A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27011/2011/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Vitál-Eigner Beáta

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.34012/2010/3., *Fővárosi Ítélőtábla Kf.27011/2011/4.*, Kúria Kfv.37697/2011/9.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.011/2011/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Csécsei Roland Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Csécsei Roland ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5., hivatkozási szám: ...) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2010. évi október hó 6. napján kelt 2.K.34.012/2010/3. számú ítélete ellen az alperes részéről 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint másodfokú perköltséget.

A fellebbezési illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes 1990 óta forgalmazza Magyarországon kozmetikai termékeit, amelyeket havi kampányokban kiadott katalógusokban mutat be, és amelyeket közvetlen értékesítési rendszerben, a vele szerződéses kapcsolatban álló ún. tanácsadó(nők) útján értékesít.

Az alperes hivatalból indított eljárásában a felperesi tájékoztatási gyakorlat jogszerűségét vizsgálta a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban Tpvt.) 8.§-a alapján, szakértő bevonásával. Ennek során a 2006. évi 1-7-es kampányok katalógusait, valamint a 2006 februárjában-áprilisában sugárzott professzionális testformázó krémet és bőrfiatalító krémcsaládot népszerűsítő reklámfilmeket tette a vizsgálat tárgyává. A versenyfelügyeleti eljárása eredményeként a 2007. évi április hó 12. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy a felperes 2006 első felében a döntése rendelkező részében felsorolt kozmetikumok hatékonysággal kapcsolatba hozható tulajdonságairól a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatásokat tett közzé. A Tpvt. 8.§-ának (2) bekezdés a) pontjába ütköző jogsértés megállapítása mellett két termék elnevezésében a "lézer pontosságával" és a "a bőrfiatalító" kifejezés alkalmazását megtiltotta és a felperest 20.000.000 forint bírság, valamint 654.720 forint szakértői eljárással összefüggésben felmerült költség megfizetésére kötelezte.

Az alperes a határozata III. fejezetében részletesen rögzítette az eljárása során bevont szakértő véleményében foglaltakat. Ezek értékelésével állapította meg - határozata 37. pontjában - azt, hogy a nem magyarországi fogyasztók körében, hanem más földrajzi területen (USA, Franciaország), más klimatikus viszonyok között, más páratartalomban élő, más étkezési szokásokkal bíró stb. népesség vonatkozásában elvégzett, nem a "klinikai tesztelés"-nek megfelelő felperesi vizsgálatok, és az ezeken alapuló százalékos hatások, valamint a klinikai tesztekre utaló hivatkozást tartalmazó tájékoztatások alkalmasak voltak a magyarországi fogyasztók megtévesztésére. Döntésének 38-40. pontjaiban az egyes felperesi termékekre vonatkozó megállapításait ismertette, és a százalékos hatékonysági állítással kapcsolatban minden esetben visszautalt a határozat 37. pontjában kifejtett álláspontjára. A jogsértés miatti szankció körében a bírság összegének meghatározásakor a Tpvt. 78.§-ának (1) és (3) bekezdéseire utalással a felperesi tájékoztatások megjelentetésével kapcsolatos korrigált költségekből indult ki. Mérlegelése során figyelembe vette a felperes piaci helyzetét, a jogsértő magatartás tanúsításának időtartamát, a televíziós reklámfilmek sugárzásának számát, a tájékoztatásokkal elért fogyasztók széles körét, az érintett termékek bizalmi jellegét, a kifogásolt állítások fogyasztók általi reális ellenőrizhetőségének hiányát. Súlyosító körülményként értékelte, hogy az egyes termékek más szolgáltatással kapcsolatban kerültek összehasonlításra, így a tájékoztatások hatása más piacokon is megjelenhetett. Enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a felperes a fogyasztók számára biztosítja az úgynevezett 100% garancia igénybevételének lehetőségét, továbbá azt, hogy a felperes részben elismerte a jogsértést, és már a versenyfelügyeleti eljárás során jelezte a tájékoztatási gyakorlatának módosítását.