A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.22/2016/7. számú határozata írásbeli figyelmeztetés tárgyában. Bíró: Varga Péter Pál

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1.M.22/2016/7.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesi képviselő neve (felperesi képviselő címe ügyintéző: Őriné dr. Gracza Zsuzsa jogtanácsos) által képviselt I.rendű felperes neve (.rendű felperes címe) felperesnek a dr. Hovánszki Arnold ügyvéd által képviselt alperes neve(címe) alperes ellen írásbeli figyelmeztetés tárgyában indított munkaügyi perében a 2016. július 5. napjának 13 órájára kitűzött nyilvános tárgyaláson meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 76 200 (hetvenhatezer-kettőszáz) forint perköltséget, valamint az államnak – külön felhívásra – 4335 (négyezer-háromszázharmincöt) forint előlegezett költséget és 10 000 (tízezer) forint illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Székesfehérvári Törvényszékhez címzett, de a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, csak a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, az ítélet indokolása ellen irányul, ha a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt azt közösen kérik, illetve ha a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.M.337/2013/22. sorszámú ítéletével a keresettel támadott munkáltatói írásbeli figyelmeztetést hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság a figyelmeztetést az Mt. 56. § (1) bekezdése rendelkezései szerinti hátrányos jogkövetkezménynek minősítette, arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alkalmazás feltételeinek kollektív szerződésben, avagy munkaszerződésben történő szabályozása hiányában az intézkedés munkavállalóval történő közlésének nem volt helye.

A Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2.Mf.20.138/2015/5. számú végzésével ezen elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy amennyiben az írásbeli figyelmeztetés később, egy másik munkáltatói intézkedés során eredményez hátrányt, a dolgozónak azon munkáltatói intézkedéssel összefüggésben kell jogvitát kezdeményeznie, amelyből a hátrány közvetlenül fakadt, illetve a hátrányt elháríthatja azzal is, ha az alaptalannak ítélt írásbeli figyelmeztetést bíróság előtt megtámadja. Kizárólag tehát az a körülmény, hogy az írásbeli figyelmeztetés később, egy másik munkátlatói intézkedés során hátrányt eredményezhet, az eredeti intézkedést nem teszi az Mt. 56. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó hátrányos jogkövetkezménnyé. A másodfokú határozati megállapítások szerint az elsőfokú bíróság által hivatkozott alaki hiba a szóban forgó intézkedést illetően nem áll fent, amiért is a figyelmeztetés jogszerűségét érdemben kell vizsgálni. Ennek keretében tisztázni kell az írásbeli figyelmeztetésbe foglaltak valóságát, hogy megvalósult-e a felperes részéről olyan kötelezettségszegés, ami megalapozhatja az írásbeli figyelmeztetést. Vizsgálni kell azt is, hogy a munkáltatói intézkedés sérti-e az egyenlő bánásmód követelményét, emiatt az jogellenesnek minősül-e, és ez alapjául szolgálhat-e a munkáltatói határozat hatályon kívül helyezésének.

A Székesfehérvári Törvényszék végzésével szemben a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, a Kúria az Mfv.I.10.684/2015/2. számú végzésével a rendkívüli perorvoslati kérelmet hivatalból elutasította.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítás másodfokú végzés szerint előírt kiegészítésével, a felek nyilatkozatai a csatolt periratok és okirati bizonyítékok, ..., ... és ... tanúvallomása, továbbá ..., ... és ... tanúk 1.M.224/2013/13, valamint 1.M.86/2014/27. számú jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2006. májusától állt az alperes társaság alkalmazásában, munkáltatója őt az ún. általános ügyek specialistája munkakörben alkalmazta.

A ... 2009. évben a felperest szakszervezeti titkárhelyettessé választotta. Ugyanezen évben a foglalkoztató társaság vezetése a munkaszervezetét érintő változásokról döntött, az átszervezés keretében a felperes munkakörét megszüntette.

A felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásának hiányában a munkáltató a felperes munkaviszonyának megszüntetése felől nem intézkedett, őt azonban 2009. augusztus 5. napjától a „foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések végleges rendezéséig” felmentette a munkavégzés kötelezettsége alól.

A felperes a továbbiakban, 2013. év nyaráig kizárólag érdekképviseleti munkáját végezte, 2013. március 26-tól a ... elnökévé választották.

2013. június végén a munkáltató a felperes munkavégzés alóli felmentését megszüntette, őt 2013. július 3. napjától kívánta ismételten munkába állítani.

A felperes 2013. július 2-án az ismételt munkába lépését megelőzően kiadott szabadságát töltötte, e napon azonban érdekképviseleti feladatait ellátandó az alperes területén lévő szakszervezeti irodában tartózkodott. Ezt észlelve ... HR unit menedzser (személyzeti vezető) a munkába állításával kapcsolatos munkáltatói iratokat (munkaköri leírás, tájékoztató, stb.) szándékozott átadni a felperesnek. Ez a munkaidő alatt nem vezetett eredményre, a felperest a szakszervezeti irodában felkereső ...ral a felperes azt közölte, hogy a szakszervezeti munkával összefüggésben folytat telefonbeszélgetést, ezért őt nem tudja fogadni.

... az iratokat utóbb sem tudta átadni a felperesnek, a munkavállaló elfoglaltságát jelezte felé, így hozzá nem tudott bejutni.

A HR unit menedzser 18 óra utáni időpontban ismét felkereste a szakszervezeti irodát, az iratok átadásának tanúsításához a szolgálatban lévő két biztonsági őr, ... és ... segítségét kérte.

... a két biztonsági őr társaságában jelent meg a szakszervezeti irodánál. A személyzeti vezető kopogott, majd belépett az irodába, a felperes azonban őt emelt hangon, indulatosan kiutasította a helyiségből. ... az átadni szándékozott iratokat az irodában lévő asztalra helyezte, majd közölte, hogy azokat a maga részéről tanúk jelenlétében átadottnak tekinti, ezt követően távozott.

A felperes a munkáltató hivatalos iratait az irodából kilépő ... után dobta. A földre szórt, egyebek mellett a felperes személyes adatait is tartalmazó dokumentumokat ... felvette, majd azokat az iroda ajtaja alatti résen igyekezett becsúsztatni.

A felperes ezt észlelve ismételten kilépett az irodából, indulatosan „zaklatását” kérte számon, a HR unit menedzsert és a tanúként jelenlévő biztonsági őröket emelt hangon távozásra szólította fel, az ajtó alatt becsúsztatott iratokat pedig utánuk dobta.