A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21373/2006/3. számú határozata bérleti díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 228. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 306. §, 314. §, 424. §] Bírók: Czukorné dr. Farsang Judit, Szabó Klára, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.373/2006/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Mészáros József jogtanácsos (4032 Debrecen, József Attila u. 11.) által képviselt felperes címe (felperes címe) felperesnek - a Vangyel & Papp Ügyvédi Iroda (2027 Cegléd, Kőrösi út 5., ügyintéző: dr. Papp Katalin ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen bérleti díj és kártérítés megfizetése iránti perében a Pest Megyei Bíróság 2006. június 8. napján kelt 13.G.25.640/2004/14. számú ítélete ellen az alperes által 15. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és az alperes marasztalását 1.099.250 (egymillió-kilencvenkilencezer-kettőszázötven) forintra és ebből 549.625 (ötszáznegyvenkilencezer-hatszázhuszonöt) forint után 2004. augusztus 3-től, további 549.625 (ötszáznegyvenkilencezer-hatszázhuszonöt) forint után 2004. szeptember 3-től a kifizetésig járó évi 20 %-os kamatára leszállítja.

Az alperest az elsőfokú perköltség térítése alól mentesíti, és a felperest kötelezi, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 240.000 (kettőszáznegyvenezer) forint elsőfokú részperköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 834.000 (nyolcszázharmincnégyezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 120.000 (egyszázhúszezer) forint másodfokú részperköltséget és az államnak külön felhívásra 834.000 (nyolcszázharmincnégyezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében 17.038.375 forint és ezen összeg után 2004. augusztus 1. napjától a kifizetés napjáig járó évi 20 %-os késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. 2004. június és július hónapra 1.099.250 forint bérleti díj megfizetését igényelte a Ptk. 423. §-ának (1) bekezdése alapján, míg 15.939.125 forint megfizetését szerződésszegéssel okozott kártérítés jogcímén érvényesítette, mert álláspontja szerint az alperes a szoftverek használatára kötött bérleti szerződést jogellenesen mondta fel. A határozott időre kötött bérleti szerződésük ugyanis a rendes felmondást kizárta, olyan hibás teljesítés pedig nem történt, amelyért a szerződésben szavatosságot vállalt. Az alperes feltűnő értékaránytalanságra és semmisségre történő hivatkozását teljesen alaptalannak minősítette. Álláspontja szerint az alperes 2003. október 29-én a szerződést írásban megerősítette, ennek folytán a Ptk. 236. §-ának (4) bekezdése szerint a megtámadási joga megszűnt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen a Ptk. 424. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes kellékszavatosságára hivatkozott. Álláspontja szerint a felperes által bérbe adott számítógépes rendszer nem volt alkalmas a szerződésszerű használatra, ugyanis többszöri hibabejelentés és egyeztetés ellenére a kiegészítő modulok hibásak voltak, a rendszer arra a célra, amelyre alkalmazni kívánták nem volt megfelelő. Ezért az alperest a felmondás joga megillette. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a felperes által nyújtott szolgáltatás értéke és ára között feltűnően nagy volt az értékkülönbség, ezért kifogásként a szerződést megtámadta és a jogkövetkezmények alkalmazását 2004. június 1. napjától kérte. Harmadlagosan a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján a szerződés semmisségére hivatkozott, mert álláspontja szerint a felek által kötött bérleti szerződés a jó erkölcsbe ütközik, a felperes szavatossági felelősségének kizárása és a kirívóan magas ellenszolgáltatás miatt.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 17.038.375 forintot és 1.099.250 forint után 2004. augusztus 1-től, 15.939.125 forint után 2005. november 1-től a kifizetés napjáig évi 20 %-os késedelmi kamatot és 680.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek 2001. december 12-én bérleti szerződést kötöttek a ... alkalmazói szoftverre, amelynek moduljait a szerződés 1. számú melléklete sorolt fel. A felperest a szoftverhasználat biztosítása mellett egyéb szolgáltatások is terhelték, így az adatbázis kezelőrendszer szállítása, telepítése és üzembe helyezése, a gazdasági szoftvermodulok telepítése és üzembe helyezése, oktatás és próbaüzemek lefolytatása. A szerződés 2002. január 1. napjától határozott időre, 5 évre kötötték. A rendes felmondás jogát erre az időre a felek kizárták. A havi bérleti díj bruttó 590.750 forint volt. A bérleti díjat a szerződés szerint havonta előre kellett fizetni, a számla kézhezvételétől számított 10 napon belül. Késedelmes teljesítés esetére a felek 20 %-os késedelmi kamatot kötöttek ki. A bérleti díjat évente a hivatalos infláció mértékével lehetett emelni. A szerződés 2. számú melléklete szerint a felperes szavatol azért, hogy a szoftver a szállítás időpontjában megfelel a szállítás időpontjában érvényes felhasználói kézikönyvnek és az adaptációs leírásnak. Az alperes 2003 augusztusáig jelentős bérleti díjhátralékot halmozott fel. 2003. október 29-én a felek egyeztetést tartottak, ahol a hátralék megfizetésének ütemezéséről megállapodtak, egyben a bérleti díj összegét bruttó 525.000 forintra leszállították, mert a szerződés 4. számú mellékletében rögzített support tevékenységet kivették a felperes szolgáltatásaiból. A szerződés egyéb rendelkezései azonban változatlanok maradtak. 2004. január 1-től a bérleti díj 439.700 forint + áfa összegre, bruttó 548.750 forintra emelkedett. Az alperes 2004. július 29-én a bérleti szerződést "nem szerződésszerű teljesítésre" hivatkozva rendkívüli felmondással felmondta. 2004. június és július hónapra az alperes bérleti díjat nem fizetett.

A felperestől bérelt rendszer hiányosságairól 2002. október 15-én és 2002. november 14-én írásbeli emlékeztetőt vettek fel, amelyre a felperes 2002. november 28-án válaszolt, amelyben pótoktatást, és a modulok intézményi specifikációját ajánlották fel, egyben a felvetett problémákra választ és megoldási javaslatot adtak. 2003. január 24-én az észlelt hibákról emlékeztetőt vettek fel, amelyben rögzítették, hogy január hónapban könyvelni nem lehetett, az eszközprogram átfordítása nem volt megoldott. Az utolsó írásos emlékeztető 2003. november 18-án készült, ezt követően feljegyzés vagy emlékeztető a hibákról nem készült.

Az elsőfokú bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a bérleti szerződés a jó erkölcsbe ütközés folytán semmis-e. Megállapította, hogy az alperes a szerződést tévesen értelmezi, mert a felperes a szavatossági felelősségét nem zárta ki, csupán a szerződés 2. számú mellékletében a felelősség körét pontosan meghatározta. E szerint a felperes csak a felhasználói kézikönyvben és az adaptációs leírásban foglaltaknak történő megfelelésért vállalt szavatosságot, felhasználók hibás kezeléséből eredő hibákért viszont nem. Ennek folytán a szerződésben nem talált olyan elemet, amely a jó erkölcsbe ütközne.