A Gazdasági Versenyhivatal 153/1999/18 számú határozata fogyasztómegtévesztés tárgyában. Eljárás alá vont: K and H Alapkezelő Kft.

Vj-153/1999/18

Vj-153/1999/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Riesz Tamás és a dr. Dankó István Péter ügyvédek (1075 Budapest, Madách I. u. 13-14.) által képviselt K & H Alapkezelő Kft. (1075 Budapest, Károly krt. 3/7. eljárás alá vont ellen fogyasztók megtévesztésének megállapítására indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont azon tájékoztatása, hogy "ráér a későbbiekben - akár évek múltán is - befektetési jegyeit, vagy annak egy részét visszaváltani, mivel befektetése ez idő alatt is növekszik", alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

Az eljárás alá vonttat 1.000.000.-Ft azaz Egymillió Ft bírsággal sújtja, melyet köteles a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 sz. bírságbevételi számlájára a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát - a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül - a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó keresetben kérheti az eljárás alá vont, melynek a bírság befizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból indított eljárást, mivel a tudomására jutott információk alapján valószínűsíthető volt, hogy az eljárás alá vont által 1998. januárjában a Profit Plusz Tőkegaranciás Értékpapír Befektetési Alapnak, a Profit Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alapba történő beolvadásakor a beolvadó alap befektetési jegy tulajdonosainak a befektetési jegyek átalakítására vonatkozóan adott tájékoztatása sértheti a Tpvt. III. fejezetében található fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására vonatkozó tilalmakat.

Az eljárás alá vont elsősorban az eljárás megszüntetését, másodsorban a bírság kiszabásának mellőzését kérte. Arra hivatkozott, hogy a befektetőknek volt választási lehetőségük a futamidő végén felvehették befektetett tőkéjüket, amit a befektetők 51 %-a meg is tett, vagy úgy, hogy a nyíltvégű alap befektetőivé válnak. A beolvadással kapcsolatosan az alapkezelő 1998. január 7-én az alapkezelők számára előírt hirdetményi helyeken Hirdetményt tett közzé, amelyben tájékoztatta a befektetőit a beolvadásról, a beolvadás miatt szükségessé vált alapszabály-módosításairól, illetve a nyíltvégű alapkezelési szabályzatába történő betekintés lehetőségéről. A befektetők nem csupán egy levél tartalmára alapozva hozták meg döntésüket. Az esetleges bírság esetén kérte figyelembe venni, hogy a magatartás csekély számú fogyasztót érintett, kizárólag 3200 befektetőt. A levél kiadása óta közel két év eltelt, az akkori vezetők már nem dolgoznak az alapkezelőnél. Ezen kívül a befektetőket is pénzügyileg negatívan érintené az ügy. Az esetleges elmarasztaló határozat az összes többi az alapkezelő által kezelt befektetési alapokra is negatívan hatna.

II.

A Versenytanács lefolytatott bizonyítási eljárás, az eljárás alá vont előadása és az általa becsatolt okiratok, valamint a vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg.

Az Állami Értékpapír Felügyelet 1993. június 14-én keltezett határozatával engedélyezte, hogy a K & H Befektetési Alapkezelő Értékpapír- és Ingatlanbefektetési Alapkezelési tevékenységet folytasson.

Az alapkezelő az ország egész területéről gyűjtött befektetői tőkékből befektetési alapokat hozott létre. Ezek egyike a PROFIT Plusz Tőkegaranciás Értékpapír Befektetési Alap, amelyet egy nappal a futamidő lejárta előtt 1998. január 30-án az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (továbbiakban: ÁPTF) engedélyével 1998. január 30-án összevont a Profit Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alappal. Az ÁPTF 110.031-5/97. számú határozatában, amely 1997. december 29-én kelt, kimondja, hogy a felügyelet a PROFIT Plusz Tőkegaranciás Értékpapír Befektetési Alapot az összevonás napjával törli a zárt végű alapok listájáról. Ezen a napon a letétkezelő köteles megállapítani az Alap nettó eszközértékét, valamint egy jegyre jutó nettó eszközértékét, a PROFIT Nyíltvégű Értékpapír Befektetési Alap kezelési szabályzatában meghatározott értékelési elvek szerint.

A befektetési jegyek cseréjének alapja a két alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének hányadosa volt. A befektetési jegyek technikai cseréjét 1998. január 30-át követő első munkanaptól kell lebonyolítani. Az összevonásról az alapkezelő hirdetményt köteles megjelentetni mindkét alap hirdetményi lapjaiban. A beolvadásról, a két alap befektetési jegyeinek cserearány elvéről a nyíltvégű alap befektetési politikájáról az eljárás alá vont 1998. január 7-én az előírt hirdetményi helyeken (Napi Gazdaság, Magyar Hírlap, Magyar Tőkepiac) hirdetményt tett közzé, amely azt is tartalmazta, hogy amennyiben a befektető fel kívánja venni befektetésének értékét, úgy visszaváltási díj ellenében megteheti, mivel a nyíltvégű alap befektetési jegyei folyamatos forgalmazás során visszaválthatók a befektetési jegyek cseréjének költségét az alapkezelő viseli.

A PROFIT Plusz Tőkegaranciás Alap befektetőinek a beolvadással kapcsolatban választási lehetőségük nem volt, a beolvadás automatikusan megtörtént, az a befektető aki nem kívánta befektetését a nyíltvégű alapban folytatni 1998. február 2-án az első banki munkanapon felvehette tőkéjét.

Ezzel a lehetőséggel az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a új befektetések tulajdonosainak 51 %-a élt.

Eljárás alá vont 1998. január 13-án minden PROFIT Plusz Befektetési Jegy tulajdonos részére névre szóló levelet küldött. Ebben a beolvadás bejelentése mellett közli, hogy a PROFIT Plusz alap futamideje 1998. január 31-én lejár azonban az alapkezelő szeretné befektetéseivel tovább gyarapítani a befektető megtakarításait. Ennek érdekében felidézi, hogy milyen előnyökkel jár, ha befektetési jegyeit a befektető nem váltja vissza rögtön a lejáratkor, hanem a pénzének a kezelését továbbra is a Befektetési Alapkezelő Kft-re bízza. Megemlíti, hogy az elmúlt három évben a piaci kamatoknál magasabb hozamot tudott elérni befektetéseivel PROFIT Plusz Alap és a PROFIT Nyíltvégű Alap esetében is, mint az új befektetés révén a befektetett összeg 30 %-ának erejéig adókedvezményt is vehet igénybe a befektető. "Amennyiben el akarja kerülni a visszaváltás napjaiban esetlegesen kialakuló sorban állást, abban az esetben ráér a későbbiekben - akár évek múltán is - befektetési jegyeit, vagy annak egy részét visszaváltani, mivel befektetése ez idő alatt is növekszik a nettó eszközértéknek megfelelően".