458/D/2004. AB határozat

az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (4) bekezdés f) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány, valamint alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (4) bekezdés f) pontjának az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése tekintetében fennálló alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (4) bekezdés f) pontjának az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésével összefüggésben előterjesztett alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tekintetében az eljárást megszünteti.

3. Az Alkotmánybíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 5. K. 21.444/2003/14. ítélete, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége Üif. 733/2003. és a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara Elnökségének Ü. 707/2003. határozatai hatályon kívül helyezésére irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 13. § (4) bekezdés f) pontja alkotmányellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérte. Egyben - törvényes határidőben - alkotmányjogi panaszt is előterjesztett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 5. K. 21.444/2003/14. jogerős ítélete ellen, melynek hatályon kívül helyezését kérte az elbírált ügyvédi kamarai, illetőleg elnökségi határozatokra is kiterjedően.

Előadta, hogy az ügyvédi kamarába történő felvétele iránti kérelmét a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara az Ütv. hivatkozott - kamarai felvételt kizáró okot tartalmazó - rendelkezésére alapítottan utasította el, mert közbizalomra érdemtelennek ítélte, miután a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság - a megyei hatáskörű szervezet vezető tisztségviselőjeként elkövetetett - sikkasztás bűntette miatt jogerősen pénzbüntetésre ítélte. E határozatot a Magyar Ügyvédi Kamara helybenhagyta.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság jogerősen elutasította a kamarai határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetét azzal az indokkal, hogy helyesen mérlegelt az Ügyvédi Kamara Elnöksége, amikor a vagyon elleni bűncselekmény miatt az Ütv. 13. § (4) bekezdés f) pontját alkalmazta.

Az indítványozó álláspontja szerint az Ütv. e szabálya azáltal, hogy nem tartalmaz a "közbizalomra érdemtelenség" kapcsán fogalommeghatározást, tágan értelmezhető, így alkalmazása során nem alakult ki egységes gyakorlat, amelynek eredményeként sérült az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésében biztosított, a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog.

Nézete szerint a kifogásolt rendelkezés az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében tiltott, indokolatlan megkülönböztetést is tesz a támadott rendelkezés a felvételt kérő ügyvédek között azzal, hogy - az Ütv. 20. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben - nem tartalmaz a kérelem újbóli előterjesztésére határidőt, mint amit lehetővé tesz azok számára, akiknek a kamarai tagsága az Ütv. 20. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján szűnt meg.

II.

Az Alkotmánybíróság határozatát az alábbi jogszabályi rendelkezésekre alapította:

Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései:

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

"70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához."

Az Ütv. támadott szabályai:

"13. § (1) Ügyvédi tevékenységet - az alkalmazott ügyvéd kivételével - az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.

(...).

(4) Nem vehető fel a kamarába az,

(...)

f) aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen."

"20. § (1) Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, ha

a) a kamarai tagságáról lemondott,

b) a 13. § (3) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem felel meg,

c) a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette,

(...)"

"20. § (4) Ha az ügyvéd kamarai tagsága az (1) bekezdés a)-c) pontjában szabályozott eset alapján szűnt meg, az újbóli kamarai felvételének a kamarai tagság megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év elteltével van helye."

III.

Az indítványozó a támadott rendelkezést azért tekintette a diszkrimináció tilalmába ütközőnek, mert annak az ügyvédnek, akinek kamarai felvételét az Ütv. 13. § (4) bekezdés f) pontjára hivatkozással utasították el, nem adott a kérelem újbóli előterjesztésére határidőt, szemben az Ütv. 20. § (4) bekezdésében említett ügyvéddel.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ütv. 20. § (4) bekezdése azonban olyan szigorító rendelkezést tartalmaz, amely a volt kamarai tag ügyvéd újbóli felvételének azÜtv. 13. §-ában foglaltakhoz képest egy további, időbeli feltételét tartalmazza, nevezetesen, hogy ha el is hárulnának a tagság megszűnéséhez vezető okok, csak a tagság megszűnésétől számított egy év eltelte után vehető fel - ismét - a kamarába.

Ebben a vonatkozásban pedig hátrányos megkülönböztetés - a kizáró ok miatt -a kamarába fel nem vett ügyvédek terhére újbóli felvételük kapcsán fel sem merül, mert rájuk az általános szabályok irányadók, azaz ha a felvétel feltételeinek eleget tesznek - elhárul a kizáró ok - felvehetők a kamarába.

Ezért az indítványozó által támadott rendelkezés és az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését nem sérti, amiért az Alkotmánybíróság ezen indítványt, valamint e norma megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

IV.

Az Alkotmánybíróság az Ütv. 13. § (4) bekezdésének f) pontja alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésével összefüggésben a 942/B/2001. ügyben már elvégezte. Kifejtette, hogy az Ütv. 13. § (4) bekezdésében felsorolt, a kamarai felvételt kizáró okok az ügyvédi hivatás sajátosságaiból adódóan támasztanak szigorúbb elvárásokat az ügyvédekkel szemben, amiért a munkához (foglalkozáshoz, vállalkozáshoz) való alapjogot nem sértik. (ABK 2004. december, 1063, 1066.)

Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Abü.) 31. § c) pontja alapján "ítélt dolog" címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által már érdemben elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a szakaszára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani.

Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy az Ütv. 13. § (4) bekezdés f) pontja vonatkozásában "res iudicata" esete áll fenn, így az indítvány ezen része tekintetében az eljárást - az érdemi vizsgálatot mellőzve - megszüntette.

V.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a jogerős bírósági ítélet és az ügyvédi kamarai határozatok megsemmisítését is kérte.

Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. § a)-h) pontjai határozzák meg. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 1. § d) pontja alapján indult, alkotmányjogi panasz elbírálása során is az alkalmazott jogszabály alkotmányosságának vizsgálatára van hatásköre.

Az alkotmányjogi panasz a konkrét normakontroll egyik formája, a kérelemnek jogszabály alkotmányossági vizsgálatára kell irányulnia. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az egyedi ügyben hozott hatósági vagy bírósági döntések alkotmányossági vizsgálatára vagy azok hatályon kívül helyezésére.

Ezért az Alkotmánybíróság az indítványozó erre irányuló kérelmét - hatásköre hiányában - az Abü. 29. § b) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2005. május 24.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró