BH 2002.12.467 I. A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés megsértésére való hivatkozással csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha ezáltal a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy más anyagi jogszabálysértés miatt törvénysértő büntetést szabott ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmazott [Btk. 2. §, Be. 284. § (1) bek. b) pont és (2) bek., 287/B. §].

II. Ha a terhelt a bűncselekmények egy részét a Btk.-nak az 1998. évi LXXXVII. törvény által történt és 1999. március 1. napjától hatályos módosítását megelőzően, más részét pedig ezt az időpontot követően valósította meg: valamennyi bűncselekményre nézve a legutóbb megvalósított bűncselekmény elkövetése idején hatályos törvény alkalmazásának van helye [Btk. 2. §, 47. § (4) bek. e) pont].

A városi bíróság a 2000. november 10-én meghozott ítéletével az I. r. terhelt és négy társa ellen folyamatban volt bűnügyben az I. r. terheltet jelentős értékre üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette; nagyobb értékre üzletszerűeen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette; 14 rb. - amelyből 2 rb. kísérlet - lopás bűntette; 4 rb. lopás bűntette, amelyből 1 rb. kísérleti szakban maradt; és 5 rb. közokirat-hamisítás bűntette, amelyek közül 1. rb. cselekmény kísérlet; valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 évi börtönbüntetésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, megállapítva, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

A megyei bíróság a 2001. március 29-én meghozott ítéletével a terhelt cselekményeit 2 rb. nagyobb értékre, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének; 17 rb. lopás bűntettének - melyből 3 rb. kísérleti szakban maradt 5 rb. közokirat-hamisítás bűntettének - amelyből 1 rb. kísérlet; és 1 rb. felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősítette, és az így minősített bűncselekményekért a terheltet halmazati büntetésül 3 év 3 hónapi börtönbüntetésre ítélte.

A terhelt az egyik - nagyobb értékre üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett - lopás bűntettét 1998. december 23-án, míg a további cselekményeit 1999. március 20. és 1999. december 7. között valósította meg.

A jogerős határozatok ellen a Be. 284. §-a (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással a szabadságvesztés tartamának és a feltételes szabadságra bocsátásból kizárásának törvénysértő volta miatt, a szabadságvesztés mérséklése és a feltételes szabadságra bocsátásból kizárás mellőzése végett a terhelt és a védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Az indítvány indokolása szerint az eljárt bíróságok törvénysértően alkalmazták a terhelttel szemben a Btk.-nak az 1998. évi LXXXVII. törvény által módosított és 1999. március 1-jétől hatályos rendelkezéseit, amelyek több vonatkozásban szigorúbb elbírálást írtak elő az üzletszerű cselekmények elkövetőivel szemben. Az adott esetben az eljárt városi és a megyei bíróság megsértette a Btk. 2. §-ának rendelkezéseit, mivel a terhelt egyik cselekményét a Btk. hivatkozott módosítása, vagyis 1999. március 1-je előtt követte el. Ilyen esetben pedig a felülvizsgálati indítványban kifejtett álláspont szerint több cselekmény esetén mindig annak a cselekménynek az elkövetési időpontja tekintendő a Btk. 2. §-a alkalmazásában elkövetési időpontnak, amelyre tekintettel a legenyhébb joghátrányok hárulnak az elkövetőre. Az ügyben tehát az lett volna törvényes, ha az első- és a másodfokú bíróság az egyik cselekmény 1998. december 23-ai megvalósítása miatt az összes cselekményre az 1999. március 1-je előtt hatályos szabályokat alkalmazza. Ez esetben pedig a szabadságvesztés mértékét is enyhébben kellett volna meghatározni, és - mivel akkor még az üzletszerű elkövetés mint a feltételes szabadságból kizárási ok nem volt hatályban - az üzletszerű elkövetés megállapítása mellett sem zárhatta volna ki a terheltet a feltételes szabadságra bocsátásból a Btk. 47. §-a (4) bekezdésének e) pontja alapján.

A védői álláspont szerint ilyen értelmezés felel meg egyébként annak a töretlen bírói gyakorlatnak, hogy a Btk. különböző időpontokban hatályos - elkövetéskori, illetve elbíráláskori - szabályai vegyesen nem alkalmazhatóak.

A legfőbb ügyész átiratában a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta, mivel az a törvényben kizárt. Az átirat szerint a Be. 284. §-ának (2) bekezdése alapján a cselekmények jogi minősítése, a büntetés mértéke, a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezések tekintetében a felülvizsgálat nem kezdeményezhető, ha ezek a rendelkezések - mint az adott esetben is - megfelelnek a törvényi szabályozásnak. A felülvizsgálati indítvány indokolásával kapcsolatban a legfőbb ügyész arra is utalt, hogy a megtámadott határozatokkal elbírált azokra a bűncselekményekre tekintettel, amelyek elkövetésekor már az elbíráláskori jogszabály volt hatályban, a korábbi törvény alkalmazására nincs törvényes lehetőség.