elrendelése nem befolyásolná saját helyzetüket.

(45) Ezért az ideiglenes rendelet 60-77. preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítésre kerülnek abban az értelemben, hogy a dömpingellenes vámok kivetése ellen nincs semmilyen kötelező érvényű ok.

(H) VÉGLEGES ELJÁRÁSMÓD

1. Korea

(46) A fenti megállapítások figyelembevételével, azaz hogy a Koreából származó behozatal országos súlyozott átlagos dömpingkülönbözete de minimis, a Koreából származó nagy átmérőjű RAH behozatalára vonatkozó eljárást az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban meg kell szüntetni.

2. India

(47) A dömpingre, károkozásra, okozati kapcsolatra és a közösségi érdekre vonatkozó fenti következtetések alapján mérlegelték, hogy a dömping káros hatásainak megszüntetése érdekében milyen formában és szinten kell dömpingellenes intézkedéseket hozni.

(48) Ennek megfelelően az ideiglenes rendelet 79. preambulumbekezdésében foglalt magyarázat szerint a károkozásmentes árszintet olyan mértékben számították ki, hogy az fedezze a közösségi iparág előállítási költségeit, és elfogadható értékesítési hasznot biztosítson.

(49) A károkozás-mentes árszintek és a gyártók exportárainak összehasonlítása ugyanazon a kereskedelmi szinten olyan károkozási mutatókhoz vezetett, amelyek kb. 20 %-tól több mint 50 %-ig terjedtek a költség nélküli közösségi határparitásos behozatali árszint százalékában. Három indiai exportőr gyártó esetében ez a mutató a dömpingkülönbözet alatt volt.

(50) Az ideiglenes rendelet 83. preambulumbekezdésében foglalt megállapítás megerősítésre kerül, azaz a fenti 2026/97/EK rendelet 3. cikke (4) bekezdése a) pontjának értelmében a vizsgált sémák mindegyike exporttámogatást testesít meg. A támogatások befolyásolhatják az indiai exportőr gyártók exportárait, ami magasabb dömpingkülönbözethez vezet. Ezért, és az ideiglenes rendelet 80-82. preambulumbekezdésében megállapítottak szerint, a dömpingellenes vámokat úgy kell kiigazítani, hogy azok tükrözzék az exporttámogatások hatását ellensúlyozó kiegyenlítő vámok kivetését követően fennmaradó tényleges dömpingkülönbözetet.

(51) A fentiek alapján a vám megfizetése nélküli CIF közösségi határparításon megállapított ár százalékában kifejezett végleges vámtételek, a meg nem fizetett vám esetén, a párhuzamos támogatás-ellenes eljárás eredményeit figyelembe véve, a következők:

Vállalat | Dömpingellenes vám (%) |

Bhansali | 0 |

Devidayal | 2,4 |

Indore Wire | 16,5 |

Isibars/Isinox | 0 |

Kei Industries | 32,6 |

Macro Bars | 0 |

Mukand | 10,1 |

Raajratna | 0 |

Triveni | 55,6 |

Venus Wire | 0 |

(52) Ami az egyéb exportőr gyártókat illeti, tekintetbe véve az együttműködés magas szintjét, a fellelt legmagasabb vállalat-specifikus dömpingellenes vámot kell alkalmazni. Ez 55,6 %. Ezt a vámot nem igazították ki a fenti 2026/97/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdése értelmében, mivel az a vállalat, amely alapján ezt kialakították, azaz a Triveni esetében nem találták annak nyomát, hogy kiegyensúlyozható exporttámogatást kapott volna.

(53) Az ebben a rendeletben meghatározott egyedi vámtételek a jelen dömpingellenes vizsgálat megállapításai alapján kerültek meghatározásra. Ezért azok a vizsgálat során feltárt helyzetet tükrözik. Ezért ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és az említett jogi személyek által gyártott termékek behozatalára alkalmazhatók. Az ennek a rendeletnek a rendelkező részében nem kifejezetten említett bármely más vállalat által gyártott termékek, ideértve a kapcsolatban álló alanyokat is, nem jogosultak ezekre a tételekre, és rájuk a fennmaradó vámtételeket kell alkalmazni.

(54) Az ezeknek az egyedi vámtételeknek az alkalmazására irányuló valamennyi igényt (pl. az alany nevének megváltoztatását követően) haladéktalanul el kell juttatni a Bizottsághoz minden lényeges információval, különösen az ilyen névváltoztatással kapcsolatban a vállalat gyártással, belföldi és kiviteli értékesítéssel kapcsolatos tevékenységeiben bekövetkezett mindennemű változásra vonatkozó információval együtt.

