A Székesfehérvári Törvényszék Mf.20809/2016/4. számú határozata írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 239. §, 253. §] Bírók: Kaló Zsuzsanna, Kollár Zoltán, Soósné dr. Steffler Györgyi

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.22/2016/7., *Székesfehérvári Törvényszék Mf.20809/2016/4.*, Kúria Mfv.10354/2017/5.

***********

Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság

2.Mf.20.809/2016/4. szám

A Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezete (ügyintézőjogtanácsos neve, képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,- Dr. Hovánszki Arnold Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hovánszki Arnold, képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.22/2016/7. számú ítélete ellen a felperes által 8. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700,- (tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 24.000,- (huszonnégyezer) Ft fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A keresetet elutasító elsőfokú ítéletet a felperes támadta fellebbezéssel, elsődlegesen annak megváltoztatását, keresete teljesítését, másodlagosan a hatályon kívül helyezését kérte. Érvelése szerint az alperes által alkalmazott írásbeli figyelmeztetés hátrányos jogkövetkezmény, mert emiatt 2013-ban nem jutott hozzá az év végi bónuszhoz, illetve 2014-ben nem részesült béremelésben, és azt az azonnali hatályú felmondás során súlyosbító körülményként értékelték. Az alperes személyzeti vezetője L. S. S. tanúvallomásában pedig elismerte, hogy az írásbeli figyelmeztetés befolyásolja a teljesítményértékelést, az anyagi ösztönzők odaítélését, a bónuszt és a béremelést. Az írásbeli figyelmeztetés automatikusan bekerül a munkavállalók személyi anyagába, azt a fegyelmi előmenetelük során figyelembe veszik, értékelik. Az intézkedés hátrányos jogkövetkezményként való értékelését támasztja alá az is, hogy az alperes az írásbeli figyelmeztetést jogkövetkezménynek tekinti, és a munkavállalói kézikönyv ugyanolyan eljárási rendet ír elő , mint más munkáltatók kollektív szerződése hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásához.

Előadta azt is, az intézkedés célja nem a figyelemfelhívás, hanem a szankció alkalmazása, amelyre az alperesnek kollektív szerződés, illetve szerződésben biztosított felhatalmazása nem volt.

Az írásbeli figyelmeztetésben megjelölt okok valós és okszerű voltát is vitatta, úgy ítélte meg, a bizonyítékok köréből ki kell rekeszteni Cs. Zs. és P. T. tanúvallomását, valamint az eseményeket rögzítő feljegyzéseket, a tanúk ugyanis az eseményekre csupán akkor emlékeztek vissza, amikor a bíróság a feljegyzést eléjük tárta, és arra nézve sem tettek egyértelmű nyilatkozatot, hogy azokat ki készítette, ami egyébként a perben nem is tisztázódott. Hivatkozott arra is, hogy a tanúk ellentmondó vallomást tettek arra, hogy a felperes utánuk ment-e az épületen kívülre, a feljegyzés mikor készült, s úgy emlékeztek, a felperes és M. V. tegeződött, pedig az érintettek ilyen viszonyban nem álltak egymással.