A Kúria Pfv.20785/2019/9. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 312. §, 313. §] Bírók: Madarász Anna, Parlagi Mátyás, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

Az, hogy az alperes a felmondása jogellenessége ellenére a saját szolgáltatását, a szerződés szerinti fizetést nem teljesítette, részéről a szerződés teljesítése jogos ok nélküli megtagadásának minősül. Ez esetben a felperes mint jogosult választhatott a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között, így követelhette kára megtérítését. 1959. IV. Tv. 312. § (2) 1959. IV. Tv. 313. §

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.20.785/2019/9.

A tanács tagjai: Dr. Szabó Klára a tanács elnöke, Dr. Madarász Anna előadó bíró, Dr. Parlagi Mátyás bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Szabó Attila ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője: Dr. Kovács Szabolcs István Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Kovács Szabolcs István ügyvéd)

A per tárgya: kártérítés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 2.Gf.75.629/2018/15.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 34.G.300.596/2017/29.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben akként változtatja meg, hogy az alperest a tőkeösszeg után 2016. december 31. napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra kötelezi a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt késedelmi kamata megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

- Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 730.000 (hétszázharmincezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

- Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1.148.900 (egymillió-száznegyvennyolcezer-kilencszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 2004. évben meghirdetett neonreklám kihelyezésére és üzemeltetésére szóló pályázatát a felperes nyerte meg. Ennek eredményeként 2005. január 19. napján bérleti szerződést kötöttek a szám alatti épület homlokzatán lévő reklámhelyre. A felek a szerződésükben annak tárgyát, a felek jogait és kötelezettségeit részletesen szabályozták. A 4.7. pont szerint a bérleti idő felmondás nélküli eltelte után a szerződés automatikusan meghosszabbodik. Az 5.1. pont alapján amennyiben a bérbeadó a bérlő megbízásából fényreklám kihelyezésére érvényes építési engedélyt kap, és a fényreklámot kihelyezi, az üzembe helyezés napjától számítottan a szerződés időtartama hat év. Az 5.2. pont értelmében a bérleti szerződés a határozott időtartam lejárta előtt megszűnik egyebek mellett közös megegyezéssel. Az 5.3. pontban írtak folytán a bérlő azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést a bérbeadót terhelő a 3.6. pontban foglalt kellék- és jogszavatossági kötelezettség megsértése esetén. Azonnali hatályú felmondásnak van helye továbbá, ha a bérbeadó a szerződésben vállalt egyéb kötelezettséget nem teljesíti, feltéve, ha a bérlő a bérbeadót megfelelő határidő tűzésével és a következményre való figyelmeztetéssel írásban felszólította, és a bérbeadó a kötelezettségét a határidő elteltéig nem teljesítette. A 7.3. pont szerint, ha a bérleti szerződés a határozott időtartam eltelte előtt a bérlőnek felróható okból szűnik meg, a bérlő köteles a szerződés lejártáig hátralevő nettó bérleti díj 50%-át, de minimum egy évi nettó bérleti díjat kártérítésként megfizetni. A 6.1. pontban a felek 9.500.000 forint + áfa/év bérleti díjban állapodtak meg, ami két részletben félévenként előre volt fizetendő, és a 6.4. pont szerint a bérleti díj évente a KSH által közzétett előző évi inflációs rátával emelkedett.

[2] Mivel 2011-ben az alperes nem nyilatkozott arról, hogy a szerződést meg kívánná szüntetni, az automatikusan meghosszabbodott. A felperes mind a reklámtábla elhelyezésére a Nyugati tér 6. szám alatti társasházzal megkötött bérleti szerződést, mind a reklámtábla karbantartására vonatkozó szerződést hat évvel meghosszabbította.

[3] Az alperes 2016. október 20. napján kezdeményezte a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését 2017. május 1. napjával, de a felek közötti ezzel kapcsolatos egyeztetés nem vezetett eredményre. Az alperes 2016. november 30. napjára rendes felmondást közölt. A felperes válasziratában a felmondást nem fogadta el, azt jogellenesnek minősítette. Álláspontja szerint a szerződés 2017. október 31. napjáig hosszabbodott meg, ezért a felmondás jogkövetkezménye kártérítés.

[4] Az alperes 2016. december 19-én kelt levelében közölte a felperessel, hogy a reklámberendezésre nem tart igényt, továbbá 2016. december 1-től a bérleti díjat sem fizette meg. A felperes a reklámhordozót 2017. február 27-én elbontatta.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes keresetében 14.262.274 forint átalány-kártérítés, ennek 2016. december 1. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a szerződés 7.3. pontja szerint. Előadta, hogy az alperes jogellenesen mondta fel a határozott idejű, 2017. október 31. napjáig meghosszabbodott szerződést. Az átalány-kártérítés összege egy évi nettó bérleti díj, ami 2017. évben 14.262.274 forint volt. Érvelése szerint a hirdetési szakmában általános üzleti szokás a határozott idejű szerződés, így a perbeli szerződés is, bár ezt nem tartalmazta, csak határozott időre hosszabbodhatott meg. A részéről a szerződési akarat a szerződés határozott idejű meghosszabbodására irányult. A felek szerződéses akarata általában nem irányulhatott a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazására, mert az az adott üzletágban ésszerűen kialakított üzleti szokásokkal is ellentétes lenne.

[6] A felperes a másodfokú bíróság felhívására nyilatkozott akként, hogy a reklámfelület leszerelése 2017. április 17. napján történt meg.