A Kecskeméti Törvényszék Pf.22263/2010/4. számú határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 140. §, 147. §, 148. §, 149. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 24. §, 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) 1. §, 5. §] Bírók: Illés Mária, Majorosné dr. Kastóczki Marianna, Sulyok Éva

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

2.Pf.22.263/2010/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság az ifj. dr. Sallay József Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe.) által képviselt felperes neve felperes címe. szám alatti lakos felperesnek - dr. Zengődi Roland ügyvéd (alperesi képviselő címe.) által képviselt I.rendű alperes neve I.r. alperes címe. szám alatti lakos I.r., II.rendű alperes neve II.r. alperes címe. szám alatti lakos II.r. alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a B)-i Városi Bíróság 2010. október 19. napján kelt 8.P.20.374/2010/20. számú ítélete ellen a felperes részéről 21. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a nem fellebbezett részét nem érinti,

megfellebbezett részében azzal hagyja helyben, hogy a B)-i Körzeti Földhivatal részéről az elsőfokú bíróság ítélete szerinti változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére akkor kerülhet sor, ha az I.r. alperes a felperestől származó bejegyzési engedélyt a B)-i Körzeti Földhivatal részére csatolja.

Megkeresi a B)-i Körzeti Földhivatalt, hogy a B)-i Városi Bíróság 2010. május 7. napján kelt 8.P.20.374/2010/4-I. számú végzésével a b)-i 844 helyrajzi szám alatti ingatlanra bejegyzett perindítás tényét törölje.

Kötelezi a megyei bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek, mint együttes jogosultaknak 50.000 (Ötvenezer) forint másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A b)-i 844 helyrajzi számú, B., T. utca 16. szám alatti ingatlan tulajdonosai 19/100 tulajdoni hányadban a felperes, ugyanilyen tulajdoni hányadban az I.r. alperes, 62/100 tulajdoni hányadban pedig a II.r. alperes.

Az I.r. alperes a 19/100 tulajdoni illetőségét a felperes házastársa ellen folyamatban lévő végrehajtási eljárás során, a 2009. május 21. napján tartott ingatlanárverésen szerezte meg, az ingatlan beköltözhető állapota mellett 3.200.000 forint árverési vételár ellenében.

Az ingatlanban három műszakilag elkülönült lakás van, melyek közül az alperesek két önálló lakásban könyvelői irodát működtetnek, a harmadik - korábban a felperes és házastársa tulajdoni illetőségének megfelelő lakrész - a felperes rokonainak a használatában áll.

A felperes a keresetében a perbeli ingatlanon a közös tulajdon megszüntetését oly módon kérte, hogy a bíróság az I.r. alperes 19/100 tulajdoni illetőségét 2.000.000 forint megváltási ár ellenében adja a tulajdonába.

A módosított keresetében a felperes a közös tulajdon társasháztulajdonná történő alakítását, majd ezt követően a már önálló ingatlan-nyilvántartási albetétként nyilvántartott lakás vonatkozásában a közös tulajdon megszüntetését kérte akként, hogy az I.r. alperes tulajdoni hányadát adja a bíróság a felperes tulajdonába.

Az alperesek a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezték, azt oly módon kérték, hogy a bíróság a felperes tulajdoni illetőségét ugyancsak 2.000.000 forint megváltási ár ellenében adja az I.r. alperes tulajdonába, kötelezze a felperest ezzel egyidejűleg az általa birtokban tartott ingatlanrész kiürítésére, valamint a viszontkeresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze a felperest 2010. május 24. napjától az ingatlan birtokba adásáig terjedő időre havi 20.000 forint többlethasználati díj megfizetésére.

A felperes a többlethasználati díjra vonatkozó viszontkereseti kérelem teljesítését nem ellenezte.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az alperesek ellenkérelmének helyt adva a perbeli ingatlanon a közös tulajdont akként szüntette meg, hogy a felperes 19/100 tulajdoni illetőségét 2.000.000 forint megváltási ár ellenében az I.r. alperes tulajdonába adta. A megváltási ár kifizetésére 15 nap teljesítési határidőt állapított meg, és kötelezte a felperest arra, hogy ugyanezen határidő alatt a megváltási ár átvételével egyidejűleg az általa birtokban tartott ingatlanrészt kiürítve adja az I.r. alperes birtokába.

Kötelezte a felperest arra, hogy 2010. május 24. napjától kezdődően fizessen meg az I.r. alperesnek havi 20.000 forint használati díjat, megállapította az elsőfokú ítélet meghozataláig hátralékos 104.000 forint többlethasználati díjat és feljogosította az I.r. alperest, hogy az őt terhelő megváltási árba a hátralékos többlethasználati díjat beszámítsa.

Megkereste az illetékes földhivatalt a tulajdonjog törlése és bejegyzése iránt, amelynek tűrésére kötelezte a felperest és a II.r. alperest.

Az alpereseket egyetemlegesen kötelezte arra, hogy fizessenek meg a felperesnek 48.000 forint perköltséget, megállapította, hogy ezt meghaladóan a peres felek a perrel felmerült költségieket maguk viselik. Megkereste az illetékes adóhivatalt aziránt, hogy az alpereseknek, mint együttes jogosultaknak 119.600 forint eljárási illetéket térítsen vissza.

Ítéletének az indokolásában kifejtettek szerint a Ptk. 147. §-a, a Ptk. 148. §-ának az (1) és (2) bekezdése, a Ptk. 149. §-ának az (1) - (3) bekezdése alapján, valamint a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása nyomán kialakult, az 1/2008. (V.19.) PK vélemény VII. pontjában összefoglalt, állandósult ítélkezési gyakorlatnak megfelelően vizsgálta, hogy a perbeli esetben a közös tulajdon megszüntetésének feltételei mennyiben állnak fenn, és annak melyik módja alkalmazható.

Megállapította, hogy miután a perbeli ingatlanban jelenleg három, műszakilag elkülönült lakás van, így az irányadó jogszabályi rendelkezések szerint - a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (1) bekezdése, 5. § (5) bekezdése, Inytv. 24. § (1) és (4) bekezdése, Inytvr.52 - 55. §-ai - a társasháztulajdonná történő átalakításra az elvi lehetőség fennáll. A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti, ebben az esetben pedig az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja (Ptk. 149. § (3) bekezdés). A társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez alapító okirat és alaprajz szükséges.

A felperes azonban bírói felhívás ellenére, a megadott határidő alatt a módosított keresete elbírálásához szükséges okiratokat vagy okirat-tervezetet nem csatolt, illetőleg a tárgyalás berekesztését megelőzően becsatolt rajz az egyes lakrészek közvetlen felmérésén alapuló vázrajznak nem tekinthető. Utalt arra is miszerint az a tény, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges alapító okiratot erre irányuló per esetén a bíróság ítélete pótolja, nem mentesíti az igényt érvényesítő peres felet a Pp. 3. §-ának a (3) bekezdésén alapuló általános, és a Pp. 164. §-ának az (1) bekezdésén alapuló peradatszolgáltatási és bizonyítási kötelezettsége alól.