A Szegedi Ítélőtábla Pf.21383/2016/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 247. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 205. §, 209. §, 210. §, 523. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 210. §, 213. §] Bírók: Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.21.383/2016/7. szám

A Szegedi Ítélőtábla dr. Kása Nikoletta ügyvéd által képviselt felperesnek - a Lajer Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Lajer Zsolt ügyvéd) által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2016. szeptember 2. napján kelt 10.P.21.997/2015/26. számú ítélete ellen a felperes 28. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal a pontosítással, hogy a felperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összege - helyesen - 487 643 (négyszáznyolcvanhétezer-hatszáznegyvenhárom) Ft.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150 000 (egyszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak az állami adóhatóság felhívására 695 366 (hatszázkilencvenötezer-háromszázhatvanhat) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A peres felek 2007. április 5. napján deviza alapú, szabad felhasználású hitelszerződést kötöttek egymással. A hitelkeret összegét 45 450 svájci frankban (I.1.5. pont), az annak alapján folyósítandó kölcsön összegét 6 000 000 Ft-nak a szerződés hatályba lépésének napján érvényes, a magánszemélyekre vonatkozó deviza vételi árfolyamon számított deviza ellenértékében, de legfeljebb a hitelkeret összegében határozták meg (I.7.pont). A felek a szerződés hatálybalépésének napjaként 2007. IV. hó 11. napját (I.8. pont), az első kamatperiódusra irányadó ügyleti kamat mértékét évi 1,99 %-ban (I.10. pont) jelölték meg. A szerződés I.12. pontjában rögzítették a kölcsön kondícióit, a kamat, a kockázati felár, az éves kezelési költség, a THM mértékét, a törlesztő részletek várható kezdő összegét (292.27 CHF), a kezelési költség várható havi összegét (94,69 CHF), a törlesztő részletek, kamatfizetések és kezelési költségfizetési részletek számát (egyenként 180 db). A I.15. pontban megjelölték a THM számítása során figyelembe vett díjak, míg a I.16. pontban a THM számítása során figyelembe nem vett díjak szerződéskötéskor aktuális összegét. Az I.17. pontban rendelkeztek a késedelmi kamatról, a II.2.1. pontban pedig részletezték, hogy a szerződésben rögzített hitelkeret összegének alapulvételével hogyan kerül a folyósított kölcsönösszeg meghatározásra.

A szerződés perbeli jogvita elbírálása szempontjából releváns további rendelkezései szerint:

- A fizetendő kamat, kockázati felár, kezelési költség mértékét a bank mindenkor hatályos hirdetménye határozza meg (II.4.6. pont).

- A THM változó kamatozású hitel esetén nem tükrözi a kölcsön kamatkockázatát, deviza alapú hitel esetén pedig annak árfolyamkockázatát (II.4.8. pont).

- Az egyéb költségeket a II.5.1-11. pontja sorolja fel.

- A törlesztő részlet, a kezelési költség és egyéb díjak, költségek összegében a pénzintézet az adós folyószámláját az esedékesség napján terheli meg, deviza alapú hitel esetén az esedékesség napján érvényes magánszemélyekre vonatkozó deviza eladási árfolyam alapulvételével számított forintösszegben (II.6.3. pont).

- Az adós kijelentette, megértette a pénzintézettől kapott azon előzetes felvilágosítást, amely szerint deviza alapú kölcsön vonatkozásában árfolyamkockázat keletkezhet, és ezen információ ismeretében is igénybe kívánja a hitelt venni (II.9.10. pont).

- Az egyedi szerződésben nem szabályozott kérdésekben az alperes Általános Üzleti Feltételei, Lakossági Üzletszabályzata, a mindenkor érvényes Kondíciós Listája és Hirdetménye az irányadók. Az adós elismerte ezek átvételét, és az azokban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismerte el (II.9.l4. pont).

A felperes a 2007. április 17. napján kelt közjegyzői okiratba foglaltan tartozáselismerő nyilatkozatot tett az előzőekben írt kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeit illetően. Az okiratban a kölcsön összege 40 271,16 CHF-ben, a havi törlesztő részlet várható összege 258,96 CHF-ben, a kezelési költség várható kezdő összege 83,90 CHF-ben került meghatározásra.

A felperes a szerződéskötést megelőzően a 2007. március 23. napján kelt teljes bizonyító erejű magánokiratban "a deviza alapú hitel igénybevételéből eredő esetleges kockázatok tudomásulvételéről" nyilatkozott. Az okirat tájékoztatást tartalmaz a deviza alapú hitel lényegéről, az ún. árfolyamrés alkalmazásáról, továbbá a következőket rögzíti: "Tudomásunk van arról, hogy ...

· amennyiben a deviza alapú hitel devizaneme és a forint közötti árfolyam változik, az hatással lesz mind a folyósítandó hitelösszeg mind a tőkét és kamattartozást is magában foglaló törlesztő részletek, valamint egyéb devizában nyilvántartott járulékok, költségek nagyságára,

· abban az esetben, ha a futamidő alatt a forintárfolyam erősödik, úgy kevesebb forintot kell fizetnünk a devizában nyilvántartott törlesztő részletek ellenértékeként, amennyiben gyengül, úgy fizetési terheink nőnek..."

Rögzítésre került továbbá az okiratban, hogy az alperes felhívta a felperes figyelmét a deviza alapú hitelekkel kapcsolatos tájékoztatók internetes elérhetőségére.

Az alperes 2007. április 12. napján a felperesnek "Folyósítási és fizetési értesítő" elnevezésű okiratot küldött, amelyben tájékoztatta arról, hogy a folyósított kölcsön összege 42 271,16 CHF, a törlesztő részlet 259,51 CHF, a kezelési költség 83,89 CHF.

Az alperes a 2014. évi XL. tv. (a továbbiakban: DH2 tv.) szerinti törvényi elszámolást elvégezte, e szerint a felperes lejárt tartozása 410 036 Ft, fennálló teljes tartozása 8 127 389,57 Ft. Az elszámolás felülvizsgáltnak minősül.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperessel szemben fennálló tartozásának összege 0 Ft.

Keresetét elsődlegesen arra alapította, hogy a felek a szerződés lényeges tartalmi elemeiben nem állapodtak meg, ezért a szerződés nem jött létre. Másodlagos jogalapként a szerződés érvénytelenségét jelölte meg arra hivatkozva, hogy az a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerződéskötéskor hatályos 213. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban írt tartalmi követelményeknek nem felel meg. Álláspontja szerint tisztességtelen továbbá az árfolyamváltozás kockázatának egyoldalúan a fogyasztóra történő telepítése, és az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás sem megfelelő. Állította, hogy a szerződés nem tartozik az ún. DH törvények hatálya alá, mert az árfolyamrés alkalmazására és az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szerződési feltételeket a felek egyedileg megtárgyalták. Megítélése szerint mind a szerződés létre nem jöttének, mind pedig érvénytelenségének az a jogkövetkezménye, hogy kizárólag 6 000 000 Ft tőke megfizetésével tartozik, amelynek eleget tett, így az alperessel szemben tartozása nem áll fenn.