A Szegedi Ítélőtábla Pf.21036/2014/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 152. §, 235. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 199. §, 200. §, 209. §, 228. §, 231. §, 321. §, 523. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. §, 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 81. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.21.036/2014/5. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Pesta János Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pesta János ügyvéd) és dr. Túri György ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Fábián Bernadette ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2014. október 15. napján kelt 23.P.21.843/2013/18. számú ítélete ellen a felperes 20. és 21. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 23 750 (huszonháromezer-hétszázötven) Ft másodfokú perköltséget, valamint az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 76 000 (hetvenhatezer) Ft másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A nyugdíjas felperes és házastársa 2007. nyarán vállalkozás létrehozásáról döntöttek a házastárs nyugdíjazásához szükséges szolgálati idő kiegészítése érdekében. Az utóbb betéti társaság formájában megalakult gazdasági társaság működéséhez egy Citroen Jumper 1.9 TD típusú, diesel üzemű, hűtőaggregátorral és hőszigetelt felépítménnyel ellátott kistehergépkocsit választottak ki az (A.) Kft. újsághirdetése alapján. A felperes és az alperes jogelődje, a (L.) Zrt. (a továbbiakban: alperes) a gépjármű vételárának finanszírozása érdekében 2007. július 2. napján (kölcsönszerződés száma) számon ún. egyedi kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján az alperes 950 000 Ft kölcsönt nyújtott a felperesnek. A szerződés szerint a felperesnek 60 részletben havi 23 532 Ft összegű törlesztő részletet kellett megfizetnie. A felek a kölcsön mértékadó devizanemét svájci frankban, az összes törlesztő részlet összegét 1 411 920 Ft-ban, a THM-et 19,82 %-ban, az elszámolási módot ún. normál deviza konstrukcióban határozták meg. A szerződést tartalmazó okiratban rögzítésre került a felperes nyilatkozata, amely szerint kijelentette, hogy az egyedi kölcsönszerződésben és az annak hátoldalán lévő üzletszabályzatban (HIT/2006.05.31.) foglaltakat megismerte, megértette, és azokat a nyilatkozat aláírásával magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Az alperes által alkalmazott általános szerződési feltételeket tartalmazó üzletszabályzat IV/5. pontja szerint "a hitelező jogosult a kamatváltozás I. érvényesítésére a még nem esedékes törlesztő részletek összegének megváltoztatásával, ha a mértékadó kamatláb pénzpiacon kialakult értéke eltér az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott hatályos referenciaértéktől..."

A kölcsönszerződés megkötése során az alperes képviseletében a kölcsönösszegből finanszírozott gépjárművet értékesítő autókereskedés munkatársa járt el, a szerződést az alperes nevében ő írta alá.

A felek 2008. május 23. napján a szerződést módosították a kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolási módját illetően fix deviza konstrukcióra, amelynek lényege, hogy az árfolyamváltozás elszámolása a futamidő végén történik oly módon, hogy a futamidő azonos törlesztő részletek mellett meghosszabbodik.

A felperes mint kültag és a házastársa mint beltag a 2007. október 18. napján kelt társasági szerződéssel létrehozták a (M.) Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaságot, amely - bérleti szerződés útján - 2007. október 1-től 2008. február 28. napjáig a perbeli kölcsönösszeg felhasználásával vásárolt gépjármű üzembentartója volt.

Az alperes a 2012. december 17. napján kelt levelében 2013. január 9. napjára a kölcsönszerződést felmondta arra hivatkozással, hogy a felperes többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget a szerződés alapján őt terhelő fizetési kötelezettségének. A felmondás a felperes lejárt tartozásának összegét 70 596 Ft-ban, jogcímét pedig árfolyamváltozásban jelölte meg. Tájékoztatta továbbá az alperest, hogy ha a 77 406 Ft összegű teljes tartozását, valamint a Hirdetményben meghatározott 17 000 Ft ügyviteli költséget 2013. január 9. napjáig megfizeti, a felmondást visszavonja.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az üzletszabályzat nem vált a kölcsönszerződés részévé, illetve hogy a szerződés "Kölcsönbevevő nyilatkozata" című, az üzletszabályzat megismerésére és elfogadására vonatkozó feltétele érvénytelen, mivel az üzletszabályzatot nem olvasta el, annak rendelkezései érdemben sem ismertetésre, sem megtárgyalásra nem kerültek.

Kérte továbbá az üzletszabályzat IV.5. pontja érvénytelenségének a megállapítását arra hivatkozással, hogy az nem határozza meg azokat a konkrét szempontokat, amelyek az alperest az egyoldalú kamatváltoztatásra feljogosítják, ezért ez a szerződési feltétel nem felel meg a Kúria 2/2014. PJE számú jogegységi határozata 2.a - 2.f. pontjaiban, valamint - a felmondhatóság elvét érintően - a Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt követelményeknek.

Hivatkozott arra, hogy a THM meghatározása nem felel meg a Hpt. 213. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltaknak.

A fentieken túl kérte az alperesi felmondás jogellenességének megállapítását arra hivatkozással, hogy a felek fix havi törlesztő részletek megfizetésében állapodtak meg, a szerződés rendelkezése szerint az árfolyam- és kamatváltozások a futamidő végén kerülnek elszámolásra oly módon, hogy az alperesi követelés esetén a futamidő meghosszabbodik, vagy a felperes a futamidő lejártakor egy összegben fizet.

A kereset jogalapjaként hivatkozott továbbá a Ptk. 209. §-ára és a 209/A. § (1) - (2) bekezdésében foglaltakra.

Állította, hogy az alperessel kötött kölcsönszerződés fogyasztói szerződésnek minősül, ezért a 2014. évi XXXVIII. tv. 16. §-ában foglaltaknak az eljárás felfüggesztésének van helye.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta a kölcsönszerződés fogyasztói, illetve fogyasztási jellegét. Emiatt álláspontja szerint a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése nem alkalmazható, mert a tisztességtelennek tekintett szerződési feltételeket a felperes határidőben nem támadta meg. Állította, hogy az üzletszabályzat a szerződés részévé vált. Előadta, a felperes fizetési kötelezettségének 2012. augusztus 29. napját követően felszólítás ellenére sem tett eleget. Mivel a felek a normál devizakonstrukcióról 2008-ban áttértek a fix devizakonstrukcióra, a kamat- és árfolyam-különbözet az eredeti futamidő 2012. augusztus 5-i lejáratát követően vált esedékessé.

Viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása esetére az ügyleti kamat éves százalékos mértékének 17,23 %-ban történő megállapításával az érvénytelenség kiküszöbölését kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az állam javára 36 000 Ft eljárási illetéket, és megállapította, hogy az alperes 48 700 Ft tévesen lerótt viszontkereseti eljárási illeték visszaigénylésére jogosult. Akként határozott, hogy a peres felek költségeiket maguk viselik.