A Fővárosi Törvényszék Bf.6859/2016/8. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 226. §, 227. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 338. §, 339. §, 348. §, 351. §, 372. §, 386. §] Bírók: Raczky Katalin, Szabó Ágnes Petra, Vukovich Orsolya

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

23.Bf.6859/2016/8.szám

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, 2016. év szeptember hó 15. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A becsületsértés vétsége miatt vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. év január hó 12. napján kihirdetett 19.B.30.810/2015/18. számú ítéletét megváltoztatja.

vádlott neve vádlottat az ellene a Btk. 227. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmenti, a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést helybenhagyja.

A másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen az ügyész a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül fellebbezést jelenthet be.

Indokolás

A kerületi bíróság vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 227. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.14.398/2013/30. számú ítéletének próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezve, a próbára bocsátás megszüntetése mellett az ott megjelölt, a Btk. 226. § (1) és (2) bekezdés b) pontja szerinti rágalmazás vétsége miatt is halmazati büntetésül 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel pénzbüntetés összegét 1000,- Ft-ban állapította meg és rendelkezett az így kiszabott 100.000,- Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségről akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.

vádlott neve vádlott fellebbezésének írásbeli indokolásában a felmentésre irányuló fellebbezés körében hivatkozott arra, hogy nincs olyan objektív mérce, melynek mentén egy kijelentés becsület csorbítására alkalmas volta felmérhető lenne, s részben csatolva, részben ügyszám szerint megjelölve bírósági határozatokat utalt arra, hogy az ő feljelentései alapján indult ügyekben a bíróság meglehetősen durva kifejezések tekintetében sem állapította meg a feljelentett személy büntetőjogi felelősségét. Ennek kapcsán hivatkozott arra is, hogy személy1 közszereplő, akinek tűrési kötelezettsége fokozott, ezért álláspontja szerint az általa írtak nem merítették ki a terhére rótt bűncselekményt. Ezen túl vitatta a korábbi próbára bocsátás megszüntetésének törvényességét.

Az enyhítésre irányuló fellebbezés körében más ügyben készült elmeorvos szakértői véleményt csatolt, mely szerint személyiségzavara megkönnyítette a cselekmény elkövetését és hivatkozott arra, hogy csekély jövedelmét még végrehajtás is terheli, ezért a vele szemben kiszabott büntetés törvényi minimumban történő megállapítását és annak részletekben történő megfizetésének engedélyezését kérte.

A Fővárosi Főügyészség ... számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének, azt megalapozottnak és minden szempontból törvényesnek találva, helybenhagyására tett indítványt.

A másodfokú nyilvános ülésen vádlott neve a fellebbezés indokolásában kifejtetteket ismételte meg, védője is az abban írtaknak megfelelően indokolta fellebbezésüket.