A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.2684/2009/14. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 233. §, 358. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §] Bírók: Matók Ágnes, Roszinszky Rudolfné, Szántó Dénesné

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

22. M. 2684/2009/14.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

a dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd (címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a ... jogtanácsos (alperes címén) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes elleni

rendkívüli felmondás jogellenessége iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 80.000 (Nyolcvanezer) Ft-ot perköltségként.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a jelen bírósághoz benyújtott, és a Fővárosi Bírósághoz címzett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik, hogy a bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek előadása, a csatolt iratok és a tanúként meghallgatott 1. sz. tanú, 2. sz. tanú, 3. sz. tanú, 4. sz. tanú és 5. sz. tanú vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 1999. május 1-jétől állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperesi munkáltatóval. Kezdetben expedíciós munkatársi, majd 2005. április 1-jétől expedíciós csoportvezetői munkakört látott el. Az utóbbi munkakörre vonatkozó munkaköri leírás szerint a felperes feladatkörébe tartozik a ... létszám beosztása és irányítása különböző munkaterületekre, felelős az adatszolgáltatások valódiságáért, tevékenységéért anyagi és fegyelmi, súlyos esetben büntetőjogi felelősséggel is tartozik. A felperesnek aláírási joga volt a munkájával kapcsolatos bizonylatok, összesítők, jelentések, kimutatások és szállítólevelek tekintetében.

A felek egyező előadása volt, hogy a fentiek szerint a felperes feladatkörébe tartozott a ...esek munkaidő nyilvántartása és a teljesítés leigazolása mind a szerződő partner, ... felé, mind az alperesi munkáltató Humán Igazgatósága felé.

Az alperesi munkáltatónál átszervezés következtében 2009. január 1-jétől létrehozták a Logisztikai Osztályt, amelynek vezetésével 1. sz. tanút bízták meg. Az osztályvezető szükségesnek tartotta több alkalommal nyomatékosan felhívni a munkatársak figyelmét arra, hogy a munkaköri leírásokban foglaltakat és a szabályzatokban, az utasításokban rögzítetteket tartsák be, vezessék szabályszerűen a munkaügyi nyilvántartásokat, a valóságnak megfelelő munkaidőt rögzítsék a jelenléti íveken. Az új osztályvezető mindezek mellett kihangsúlyozta azt is, hogy fontos a szabályos és a valóságnak megfelelő teljesítményigazolás a ...esek esetében is.

A felperes 12. sorszám alatti irata mellékleteként csatolta be 1. sz. tanú osztályvezető 2009. március 18-án aláírt emlékeztetőjét, amelyben a fentieket rögzítette, illetve kiemelte azt is, hogy kéri az osztályvezető, hogy a ...es munkavállalókkal kapcsolatosan a munkaidő nyilvántartások is a pontos és a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazzák.

1. sz. tanú osztályvezető észlelte, hogy a ...ek esetében a munkaidő nyilvántartás és a teljesítés leigazolása nem a valóságnak megfelelően történt, ezért belső vizsgálatot folytatott le. Ezzel összefüggésben keletkezett a felperes által aláírt 2009. április 14-i dátumú feljegyzés, amely a ... diák munkavállalók 2009 március hónapra vonatkozó jelenléti ívek és a leigazolt munkaórák számával kapcsolatban tartalmaz adatokat. Ezen feljegyzésben a felperes nyilatkozott arról is, hogy a motivációs plusz órákat - amióta az alperes diákokat alkalmaz - mindig is használták, a cég összes osztályát tekintve, ahol diák munkavállalók dolgoztak. A felperes kifejezte azt is, hogy sajnálatos módon más motivációs eszköz nincs a cég dolgozóinak kezében és a feljegyzésben említett munkanapokon, bizonyos esetben munkacsúcsok keletkeztek, amely a diákok részéről történő gyors, lelkiismeretes, pontos és ezen feladatok elvégzésére fordított idő miatt érezte úgy a felperes, hogy ezt a teljesítményt, motivációs célzattal, a diákok számára átlagosan plusz egy óra jóváírásával egészíti ki.

2009. április 15-én keletkezett ... igazgató e-mailje, amelyben a felperest arra kérte, hogy a ...es munkavállalók munkaidő elszámolásával kapcsolatban a következő nap 10 órájáig írásban adjon tájékoztatást és a jelentésben a felperes térjen ki az igazgató által feltett kérdésekre is, amelyek az alábbiak voltak:

Milyen felhatalmazás alapján működött a ...es munkavállalók motivációs rendszeres és mióta?

Kivel állapodott meg az időjóváírás mértékéről?

2009. március 18-án felettesétől, 1. sz. tanú úrtól, a Logisztikai Osztály vezetőjétől egyértelmű utasítást kapott a ...es munkaidő nyilvántartások valósághű vezetésére, miért nem követte azt?

2009. április 16-ai keltezéssel készült el a felperes feljegyzése ... igazgató részére címezve. Ezen feljegyzés szerint a felperes kifejtette azon álláspontját, amikor őt a céghez felvették, a diákok motivációs, idő jóváírásos rendszere már az alperes egészére vetítve működött, mindenhol, ahol diák munkavállalók dolgoztak. A felperesi álláspont szerint ez egy általános rendszer volt, hogy a jól és hiba nélkül végzett munkát a cég elismerje a diákok részére. Csak és kizárólag abban az esetben történt meg az ilyen jellegű időjóváírások alkalmazása, amikor az adott műszak minden probléma nélkül lebonyolításra került. A felperes szerint ezt a rendszert mindenki alkalmazta, ahol diákok dolgoztak, esetenként osztályvezetői utasításra történtek ezen jóváírások. A felperes kifejtette abbeli álláspontját is, hogy 1. sz. tanú osztályvezető úr által kiadott utasítást teljes körűen betartja, az utasításban meghatározott időponttól kezdődően csak az osztályvezető által engedélyezett, a munkavégzési utáni következő fél, illetve egész órára történő kerekítést alkalmazza.

1. sz. tanú osztályvezető igazoló jelentést íratott 2. sz. tanú-val is, aki a perbeli időszakban a felperes beosztottja volt. A 2009. április 14-én kelt igazoló jelentés szerint a 2009. január 1-jei átszervezés óta nézeteltérések és problémák alakultak ki 2. sz. tanú és a felperes között. A probléma arra hegyeződött ki, hogy 1. sz tanú osztályvezető úr kéréseit - a jelentést készítő szerint - a felperes nem teljesítette, információk átadását az osztályvezető részére a felperes szintén nem teljesítette, illetve azok átadását gátolta. A március 18-ai értekezlet témája, többek között a ...es jelenléti ív kézzel való vezetése és a ténylegesen ledolgozott óraszám feltüntetése volt, ettől az időponttól a korábbi megszokástól eltérően a tényleges és valós óraszámot vezette 2. sz. tanú az utasítás szerint, a ...es jelenléti íven, vállalva ezzel a felperessel esetlegesen kialakult konfliktushelyzetet.

A vizsgálat lefolytatását követően az iratok megküldésre kerültek a vezérigazgatónak, aki 2009. május 4-én személyesen meghallgatta a felperest a ...es diákok óraelszámolásával kapcsolatban.