A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló T/359. számú törvényjavaslat indokolása
Az Alkotmány 2010. július 6-i módosítása
Lásd: a Magyar Közlöny 2010. július 6-i számát.
Az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 19. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva a következő törvényt alkotja:
1. §
Az Alkotmány 61. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, illetőleg terjesztéséhez.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, valamint az állampolgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát és a demokratikus közvélemény kialakításához fűződő érdekét.
(3) A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. A közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek.
(4) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
2. §
E törvény kihirdetése napján lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az 1990 óta változatlan 61. § által használt fogalmak jelentős része mára elavult, és alkalmatlan a modern médiapiaci folyamatok alaptörvényi szintű szabályozására. Ugyanakkor a sajtószabadság biztosítása mellé indokolt felvenni a sokszínűség védelmét, illetve a polgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát is, ami a sajtószabadság mellé társuló kötelezettség, azaz a médiától alkotmányosan elvárt, közérdekű feladat. A közszolgálati médiaszolgáltatás kiemelt fontossággal bír a demokratikus társadalmi berendezkedésben. Ennek érdekében e javaslat által a közszolgálati média alkotmányos intézménnyé válna, amelynek fenntartása állami kötelezettség. A javaslat külön szól a közszolgálat felügyeletéről is, amelyet három pillérre helyez.
Korábban politikai alkuk eredményeképpen határozták meg a különböző kétharmados szabályozási tárgyköröket. A javaslat ezek közül csak a leginkább indokolt tárgyköröket őrizné meg, és írna elő kötelező kétharmados szabályozást. A jogalkotó döntése alapján természetesen az alkotmányi elvárásokon túl is elfogadható további, a 61. §-t érintő kétharmados törvények léte.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az Alkotmány 61. § (1) bekezdéséhez
A javaslat szóhasználata visszatér a magyar történelmi hagyományhoz, és a "véleménynyilvánítás szabadsága" helyett a "szólásszabadság" kifejezést használja, de annak tartalmán, illetve - elsősorban az alkotmánybírósági gyakorlat által meghatározott - korlátozási lehetőségein nem változtat. A közérdekű adatok megismerése és terjesztése szintén kiemelt fontosságú alapjog, amely változatlan megfogalmazásban szerepel a szövegben.
Az Alkotmány 61. § (2) bekezdéséhez
A javaslat alapján a sajtó szabadsága mellett annak sokszínűsége is védelmet élvez, amely elsősorban a sajtót, illetve a médiaszolgáltatásokat figyelemmel követő polgárok érdekeinek védelmét szolgálja. A médiapiacnak, illetve bizonyos esetekben az azt felügyelő hatóságoknak biztosítaniuk kell a médiatartalmak széles választékát.
A polgárok tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve a demokratikus közvélemény kialakításához fűződő érdekük védelme a modern demokratikus államok megfelelő működésének egyik legfontosabb alapfeltétele. Az államnak e jogot, illetőleg érdeket védenie és biztosítani kell, ha meg kívánja teremteni annak a lehetőségét, hogy a közös ügyekben a döntések a polgárok aktív részvételével szülessenek.
Az Alkotmány 61. § (3) bekezdéséhez
A közszolgálati médiaszolgáltatás - amely fogalmilag tágabb is lehet, mint a jelenlegi rádiós és televíziós műsorszolgáltatás - kiemelkedő közösségi érdek, a nemzeti, kisebbségi, európai kultúra megőrzése és fejlesztése, a demokrácia működtetése, a különböző közösségi igények kielégítése céljából.
A javaslat meghatározza a felügyelet és az ellenőrzés alapvető formáit is, amely három pilléren nyugszik (ennek részleteit a médiára vonatkozó szabályozás bontja ki). E három pillér: a független tulajdonosi testület, a felügyeletet gyakorló autonóm hatóság, illetve az állampolgárok egyes, a szabályozás által meghatározott közösségei.
Az Alkotmány 61. § (4) bekezdéséhez
A javaslat alapján a jövőben az Alkotmány értelmében három szabályozási tárgykör igényel kötelezően kétharmados országgyűlési többséget: a korábbihoz hasonlóan ilyen a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, illetve a médiaszolgáltatások - ideértve mind a közszolgálati, mind a magántulajdonban álló médiát - felügyeletéről rendelkező törvény. A közszolgálat esetében ezen nem pusztán a hatósági, hanem a tulajdonosi felügyeletet, illetve a társadalmi kontrollt is érteni kell.