EH 2001.415 A dolog eladásával megbízott személy, a dolog átvételével mint letéteményes az általános szabályok szerint felel [Ptk. 463. § (1) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek.].
A peres felek között 1995. október 20. napján megbízási szerződés jött létre, amely alapján a felperes, mint megbízó megbízta az alperest a tulajdonát képező BMW személygépkocsi értékesítésével. Az alperes a gépkocsit átvette és az óbudai telephelyén helyezte el, ahonnan 1995. november 11-én ismeretlen tettes ellopta. A gépkocsi utóbb megkerült, amikor azt átalakítva, hamis okmányokkal megpróbálták az országból kivinni.
A felperes keresetében a gépkocsiban keletkezett károk és különböző költségei megtérítése címén 609 456 forint és ezen összeg 1995. november 11. napjától számított évi 20%-os kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését szerződésszegéssel okozott kár megtérítése címén. Az alperes 50 936 forintot meghaladóan a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság 50 936 forint és kamata megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az indokolás szerint az alperes az autót a szokásoknak megfelelően az eladásra váró autók között helyezte el a telephelyén és nem nyert bizonyítást az a tény, hogy nem megfelelően gondoskodott volna a gépkocsi őrzéséről.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és az alperest 609456 forint és ezen összeg 1995. november 1. napjától számított évi 20%-os kamata megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a peres felek között létrejött ügynöki megbízási szerződés keretében egy letéti szerződés is létrejött, amelyben az alperes vállalta, hogy a telephelyén elhelyezett gépkocsit megőrzi. Ez a felelősség custodia jellegű szigorú felelősségi alakzat, amely egészen az elháríthatatlan külső okig áll fenn. Az, hogy a gépkocsit ellopták, a szerződés nem megfelelő teljesítését jelenti, ezért az alperes a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdése alapján kártérítési felelősséggel tartozik.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát. Az alperes álláspontja szerint a peres felek között nem jött létre olyan megállapodás, amely alapján a gépkocsi őrzésére lett volna köteles. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a gépkocsi elhelyezése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a peres felek között létrejött megbízási szerződés egy letéti elemet is tartalmazott, amely alapján az alperes a gépkocsi őrzésére volt köteles. Tévedett azonban a másodfokú bíróság akkor, amikor az alperes felelősségét objektív jellegű custodia felelősségnek tekintette. A magyar jogban a letéteményes felelőssége főszabályként nem custodia felelősség - ilyen felelőssége csak a szállodának van a Ptk. 467. §-ának (1) bekezdése alapján - hanem az általános szabályok [Ptk. 318. § (1) bek. és azon keresztül a Ptk. 339. § (1) bek.] szerinti vétkességi felelősség. E felelősség alól az alperesnek kellett volna kimentenie magát annak bizonyításával, hogy a gépkocsi őrzése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az alperes azonban nem tett eleget a perben a rá háruló bizonyítási tehernek, mert nem tudott nyilatkozni a lopás időpontjakor őrzési viszonyokról, arról, hogy a gépkocsi zárt területen volt-e, azt őrizték-e és ha igen hogyan. E kimentés hiányában érdemben helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az alperest terhelő őrzési kötelezettség nem megfelelő teljesítését jelentette az a körülmény, hogy a gépkocsit az alperes telephelyéről ismeretlen tettes ellophatta. Az alperes tehát köteles szerződésszegésével okozati összefüggésben keletkezett kár megtérítésére. (Legf. Bír. Pfv. VI. 21 530/1999/4.).