A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21233/2018/2. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 1., 2., 5., 6.] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.21.233/2018/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Czudar Balázs ügyvéd (címe) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Miniszterelnökség, Perképviseleti és Döntőbizottsági Főosztály (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3., ügyintéző: dr. Ádám Réka kamarai jogtanácsos) által képviselt Miniszterelnökség (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.) alperes ellen közérdekű adat kiadása miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. augusztus 23. napján kelt 25.P.21.582/2018/9. számú ítélete ellen az alperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett, a felperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett és 12. sorszám alatt pontosított fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest arra kötelezi, hogy 15 napon belül küldje meg a felperesnek a ... e-mail címre

1. azon ingatlanok helyrajzi számát, amelyek esetében a 455/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozat került továbbításra az alperesi minisztériumot vezető miniszter részére;

2. jogi személy megkereső (tulajdonos) esetében az arra vonatkozó adatokat, hogy ezen ingatlanok esetében a megkeresés mely személytől, mikor és mekkora összegű vételár megjelölésével érkezett;

3. az 1. pontban írt ingatlanok közül az alperesi minisztériumot vezető miniszter a Magyar Állam nevében mely ingatlanok vonatkozásában élt elővásárlási jogával;

4. azon szerződések elektronikus másolatát, amelyek - elővásárlási jog gyakorlása esetén - ezen döntését megelőző vagyonértékelés elkészítésére vonatkoztak, az esetleges személyes adatok kitakarása mellett.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes - 9. sorszámú jegyzőkönyvben pontosított - keresetében arra kérte, hogy kötelezni az alperest, hogy elektronikus úton a ... címre küldje meg a részére az alábbi közérdekű adatokat: (1.) azon ingatlanok helyrajzi száma, amelyek esetében a világörökség védelmével összefüggésben a Magyar Államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának szabályairól szóló 455/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet szabályai szerint a kötelezett elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot továbbított az alperesi minisztériumot vezető miniszter számára; (2.) arra vonatkozó tételes adatok, hogy az 1. pont szerinti ingatlanok esetében mikor, kitől, mekkora összegű vételár megjelölésével érkezett megkeresés az alperesi minisztériumot vezető miniszter részére; (3.) arra vonatkozó tételes adatok, hogy az alperesi minisztériumot vezető miniszter a Magyar Állam nevében mely ingatlanok vonatkozásában élt elővásárlási joggal; (4) azon szerződések elektronikus másolata, amelyek az elővásárlási jog gyakorlása esetén ezen döntését megelőző vagyonértékelés elkészítésére vonatkoztak.

Keresetében előadta, hogy a kérelme közérdekű adatok kiadására irányul, személyes adat kiadására nem. Az alperes az 1., 3., 4. pontban kért adatok közérdekű voltát nem vitatta, a 2. pontban írt adatok közül az időpont és a vételár kérése álláspontja szerint személyes adatnak nem minősülhet, a megkeresést küldő természetes személy esetén a megkereső neve személyes adat, jogi személy esetén azonban nem.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Egyrészt azzal védekezett, hogy a közérdekű adatok megismerésére irányuló kereseti kérelem nem felelt meg a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásoknak, mivel a közérdekű adat megismerése iránti igény módosítására nincs mód. Ilyen esetben új közérdekű adat megismerése iránti igényről van szó, ugyanakkor a közérdekű adat kiadása iránt indított perben az igénylés szerinti adatokhoz képest több, vagy más adat kiadását az adatigénylő nem kérheti. Hivatkozott arra is, hogy a keresetlevél 1. pontja alatt rögzített kereseti kérelem nem értelmezhető, mivel a kormányrendelet a kérésben foglalt kötelezettséget nem rögzíti az alperes irányában.

Azzal is érvelt, hogy a kért adatok személyes adatok, és a személyes adatok védelme a jogi személyeket is megilleti. Álláspontja szerint, ha a jogszabályi kötelezettségének eleget téve valamely természetes vagy jogi személy adatot bocsát egy közfeladatot ellátó szerv rendelkezésére, az ezen tény alapján nem eredményez közérdekű adat minőséget.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest hogy közölje a felperessel azon ingatlanok helyrajzi számát, amelyek esetében a 455/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozat került továbbításra az alperesi minisztériumot vezető miniszter részére, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy ezen ingatlanok esetében a megkeresés mikor és mekkora összegű vételár megjelölésével, továbbá jogi személy megkereső esetében mely személytől érkezett, és az alperesi minisztériumot vezető miniszter a Magyar Állam nevében mely ingatlanok vonatkozásában élt elővásárlási jogával. Kötelezte továbbá az alperest, hogy a fenti határidőben és módon küldje meg a felperes részére azon szerződések elektronikus másolatát - az esetleges személyes adatok kitakarása mellett -, amelyekre elővásárlási jog gyakorlása esetén ezen döntést megelőző vagyonértékelés elkészítésére vonatkoztak.

Az elsőfokú bíróság döntését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 31. § (3) bekezdése, 29. § (1) bekezdése, 3. § 5. pontja értelmezésére és alkalmazására alapította.

Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes keresetlevelében foglalt kereseti kérelem 1. pontjánál 2018. augusztus 23. napján megtartott perfelvételi tárgyaláson történt, pontosításként megjelölt perbeli cselekmény a Pp. 7. § 12. pontjának c) alpontja értelmében keresetváltoztatásnak minősült-e és ennélfogva a keresetindítási határidőt e tekintetben elmulasztotta-e a felperes. Megállapította, hogy a kereseti kérelem 1. pontja szerinti igény egyértelmű elírást tartalmazott, a kereseti kérelem 2. pontjában rögzített adatkérés ugyanis az 1. pont szerinti ingatlanokra vonatkozó tételes adatokra vonatkozott, melyből következett, hogy az ingatlanok helyrajzi számának feltüntetése a 2. pont szerinti adatkérés teljesítéséhez is elengedhetetlen volt, annak hiányában az ingatlanok azonosítása lehetetlenné vált volna. A felperes az adatigénylése teljes körű megválaszolását várta a keresete alapján. Ez az alperesi hivatkozással ellentétben értelmezhetőnek minősült.

Arra következtetett, hogy a felperes a perfelvételi tárgyaláson megváltoztatta a keresetét, amely azonban nem jelentett tartalmában eltérést a keresetlevélben foglalt kereseti kérelemtől, hiszen a 2. pont eleve magában foglalta az 1. pontban rögzítetteket is. Érvelése szerint ebből következően a keresetindítási határidő elmulasztása nem merülhetett fel, a keresetlevél előterjesztésére nem vitásan a keresetindítási határidőn belül került sor.