A Fehérgyarmati Járásbíróság G.20031/2016/12. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 85. §] Bíró: Csepei József

Kapcsolódó határozatok:

*Fehérgyarmati Járásbíróság G.20031/2016/12.*, Nyíregyházi Törvényszék Gf.40040/2017/5., Kúria Pfv.20950/2018/10., 3406/2021. (X. 15.) AB végzés

***********

A Fehérgyarmati Járásbíróság

2.G.20.031/2016./12. szám.

A Fehérgyarmati Járásbíróság a B-né dr. D. Cs. polgármester ( Sz. K. L. köz 2.) és a Hőrich és Varga Ügyvédi Iroda (1141 Budapest, Vezér út 106-108., ügyintézők: dr. Hőrich Ferenc és dr. Varga Szil via ügyvédek) által képviselt felperes neve Sz, K.L. út 58. szám alatti székhelyű felperesnek, a dr. Görbéné dr. Székely Edit Hajnalka ügyvéd (4900 Fehérgyarmat, Ady E. u. 5. fsz. 1.) által képviselt alperes neve C, D.Gy. út 2. szám alatti székhelyű alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás iránt indított perében Fehérgyarmaton az alulírott napon meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A járásbíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 (tizenöt) napon belül az alperesnek 876.300,- (nyolcszázhetvenhatezer-háromszáz) forint perköltséget, melyből 186.300,- (egyszáznyolc-vanhatezer-háromszáz) forint ÁFA.

A felperes maga viseli az általa előlegezett költségeket.

Az állam által előlegezett illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, melyet a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül kell a Fehérgyarmati Járásbíróságnál a Nyíregyházi Törvényszékhez címezve benyújtani 3 (három) példányban.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; vagy ha a felek ezt kérték.

Ezekben az esetekben a felek tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Ha a másodfokú bíróság megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges, a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

Ha ennek alkalmazását indokoltnak tartja, erről a feleket értesíti, azzal a tájékoztatással, hogy ha bármelyikük nyolc napon belül írásban kéri, tárgyalást tart.

Ha a felek ezt kérték, továbbá, ha a felek felhívás ellenére nem kérték a tárgyalás megtartását, a tárgyaláson kívüli elbírálás kötelező.

Nem lehet tárgyaláson kívül elbírálni a fellebbezést, ha bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elintézés során merül fel, a fellebbezés elbírálására a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki.

I n d o k o l á s:

A felperes többször módosított keresetében az alperest 13.844.202,-Ft, és annak törvényes kamatai megfizetésére kérte kötelezni elsődlegesen jogalap nélküli gazdagodás, másodlagosan kártérítés címén, valamint a követelése alapjául szolgáló számlák után 40 Euro/db költségátalányt is igényelt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

2012. évben a 2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) 85. § (1) (2) bekezdései alapján a peres felek, valamint perben nem álló Gy, H és Sz Községek közös önkor-mányzati hivatal létrehozására voltak kötelezettek. Az érintett önkormányzatok - a felperes kivételével - határozatot is hoztak arról, hogy szándékukban áll a közös önkormányzati hivatal létrehozása, C székhellyel. Mivel valamennyi érintett között így megállapodás nem jött létre, a Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja az SZ-B-06/01622-1/2013. számú határozatával az érintett önkormányzatokat közös önkor-mányzati hivatalhoz tartozó településekként 2013. április 1. napjával kijelölte. A felperes a 24/2013. (III.27.) Kt. számú határozatában tudomásul vette ezen határozatot, és rögzítette, hogy a közös önkormányzati hivatal megalakulásához milyen feltételekkel járul hozzá. Mivel így valamennyi település képviselő testülete nem fogadott el azonos tartalmú határozatot, nem tettek eleget a Mötv. 85. § (1) és (3) bekezdéséből adódó döntési határozathozatali kötelezettségüknek, nem kötöttek megállapodást közös önkormányzati hivatal létrehozásáról, valamint az érintett települések nem hoztak határozatot a körjegyzőségek megszüntetéséről, és a közös önkormányzati hivatal alapító okiratának elfogadásáról, ezért a Kormánymegbízott valamennyi önkormányzat felé törvényességi felhívást bocsátott ki. Az érintett önkormányzatok a felperes kivételével tudomásul vették ezen felhívást, határozatot hoztak, amelyben elfogadták a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás tervezetét, a felperes is elfogadta a törvényességi felhívást, azt tudomásul vette, a megálla-podás tervezetet megtárgyalta, de annak nem minden pontjával értett egyet, ezért annak módosítását kezdeményezte. Mivel közös önkormányzati hivatal létesítésére irányuló megállapodás így teljes körűen nem jött létre, a Kormányhivatal közigazgatási bírságot szabott ki valamennyi érintett önkormányzattal szemben.

Ezt követően a Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal valamennyi érintett önkormányzattal szemben a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 1.K.27.210/2014. szám alatt pert indított. A bíróság a 3. számú - 2014. október 15. napján kelt - ítéletével az érintett önkormányzatok közös önkormányzati hivatalának létrehozására vonatkozó megállapodást 2013. április 1. napjára visszamenő hatállyal pótolta, és ítéletében a megállapodás tartalmát is rögzítette.

Ezen időpontig - 2014. január 1. napjától 2014. december 31. napjáig - az érintett önkormányzatok területén két körjegyzőség működött, az egyik Sz-H Községek Körjegyzőségeként a másik pedig C-Gy-Sz Körjegy-zőségeként, melyek gyakorlatilag két külön körjegyzőségként működtek, a Magyar Állam-kincstár azonban az ezen időszakra járó működtetés célú állami támogatást az alperesnek folyósította. Az alperes annak arányos részét megtagadta a felperes részére átadni, arra hivatkozással, hogy a felperes által csatolt számlák nem bizonyítják az azok mögötti tényleges teljesítést, majd 2015. szeptemberében a M. Államkincstárnak 12.434.000,-Ft-ot visszautalt.

A bíróság a 2.G.20.003/2015/25/I. számú jogerős végzésével a M. Állam II.r. alperessel szemben a pert megszüntette.

.-.-.-.-.-.-.-.-.-.

A felperes által hivatkozott jogszabályhelyek:

A régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) 361. § szerint

(1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

a) számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy