A Fővárosi Törvényszék Bf.6859/2016/8. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 226. §, 227. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 338. §, 339. §, 348. §, 351. §, 372. §, 386. §] Bírók: Raczky Katalin, Szabó Ágnes Petra, Vukovich Orsolya
Kapcsolódó határozatok:
Pesti Központi Kerületi Bíróság B.14398/2013/30., Pesti Központi Kerületi Bíróság B.30810/2015/18., *Fővárosi Törvényszék Bf.6859/2016/8.*, Fővárosi Ítélőtábla Bhar.362/2016/8., 3333/2018. (X. 26.) AB határozat
***********
Fővárosi Törvényszék
mint másodfokú bíróság
23.Bf.6859/2016/8.szám
A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, 2016. év szeptember hó 15. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő
ítéletet:
A becsületsértés vétsége miatt vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. év január hó 12. napján kihirdetett 19.B.30.810/2015/18. számú ítéletét megváltoztatja.
vádlott neve vádlottat az ellene a Btk. 227. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmenti, a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést helybenhagyja.
A másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
Az ítélet ellen az ügyész a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül fellebbezést jelenthet be.
Indokolás
A kerületi bíróság vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 227. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.14.398/2013/30. számú ítéletének próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezve, a próbára bocsátás megszüntetése mellett az ott megjelölt, a Btk. 226. § (1) és (2) bekezdés b) pontja szerinti rágalmazás vétsége miatt is halmazati büntetésül 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel pénzbüntetés összegét 1000,- Ft-ban állapította meg és rendelkezett az így kiszabott 100.000,- Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségről akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli.
Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.
vádlott neve vádlott fellebbezésének írásbeli indokolásában a felmentésre irányuló fellebbezés körében hivatkozott arra, hogy nincs olyan objektív mérce, melynek mentén egy kijelentés becsület csorbítására alkalmas volta felmérhető lenne, s részben csatolva, részben ügyszám szerint megjelölve bírósági határozatokat utalt arra, hogy az ő feljelentései alapján indult ügyekben a bíróság meglehetősen durva kifejezések tekintetében sem állapította meg a feljelentett személy büntetőjogi felelősségét. Ennek kapcsán hivatkozott arra is, hogy személy1 közszereplő, akinek tűrési kötelezettsége fokozott, ezért álláspontja szerint az általa írtak nem merítették ki a terhére rótt bűncselekményt. Ezen túl vitatta a korábbi próbára bocsátás megszüntetésének törvényességét.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!