(J) AZ IDEIGLENES VÁMOK BESZEDÉSE

(55) Az indiai székhelyű exportőr gyártókra meghatározott dömpingkülönbözetek nagyságrendjét tekintetbe véve, és a közösségi iparágnak okozott kár súlyosságának figyelembevételével szükségesnek ítélik, hogy az ideiglenes rendelet szerint biztosított összegeket véglegesen beszedjék a kivetett végleges vámok összegének mértékéig, kivéve, ha az ideiglenes vámtételek alacsonyabbak, amely esetben az utóbbi érvényes,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az Indiából származó, az ex72230019 (TARIC-kód 72230019*90) vámtarifaszám alá tartozó, 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű, legalább 2,5 tömegszázalék nikkelt tartalmazó rozsdamentes acélhuzalra végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre, a legalább 28, de legfeljebb 31 tömegszázalék nikkelt és a legalább 20, de legfeljebb 22 tömegszázalék krómot tartalmazók kivételével.

(2) A nettó, költség nélküli közösségi határparitásos árra vámkezelés előtt alkalmazandó végleges dömpingellenes vám a következő:

Gyártó | | Vámtétel % | Taric kiegészítő kód |

-Bhansali Bright Bars Pvt Ltd, C-8/3, TTC Industrial Area, Village - Pawne Opposite PIL, Thane - Belapur Road, Navi Mumbai 400705 | 0 | A009 |

-Devidayal Industries Ltd, Gupta Mills Estate, Reay Road, Mumbai 400010 | 2,4 | A010 |

-Indore Wire Company Ltd, Near Fort, Indore 452006 (M.P.) | 16,5 | A004 |

-Isinox Steels Ltd, Indiasteel Complex, Railway Gate No 4, Antop Hill, Wadala, Mumbai 400037 | 0 | A002 |

-Isibars Ltd, Indiasteel Complex, Railway Gate No 4, Antop Hill, Wadala, Mumbai 400037 | 0 | A011 |

-Mukand Ltd, L.B.S. Marg, Kurla, Mumbai 400070 | 10,1 | A003 |

-Raajratna Metal Industries Ltd, 909, Sakar - III, Nr Income Tax, Ahmedabad 380014 | 0 | A005 |

-Venus Wire Industries Ltd, Block No 19, Raghuvanshi Mill Compound, Senapati Bapat Marg. Lower Parel, Mumbai 400013 | 0 | A006 |

-Macro Bars and Wires Pvt. Ltd, 702 Bombay Market Building, Tardeo Road, Mumbai 400032 | 0 | A008 |

-Kei Industries Ltd, D-90, Okhla Industrial Area Phase-1, New Delhi, India | 32,6 | A020 |

-Triveni Shinton International Ltd, Kanti Mansion, 6 Murai Mohalla, Indore, 452001, (M.P.) | 55,6 | A012 |

- Minden más indiai vállalat | 55,6 | A999 |

(3) Eltérő előírás hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az ebben a rendeletben meghatározott egyedi vámtételek (ellentétben a "másokra" alkalmazandó országos vámokkal) kizárólag az említett jogi személy(ek) által gyártott és az érintett országból származó termékek behozatalára alkalmazhatók. Ezekre a tételekre nem jogosult egyetlen olyan vállalat által gyártott termék sem, amelyet pontos neve szerint nem említ e rendelet rendelkező része.

Az ezeknek az egyedi vámtételeknek az alkalmazására irányuló valamennyi igényt (pl. az alany nevének megváltoztatását követően) haladéktalanul el kell juttatni a Bizottsághoz [4] minden lényeges információval, különösen az ilyen névváltoztatással kapcsolatban a vállalat gyártással, belföldi és kiviteli értékesítéssel kapcsolatos tevékenységeiben bekövetkezett mindennemű változásra vonatkozó információval együtt. A Bizottság - a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően - megfelelően módosítja a rendeletet az egyedi vámtételekre jogosult vállalatok jegyzékének naprakész állapotba hozása útján.

2. cikk

(1) Az Indiából származó 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzalok behozatalára kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok által, a 617/1999/EK rendelet [5] szerint biztosított összegek a véglegesen kivetett vámok mértékéig véglegesen beszedésre kerülnek. A végleges dömpingellenes vám mértékét meghaladóan biztosított összegek felszabadításra kerülnek.

(2) Az 1. cikk (4) bekezdésében említett rendelkezések ugyancsak alkalmazandók a ideiglenes dömpingellenes vámok által biztosított összegek végleges beszedésére is.

3. cikk

A Koreából származó 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzalok behozatalára vonatkozó eljárás megszűnik.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1999. július 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

S. Niinistö

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30, 18. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 288., 1997.10.21., 1. o.

[3] HL L 79., 1999.3.24, 13. o.

[4] European Commission,Directorate-General 1 - External Relations,Directorate C,DEM 24 - 8/38,Rue de la Loi/Wetstraat, 200, B-1049 Brussels

[5] HL L 79., 1999.3.24, 13. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31999R1600 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31999R1600&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.