3158/2014. (V. 23.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.II.37.480/2014/4. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt jogi képviselője útján (a továbbiakban: indítványozó) alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.

[2] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-ára hivatkozással a Kúria Kvk.II.37.480/2014/4. számú - 2014. április 17. napján meghozott - végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

[3] 1.1. Az ügy előzménye, hogy a kérelmező 2014. április 4-én kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottságnál a Pk.69.374/1989/1. számú végzéssel elrendelt Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt bírósági nyilvántartásba vétele miatt, állítva, hogy a párt nyilvántartásba vételére valótlan adatokkal került sor. Kérte a törvénysértő tevékenység és a jogellenes állapot miatt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását, mert álláspontja szerint az így nyilvántartásba vett párt mint jelölő szervezet nem rendelkezik jogi személyiséggel. A Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzésében a Nemzeti Választási Bizottság NVB/1097-1/2014. számú - tartalma alapján hatáskörének hiányát megállapító - levelét határozatnak tekintette és azt helybenhagyta. A Kúria ebben a végzésében megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan, a Nemzeti Választási Bizottság helytállóan hivatkozott arra, hogy a kifogásban foglaltak nem minősülnek választási ügynek. A két párt nyilvántartásba vételével kapcsolatosan a választási bizottságok nem folytatnak le törvényességi vizsgálatot, nem vizsgálják, hogy melyik párt a törvényes és legitim.

[4] A Kúria a Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzésének fejrészében a kérelmezőt tévesen jelölte meg. Az indítványozó 2014. április 16-án benyújtott kérelmére a Kúria 2014. április 17-én Kvk.II.37.480/2014/4. számú végzésében a kérelmező megnevezését a kérelemben foglaltaknak megfelelően Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártra javította, és a kérelmező címét is helyesbítette.

[5] Az indítványozó 2014. április 24-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Indítványában kérte az Alkotmánybíróságtól a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú - 2014. április 14 napján kelt - végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság 2014. április 28-án IV/856-3/2014. szám alatt hozott végzésében az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján visszautasította, mert az nem határidőben érkezett.

[6] 1.2. Az indítványozó 2014. május 8-án alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a Kúria Kvk. II.37.480/2014/4. számú végzésével kapcsolatosan. Indítványában arra hivatkozott, hogy a névelírásra vonatkozó - a Kúria Kvk.II.37.480/2014/4. számú kijavítási - végzését 2014. május 5. napján vette át. Ezért az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú döntését érintő határozatában megállapított elkésettség kérdésével nem ért egyet. Továbbra is vitatta a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzésével kapcsolatos bírói jogértelmezést. Álláspontja szerint a Kúria a jogértelmezésével sérti az Alaptörvény B) cikke szerinti jogállamiságot, az R) cikke szerinti törvényességet, az I. cikke szerinti emberi alapvető egyéni és közösségi jogokat, a VI. cikke szerinti jó hírnévhez való jogot, a VIII. cikke (3) bekezdése szerinti szabad népakarat kinyilvánításának jogát, a XXIII. cikke szerinti szabad választás alapjogát, a XXVIII. cikk szerinti jogorvoslathoz való alapjogot, valamint a 2. cikk (1) bekezdés szerinti közvetlen szavazást és a választói szabad akarat kifejezését. Hivatkozott az indítványozó a Római Egyezményről szóló 1993. évi XXXI. törvény 13. cikkére, a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmére is.

[7] Az indítványozó az Nemzeti Választási Bizottság döntését és a Kúria végzését alaptörvény-ellenesnek tartotta és kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy

- a Nemzeti Választási Bizottság NVB/1097-1/2014. számú döntése valamint

- a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú döntése jogszabálysértő,

- állapítsa meg a jelölő szervezet vonatkozásában a jogszabálysértés tényét,

- tiltsa el a jelölő szervezetet a jogszabálysértéstől, kötelezze a döntéshozókat a döntés - törvény szerinti - nyilvánosságra hozatalára,

- biztosítson törvényes lehetőséget arra, hogy az indítványozó törvényes helyzetét rendezhesse.

[8] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, és az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennálltát, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29. § szerinti feltételeket.

[9] Az Alkotmánybíróság az eljárás során megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek nem felel meg az alábbiak miatt.

[10] 2.1. A Ve. 233. § (1) bekezdése értelmében a választási szerv határozatával kapcsolatos bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be.

[11] A Kvk.II.37.480/2014/4. számú kúriai végzés közlése napjának - az indítványozó által megjelölt május 5-e helyett - az Alkotmánybíróság 2014. április 28-át tekintette, minthogy az indítványozó a mellékelt iratok tanúsága (és saját nyilatkozata) szerint ezen a napon nyújtotta be a Kúriához ennek a végzésnek a kijavítására vonatkozó kérelmét, tehát ekkor már nyilvánvalóan közölték azt vele.

[12] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2014. május 8-án nyújtotta be. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az előterjesztett alkotmányjogi panasz nem a törvény által előírt határidőn belül érkezett, így az elkésettnek minősül, érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.

[13] 2.2. Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy, vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés, vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

[14] Az indítványozó formailag a Kúria - előző végzésének fejrészét - kijavító végzése ellen nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt, de abban továbbra is a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzésével szembeni korábbi kifogásait terjesztette elő.

[15] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozónak a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszát a IV/856-3/2014. számú végzésében visszautasította, ezért e kúriai határozat tekintetében újabb alkotmányjogi panasz nem kezdeményezhető.

[16] Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy - a Kúria Kvk.II.37.480/2014/2. számú végzésének fejrészében a kérelmező nevének és címének kijavítására vonatkozó - a Kúria Kvk.II.37.480/2014/4. számú végzése nem tekinthető az indítványozó által sérelmezett ügy érdemében hozott döntésnek, vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek.

[17] Tekintettel arra, hogy az indítvány nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek, az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) és h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2014. május 12.

Dr. Kovács Péter s. k.,

tanácsvezető,

előadó alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/931/2014.