BH 2024.5.108 Házastársi közös vagyon megosztása során - amennyiben az életközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása között eltelt időben az ingatlan forgalmi értéke a felek magatartásától független, objektív okok miatt változott - a megváltási ár alapjául a felek egyező nyilatkozata hiányában az ítélet meghozatala előtti aktuális forgalmi érték szolgálhat [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:60. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A peres felek 1987. június 6-án kötöttek házasságot. A bíróság jogerős ítéletével a házasságot felbontotta. Megállapította, hogy a felek házastársi életközössége 1987. június 6-tól 2019. szeptember 13-ig állt fenn.

[2] A peres felek közös tulajdonában állt egymás között egyenlő tulajdoni arányban a per tárgyává tett ingatlan (a továbbiakban: ingatlan). Az ingatlan aktuális forgalmi értéke 30 200 000 forint.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében a házastársi közös vagyon megosztását kérte. Ezen belül - többek között - a bíróság állapítsa meg: az ingatlanban az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel szemben a valós tulajdoni hányada 625/1000, a megállapítást követően a közös tulajdont a házastársi közös vagyon megosztásával egyidejűleg szüntesse meg, az ingatlan alperesi tulajdoni hányada megváltására jogosítsa fel.

[4] Az alperes érdemi ellenkérelmében a felülvizsgálattal érintett ingatlan eltérő tulajdon hányada megállapítására vonatkozó kereseti kérelem elutasítását kérte. A közös tulajdon felperes által igényelt megszüntetési módját nem ellenezte. Viszontkeresetében a teljes közös vagyon értékét 47 876 376 forintban határozta meg.

Az első- és a másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a házastársak közös vagyonát megosztotta, ezen belül - többi között - az ingatlanon fennálló közös tulajdont megszüntette, az ingatlan alperes nevén nyilvántartott 1/2 tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adta. Megkeresni rendelte az illetékes földhivatalt, hogy az alperes 1/2 tulajdoni hányadára jegyezze be a felperes tulajdonjogát 12 164 251 forint megfizetésének igazolását követően, közös tulajdon megszüntetése jogcímén.

[6] A felülvizsgálati kérelemmel érintett forgalmi érték meghatározásánál az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a felek peren kívül közösen kértek fel egy ingatlanforgalmi szakértőt és 2022. február 10-én határozottan úgy nyilatkoztak, hogy a szakértői véleményben foglalt forgalmi értékeket elfogadják, miszerint az aktuális forgalmi érték 30 200 000 forint.

[7] Az elsőfokú bíróság a felek egyező nyilatkozata alapján a perbeli ingatlan értékét 30 200 000 forintban állapította meg. A felperes perelhúzó magatartására utalással nem fogadta el az általa a 2022. május 30-i tárgyaláson csatolt - 2022. április 1-jén kelt - 24 000 000 forint forgalmi értékre vonatkozó adó- és értékbizonyítványt.

[8] A felperes és az alperes fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az illetékes földhivatal megkeresésében a felperes tulajdonjogának bejegyzéséhez szükséges megfizetendő összeget 12 164 251 forintról 12 298 250 forintra felemelte, egyebekben helybenhagyta.

[9] Az ingatlan forgalmi értéke kapcsán kifejtette: a peres felek a 2023. február 7-én megtartott első fellebbviteli tárgyaláson egyezően adták elő, hogy az elsőfokú eljárásban becsatolt szakvéleményt nem tekintik a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti magánszakértői véleménynek. A peren kívül beszerzett szakértői véleménnyel az volt a céljuk, hogy az ingatlanok értékét egyezően jelentsék be a bíróságnak. A másodfokú bíróság szerint ezt úgy kellett tekinteni, hogy a szakértő vélemény tartalmával a peres felek az ingatlan forgalmi értéke tekintetében egyező előadást tettek. Emiatt az elsőfokú bíróság részről nem volt szükség igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére.

[10] A peren kívüli szakértői vélemény 2022. március 24-én kelt. A felperes 2022. március 31-i beadványában vitatta a szakértő 30 200 000 forintos aktuális forgalmi értékmegjelölését és indítványozta igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelését. Ez a beadványa azonban két hónappal annak keltét követően, 2022. május 27-én került előterjesztésre az elsőfokú bíróságnál. A felperes a 2022. május 31-i tárgyaláson csatolta az általa hivatkozott adó- és értékbizonyítványt, amelynek kelte 2022. április 1. volt.

[11] A felperes tehát már 2022 márciusában értesült az értékmegállapításról, 2022. április 1-jén az adó- és értékbizonyítványról, ezzel szemben a Pp. 220. § (2) bekezdésében foglalt 15 napos határidőn túl - igazolási kérelem nélkül - terjesztette elő bizonyítási indítványát. A határidő elmulasztásának eljárásjogi jogkövetkezményét viselnie kell.

[12] A fentiek alapján az egyező tényelőadásnak minősülő szakértői véleményhez képest eltérő tényállás figyelembevételére, annak bizonyítására már az elsőfokú eljárásban sem volt lehetőség és a Pp. 373. §-a alapján ezt a másodfokú bíróság sem tehette meg. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság a hivatkozott szakértői véleményben foglaltak alapján állapította meg az ingatlan forgalmi értékét.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[13] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az alperes 7 064 251 forint értékkülönbözet megfizetésére kötelező határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:60. § (1) bekezdésébe és a Pp. 302. §-ába ütköző módon jogszabálysértő.

[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy a jogerős ítéletet kizárólag az ingatlan értékmeghatározása körében sérelmezi, az elfogadott 30 200 000 forint összeg kirívóan jogszerűtlen, az a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésén alapul.