Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

BH 2004.9.364 A lakásban maradó volt tulajdonost a bérlővel azonos jogállás illeti meg, ha árverés esetén az árverési vételár megállapítása a bentlakás értékcsökkentő hatásának figyelembevételével történt - Ilyen esetben az árverési vevő a felmondási okokra alapított, valamint a cserelakásos felmondás jogával élhet, de a szabad felmondásra, éppen a megállapodás hiánya, illetőleg a jogviszony természete folytán nincs lehetősége [1993. évi LXXVIII. tv. 24. § (1) bek. a)-e) pont, 26. § (5) és (7) pont; 1994. évi LIII. tv. 137. §, 141. § (3)-(4) bek.; Ptk. 120. § (1) bek.].

A felperes az 1998. június 4-én tartott árverésen megvásárolta az alperesek közös tulajdonában volt lakásingatlant az alperesek által lakott értékben, 970 000 forint vételárért. A felek 1998. július 1-jén megállapodtak abban, hogy a bérleti díj összege havi 20 000 forint.

A felperes 1998. július 24-én felszólította az I. r. alperest - mint jogcím nélküli lakáshasználót - a lakás kiürítésére, amelyet az alperesek nem teljesítettek.

A felperes 1999. április 15-én, április 30-ra felmondta az alperesek bérleti jogviszonyát, majd 1999. április 21-én háromhónapos határidővel újabb felmondást közölt, amelyet az alperesek nem fogadtak el.

A felperes a keresetében a lakás kiürítésére és 1999. július 1-jétől havi 25 000 forint bérleti díj megfizetésére kérte az alperesek egyetemleges kötelezését.

Az alperesek a lakás kiürítése iránti részében a kereset elutasítását kérték.

A bíróság jogerős ítéletében kötelezte az alpereseket 1999. augusztus hónaptól kezdődően minden hónap 15. napjáig havi 25 000 forint bérleti díj és a 2000. év május hónapig lejárt hátralék megfizetésére. A lakás kiürítése iránti keresetet elutasította.

Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az ingatlan tulajdonjogának árverés útján való megszerzése esetén a vevő tehermentes tulajdont nem szerez, mert a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 137. §-ából nem következik, hogy nem lehetnek olyan kötelmi jogi jogosultságok, amelyek az árverési vétel után is fennmaradnak. A felperes lakottan vásárolta meg az ingatlant a lakottság értékcsökkentő hatásának megfelelő vételárért, ezért tudnia kellett, hogy a tulajdonjogot a birtoklás és a használat jogának a korlátozásával szerzi meg. Az ítélkezési gyakorlat szerint ebben az esetben a lakásban visszamaradt volt tulajdonost a bérlővel azonos jogállás illeti meg.

Az alperesek 1980. óta birtokolják a lakásingatlant, amelynek csak a jogcíme változott, mert a tulajdonjoguk helyett quasi bérlőkké váltak. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lt.) felmondásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, mert az alperesek nem az Lt. hatálybalépése után létesítettek bérleti jogviszonyt.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Arra hivatkozott, hogy a bíróságok figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy kifejezetten bérleti szerződést kötött az alperesekkel, és ennek alapján az Lt. 26. §-ának (7) bekezdése folytán felmondási joga van. Ezt nem visszaélésszerűen gyakorolta, mert az ingatlan megvásárlása óta két és fél év már eltelt.

A másodfokú bíróság ítéletének indokolását tévesnek tartotta, és mellőzését kérte, amennyiben az alperesek jogviszonyát a másodfokú bíróság nem az Lt. hatálybalépése után létesített jogviszonynak tekintette.

Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét tartja helyesnek, annak indokolásbeli kiegészítését kérte azzal, hogy a tulajdonszerzés és az igényérvényesítés között mikor telik el az az idő, amikor a felmondás gyakorlása már nem visszaélésszerű. Álláspontja szerint az ő esetében joggal való visszaélésről nem lehet szó.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!