A Fővárosi Törvényszék P.20826/2020/2. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 84. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 319. §, 320. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 171. §, 216. §] Bíró: Bene Lajos

Fővárosi Törvényszék

28.P.20.826/2020/2-I

A Fővárosi Törvényszék

dr. Kadlót Erzsébet ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda részéről dr. Schiffer András ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe.) I. r. alperes,

dr. Timár Anikó ügyész által képviselt

II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe.) II. r. alperes ellen

személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 500.000,- (ötszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A felperes az igazságszolgáltatásban közismert és köztiszteletben álló személy, volt bíró, rengeteg cím, oklevél és kitüntetés birtokosa. A felperes 1991-től 2012. június 30. napján történt nyugdíjazásáig megye Megyei Bíróság elnöke volt, e minőségében az tanács tagja is volt.

[2] A felperes 2003-ban saját részre vásárolt egy Jeanneau Sangria 26 típusú vitorláshajót, melyet maga használt, azonban szabadidejében rendszeresen a bíróság, illetőleg az üdülő vendégei számára rendelkezésre is állt vele: vitorlás kirándulásra vitte a vendégeket. A felperes a vitorlás üzemeltetésének költségeit túlnyomórészt maga állta.

[3] A települési Törvényszék (2012 előtt megye Megyei Bíróság) üdülőt üzemelt 2-es településen. A felperes a megye Megyei Bíróság elnökeként 2004-től kezdődően 2012-ig minden évben kikötőbérleti szerződést kötött a cég neve Rt-vel a vitorlása tárolására, a szerződés alapján a megye Megyei Bíróság fizette a kikötőbérleti díjat. Ez a kötelezettségvállalás a 217/1998. Kormányrendelet 138. § (3) bekezdésébe, valamint az ezt felváltó 292/2009. Kormányrendelet 80. § (2) bekezdésébe ütközött.

2-es települési üdülő önálló gazdálkodást folytatott. A felperes bírósági elnökként arra törekedett, hogy önköltségi áron működtesse az üdülőt. Az üdülő önköltségének meghatározása körében csak a dologi kiadásokat vették figyelembe, a személyi kiadásokat nem, így a fenntartó számára veszteséges volt az üdülő üzemeltetése. A kikötőbérleti díjat az üdülő bevételeiből finanszírozták.

[5] Az I. r. alperes feljelentése alapján hűtlen kezelés vétsége alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indult a felperessel szemben, melynek eredményeképpen a Központi Nyomozó Főügyészség Győri Regionális Osztálya .../2012. szám alatt 2014. augusztus 29. napján kelt vádiratot nyújtott be a felperessel szemben a 3-as települési Járásbíróságon. A vád szerint a felperes, mint a megye Megyei Bíróság, majd települési Törvényszék elnöke az államháztartás szabályai megszegésével kötötte meg a kikötőbérleti szerződéseket és ezzel vagyoni hátrányt okozott a bíróságnak.

[6] A felperes a 2012. évre vonatkozó 436.590,- kikötőbérleti díjat 2012. június 25. napján visszafizette.

[7] A 3-as települési Járásbíróság 2015. október 22. napján kelt, 7.B.909/2014/16. sorszámon hozott ítéletével a felperest, mint vádlottat három rendbeli hűtlen kezelés vétségében bűnösnek állapította meg és ezért őt megrovásban részesítette. A 3-as települési Járásbíróság ítéletében azt állapította meg, hogy a felperes a gazdálkodás körében kötelességszegést követett el, nem volt jogosult a megye Megyei Bíróság nevében a bérleti díj kifizetésére vonatkozó szerződések megkötésére. Azt is megállapította ez a bíróság, hogy a kifizetések a bíróság részéről megtörténtek, egy olyan eszköz kapcsán, amely nem tartozott a bíróság vagyona körébe és ezen vagyon kezelésével sem volt megbízva, így a vagyoni hátrány bizonyított. A felperes, mint vádlott azzal védekezett, hogy a tanács részéről engedélyt kapott, de nem tudta megjelölni azt a személyt, aki neki engedélyezte ezt az ügyletet a tanács részéről. A 3-as települési Járásbíróság megállapítása szerint a vádlott kötelezettségszegő magatartásának motívuma társadalmilag hasznos célt szolgált, azonban az általa betöltött tisztségre, az igazságszolgáltatásban betöltött szerepére figyelemmel cselekményéből az elkövetéskor nem hiányzott társadalomra veszélyesség. A cselekvőségének társadalmilag hasznos jellege a bűnösség körében figyelembe nem vehető, kizárólag az alkalmazandó joghátrány szempontjából bír jelentőséggel.

[8] A 3-as települési Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2016. július 11. napján kelt, 2.Bf.2/2016/11. sorszámon hozott ítéletében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperest a három rendbeli hűtlen kezelés vétségének vádja alól felmentette. A másodfokú bíróság megállapítása szerint a felperes a megyei bíróság költségvetésével szabadon gazdálkodhatott, a bíróság kezelésében álló üdülőhöz kapcsolódó költségek tekintetében is teljes volt a szabadsága. A másodfokú bíróság 1-es tanú és 2-es tanú tanúk másodfokú eljárásban tett vallomásai alapján azt állapította meg, hogy az üdülő üzemeltetési költségeinek tervezése, költségvetésbe való beállítása során figyelembe vették a kikötőbérleti díjat. Az üdülővendégek által fizetett díj tehát fedezte a kikötőhely bérleti díját is, vagyoni hátrány hiányában pedig nem történt bűncselekmény.

[9] A harmadfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2017. május 17. napján kelt, 10.Bhar.327/2016/5. számon hozott végzésében a másodfokú ítéletet helybenhagyta. A harmadfokú bíróság is azt állapította meg, hogy az üdülő költségvetése nullszaldós volt, az üdülési díjak megállapításakor a felmerülő kiadásokkal is kalkuláltak. Mindezek alapján nem állapítható meg vagyoni hátrány.