A Pécsi Ítélőtábla Pf.20062/2019/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 209. §, 374. §, 375. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kovács János, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Pf.V.20.062/2019/7. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Bihari Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a ... Törvényszék 2019. április 16. napján kelt .../8. számú ítélete ellen a felperes 9. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 12.700 azaz tizenkettőezer-hétszáz forint másodfokú perköltséget és az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására 48.000 azaz negyvennyolcezer forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A felperes 2008. augusztus 22-én ...-8/ver.2. ügyletazonosító számon svájci frank alapú fogyasztói kölcsönszerződést kötött alperessel 950.000,- Ft összegre, az OPEL (D) Astra Club 1.4. típusú ... frsz-ú személygépjármű megvásárlása érdekében. A felek a futamidőt 84 hónapban, a havi törlesztőrészletek összegét 19.678,- Ft-ban határozták meg.

A szerződés V. pontja szerint a kölcsönszerződés megkötésekor érvényes, "kölcsön személy- és kishaszongépjárművel - Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) a kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

A szerződés VII. pontjában a felperes vételi jogot engedett alperes részére a kölcsön tárgyát képező gépjárműre nézve, az ÁSZF 69-82. pontjaiban meghatározott feltételekkel.

A szerződés részét képező ÁSZF I.3. pontja a kölcsönszerződés fedezetére vonatkozóan rögzítette, hogy a kölcsönszerződés elsődleges fedezete a gépjármű, ezért az adós hozzájárulását adja, hogy a hitelező a gépjárműre az adós tulajdonszerzésének időpontjával vételi jogot, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat alapítson, valamint - nem szerződésszerű teljesítés esetén - a hitelező elvonja az adós birtokláshoz, használathoz, hasznosításhoz való jogát, hogy a törzskönyvet a teljes futamidő során letéti őrizetben tartsa és az ÁSZF-ben foglaltak szerint felhasználja. Az ÁSZF elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint törzskönyvvel kapcsolatos IV.23. pontja előírta, hogy a törzskönyv kizárólagos jogosultjaként az okmányirodához benyújtott kérelemben a hitelezőt kell megjelölni. A IV.24. pont kimondta, hogy az adós a hitelező javára a ... Hivatal nyilvántartásába bejegyzésre kerülő korlátozásokat a kölcsönszerződésből eredő tartozása maradéktalan kiegyenlítéséig nem jogosult töröltetni, és ezen időpontig kizárólag a hitelező jogosult a törzskönyv illetékes hatóságtól történő átvételére és letétként való őrzésére, valamint az afeletti rendelkezésre. A IV.27. pont szerint a hitelező a birtokába került törzskönyvet a kölcsönszerződés megszűnését követően akkor bocsátja az adós rendelkezésére, illetve a felfüggesztett törzskönyv kiállítását az adós költségén akkor kéri az okmányirodától - amennyiben erre lehetőség van, úgy közvetlenül az adóst megjelölve a törzskönyv jogosultjaként - ha az adós a kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz.

Az ÁSZF vételi jogra vonatkozó XI.69. pontjában a felek a kölcsönszerződés aláírásával egyidejűleg vételi (opciós) jogot alapítottak a kölcsönszerződés II. pontjában meghatározott gépjármű vonatkozásában a hitelező javára. A XI.70. pont kimondta, hogy a vételi jogot alapító megállapodás a gépjármű feletti tulajdonjog adós általi megszerzésének napján lép hatályba és a hatályba lépéstől számított 5 évig marad hatályban. A XI.71. pont értelmében az adós és a hitelező kifejezetten megállapodtak abban, hogy abban az esetben, ha a kölcsönszerződés lejárata az 5 évet meghaladja, külön okiratban egy másik vételi jogot is alapítanak. A XI.76. pont a vételi jog gyakorlása esetére előírta, hogy a gépjármű tulajdonjoga a vételi jog gyakorlása napján száll át a hitelezőre, mint vevőre, oly módon, hogy az ezen időpontig letétként őrzött gépjármű törzskönyvre vonatkozó letéti őrzés megszűnik, és azt a hitelező birtokba veszi.

A felek a kölcsönszerződés aláírásával egyidejűleg az ÁSZF 71. pontjában hivatkozott újabb vételi jogot alapító szerződést is kötöttek. A szerződés 2. pontja értelmében a vételi jogot a hitelező, mint vevő abban az esetben jogosult gyakorolni, ha a hitelező a kölcsönszerződést az ÁSZF-ben foglalt esetekben azonnali hatállyal felmondta. Az opciós szerződés 6. pontja szintén kimondta, hogy a gépjármű tulajdonjoga a vételi jog gyakorlása napján a gépjármű törzskönyvének hitelező általi birtokbavételével száll át a hitelezőre, mint vevőre, oly módon, hogy a vételi jog gyakorlásának napjáig letétként őrzött gépjármű törzskönyvre vonatkozó letéti őrzés megszűnik, és azt a hitelező birtokba veszi. A16. pont szerint a kölcsönszerződés futamideje 5. évének elteltét követő első naptári naptól lép hatályba és 5 évig hatályos.

Az alperes a 2014. évi XL. tv. (DH.2 tv.) alapján 2015. április 17. napján készített elszámolásában 3.407,35 CHF-et írt jóvá tisztességtelenül felszámított összegként. Az elszámoláskor a felperesnek a szerződésből eredő lejárt tartozása nem volt, az elszámolást követő időszakra fennálló nem esedékes tőketartozást az alperes 2.651,29 CHF-ben állapította meg, a szerződés lejáratát 2020. augusztus 21. napjában határozta meg.

A felperes keresetében a kölcsönszerződés teljes érvénytelenségének megállapítását kérte a Ptk. 209. §, valamint a Hpt. 213. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján, hivatkozva az 1/2016. PJE határozatra is. Kérte továbbá a kölcsönnel érintett ... frsz-ú személygépjármű törzskönyvének kiadására kötelezni alperest.

E körben hivatkozott arra, hogy a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (1959. évi Ptk.) 374. § (2) bekezdése szerint legfeljebb öt évre lehet opciós jogot kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás, így az ÁSZF XI.71. pontja semmis. A szerződéskötés óta a törvényileg megengedett határidő eltelt, ezért álláspontja szerint alperes nem jogosult a perbeli gépjármű törzskönyvének további birtoklására. A BH2017.13 számú eseti döntésre hivatkozva kifejtette, hogy önmagában annak rögzítése a kölcsönszerződésben, hogy a hitelező a kölcsönszerződésből fakadó kölcsönbe vevői kötelezettségek maradéktalan teljesítése esetén köteles a gépjármű törzskönyvét az adós részére kiadni, nem minősül atipikus biztosítéki kikötésnek.

Álláspontja szerint az ÁSZF IV.23. pontjából nem következik, hogy alperes javára önálló biztosítékként került volna megfogalmazásra a törzskönyv birtokban tartása. Ilyen tartalmú szerződéses kikötés híján alperes a törzskönyv kiadását nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy a kölcsönszerződésből eredő tartozása teljeskörűen nem került kielégítésre. Álláspontja szerint ezért a vételi jogra vonatkozó törvényi határidő lejárta miatt alperes köteles a felperes részére a törzskönyv kiadására.