A Győri Ítélőtábla Pf.20157/2020/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 27. §] Bírók: Szabó Péter, Szalay Róbert, Zámbó Tamás

Győri Ítélőtábla

Pf.IV.20.157/2020/5.

A Győri Ítélőtábla a dr. Kovács Eszter Ügyvédi Irodája (Cím1; ügyinéző: dr. Kovács Eszter) pártfogó ügyvéd által képviselt felperes1 (cím2) felperesnek a dr. Somogyi Gyöngyi Mária pártfogó ügyvéd (cím3) által képviselt alperes1 (cím4) alperes ellen személyiségi jogok megsértésének megállapítása iránt indult perében a Veszprémi Törvényszék 2020. október 15. napján kelt 5.P.20.436/2020/7/I. számú ítélete ellen a felperes által 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A feljegyzett 60.000,- (Hatvanezer) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli.

Megállapítja, hogy a felperes a másodfokú eljárásban teljes mértékben pervesztes lett, ezért mind a felperest, mind az alperest képviselő pártfogó ügyvédek díja a felperes terhére esik.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes, és a perben nem álló név1 házasságából 2006-ban név2, 2008-ban név3 utónevű gyermekek születtek. Az Ajkai Járásbíróság a P.20.257/2011/103/I. számú, a Veszprémi Törvényszék 2.Pf.21.133/2013/13. számú ítéletével jogerőre emelkedett ítéletével a házasságot felbontotta, a gyermekeket az anyánál helyezte el és szabályozta a felperest megillető kapcsolattartást.

[2] Az alperes az anya jelenlegi házastársa.

[3] A felperest 2017. október 21-22-én kapcsolattartás illette meg a gyermekeivel. Ezt az időpontot néhány nappal megelőzően az anya e-mailben értesítette a felperest, hogy 2017. október 21-én, szombat délelőtt a gyermekeknek jégkorong mérkőzése lesz. Kérte, hogy a felperes vigye el a mérkőzésre a gyermekeket, amennyiben pedig erre nem hajlandó, akkor ezt az anya megteszi, az elmaradt kapcsolattartást pedig a bírói döntés szerint a következő hétvégén pótolják. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes az e-mail üzenetre nem válaszolt, az edzőnek írta meg, hogy nem viszi el a gyermekeket a mérkőzésre. Ezen tényről értesülve az alperes házastársa e-mail útján arról közölte a felperessel, hogy az aktuális kapcsolattartás elmarad, annak pótlását biztosítani fogja.

[4] 2017. október 21-én helység1n, a cím5 utcában található cím5telepen az aktuális kapcsolattartással összefüggésben konfliktus alakult ki a felperes és az alperes között. Az alperes a konfliktus közben rendőrségi bejelentést tett. A helyszínre kiérkező rendőrök által készített jelentés szerint az alperes közölte, hogy a jégkorong csapat tagjainak gyülekezője során a cím5pályánál megjelent a felperes és azzal az indokkal, hogy a gyermekeknek a kapcsolattartás szabályozása szerint nála kell lenniük, el akarta őket vinni. Az anya elmondása szerint előzőleg közölte a felperessel, hogy a kapcsolattartás a jégkorongmérkőzés miatt elmarad, az e-mail üzenetre azonban nem válaszolt. Az anyának tudomására jutott, hogy a jégkorong klub vezetésének a felperes jelezte a gyermekek távolmaradását. Miután megtudta, hogy a felperes nem vinné el a gyermekeket a cím5eseményre, jelenlegi házastársával vitte őket oda. A cím5pályán a busz indulása előtt érkezett meg a felperes, aki érvényesíteni akarta kapcsolattartási jogát, ebből előbb vita, majd lökdösődés alakult ki. A rendőri jelentés szerint a helyszínen a gyermekek úgy nyilatkoztak, hogy a további viták elkerülése végett a felperessel töltik a hétvégét. Ezt követően az anya átadta a felperesnek a gyermekeket.

[5] A felperes a rendőrség kiérkezését megelőzően a gyermekeket fogva, az őket folyamatosan kísérő alperessel megindult a parkoló gépkocsija felé. Amikor a négy fő a felperes személygépkocsijához érkezett, az alperes pillanatokban mérhető időtartamban odaállt a vezetőülés felőli ajtóhoz. Ezt megelőzően a név2 nevű gyermek jobbra elszaladt. A felperes elhúzta a gépjármű nyitott ajtajánál lévő, közben a rendőrségnek telefonáló alperest, aki segítségért kiáltott, majd kijelentette, hogy a felperes személyiség zavaros, kétszeresen elítélt személy. Eközben a felperes a név3 utónevű gyermeket betette az autóba, aki a másik oldalon kiszállt, és elszaladt.

[6] A felperes a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bekezdésére, 2:43. § b) és d) pontjaira, 2:45. § (2) bekezdésére, 2:51. § (1) bekezdés a) - c) pontjaira, 2:52. § (1) - (3) bekezdéseire, 2:54. § (1) bekezdésére, 1:6. §-ára, az Alaptörvény L cikkére, I., II. és VI. cikkére,, valamint a Ptk. 4:178. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozva annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal, hogy megtagadta 2017. október 21-én a gyermekek kapcsolattartásra történő átadását, megsértette a család- és magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát. Azzal, hogy ezen alkalommal őt az alperes nagy nyilvánosság előtt személyiségzavaros, kétszeresen elítélt személynek nevezte, megsértette a becsülethez fűződő jogát. Az alperes azzal, hogy a felperesi autó ajtajánál állva megakadályozta, hogy a felperes a gyermekeivel a gépkocsiba beüljön és szabadon távozzon, megsértette a felperes személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogát. A rendőrségi bejelentésben az alperes telefonon valótlanul állította, hogy a felperes jogosulatlanul akarja elvinni a gyermekeket magával, ezzel megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő jogát. Azzal, hogy ugyanezen események során az alperes hangosan segítségért kiáltott, hamisan azt a látszatott keltette, hogy a felperes törvénysértő módon szeretne a gyermekekkel távozni, ezzel megsértette a felperes jó hírnévhez való jogát. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest elégtételadásra, tiltsa el őt a további jogsértéstől, valamint jogsértésenként 150.000,- Ft, összesen 750.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére.

[7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Nem vitatta, hogy 2017. október 21-én konfliktus alakult ki a peres felek között, állítása szerint azonban azt a felperes generálta. Elismerte, hogy a konfliktus során a felperest személyiségzavaros, kétszeresen elítélt személynek minősítette, azt azonban vitatta, hogy akadályozta volna abban, hogy a helyszínről eltávozzék. Arra hivatkozott, hogy mindkét szóbeli közlése valós tényeken nyugodott. A rendőrségi bejelentésben nem állította, hogy a felperes jogosulatlanul akarta elvinni a gyermekeket. Beismerte, hogy a konfliktushelyzetben segítségért kiáltott, de előadta, hogy ezt rémületében tette, mert a vele szemben jóval nagyobb fizikai erőfölénnyel rendelkező, agresszíven fellépő felperesről alappal hitte azt, hogy bántalmazni fogja őt. Pszichésen az is megviselte, ahogy a felperes a gyermekekkel bánt.

[8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes teljes pervesztessége okán mind a felperest, mind az alperest képviselő pártfogó ügyvédek díjai a felperes terhére esnek azzal, hogy az eljárás során felmerült 45.000,- Ft illeték az állam terhén marad.