1261/B/1997. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. § (6) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó magánszemély először olyan tartalmú beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amely az Alkotmány 1. §-ának ("Magyarország: köztársaság") felülvizsgálatára irányult. Álláspontja szerint az Alkotmány e rendelkezése helyébe - politikai-közjogi okokból, illetőleg Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségvállalásaira tekintettel - a "Magyarország egy szabad, önálló és független respublika" megfogalmazást kellene felvenni, s javaslata elvi megalapozása érdekében az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmezését kérte. Az Alkotmánybíróság főtitkára a beadvány előzetes vizsgálata alapján arról tájékoztatta az indítványozót, hogy - figyelemmel az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 21. § (6) bekezdésében foglaltakra - nincs joga eljárást kezdeményezni, ezért a beadványt az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálhatja.

Az indítványozó ezután indítványt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyet ugyan alkotmányjogi panasznak nevezett, s ebben az Abtv. 21. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó úgy véli, hogy indítványa érdemi elbírálásának meghiúsulása alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be. Álláspontja szerint az Abtv. 21. § (6) bekezdése ellentétben áll az Alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadságát és a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot biztosító 61. § (1) bekezdésével, egyúttal sérti az emberi méltósághoz való jogot [Alkotmány 54. § (1) bekezdés] és a bírósághoz való fordulás jogát is [Alkotmány 57. § (1) bekezdés].

Az Alkotmánybíróság a beadványt - mivel az előterjesztő álláspontja változott - tartalma szerint jogszabályi rendelkezés [Abtv. 21. § (6) bekezdés] alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványként bírálta el.

II.

Az indítvány elbírálása szempontjából jelentős jogszabályi rendelkezések a következők:

1. A Magyar Köztársaság Alkotmánya

"32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (...)

(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetben bárki kezdeményezheti. (...)

(6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény

"1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:

b) jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata; (...)

g) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;"

"20. § Az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el."

"21. § (6) Az 1. § g) pontja szerinti eljárást indítványozhatják:

a) az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága,

b) a köztársasági elnök,

c) a Kormány vagy annak tagja,

d) az Állami Számvevőszék elnöke,

e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

f) a legfőbb ügyész."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróságra vonatkozó alapvető rendelkezéseket az Alkotmány IV. fejezete tartalmazza, az alaptörvény a részletes szabályok megalkotását külön törvényre bízza. Ez a törvény az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.). Az Abtv. részletezi az Alkotmány 32/A. § (3) bekezdésének azon rendelkezését is, amely szerint "az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti." Közvetlenül az Alkotmány rendelkezéséből következik tehát, hogy az indítványozási jog törvényben meghatározott esetekben bárki számára megadható, de - ugyancsak törvényben meghatározott ügykörökben - korlátozható is.

Az Alkotmány felhatalmazása alapján - az országgyűlési képviselők kétharmados többségének szavazatával - megalkotott Abtv. előbb azt rögzíti, hogy "az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el" (20. §), majd a 21. §ában taxatíve meghatározza az egyes hatáskörök tekintetében az eljáráskezdeményezésre jogosultak körét. Az Abtv. egyértelműen meghatározza azt az indítványozói kört is, akik az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését kérhetik. Az Abtv. 21. § (6) bekezdése nem biztosít bárki számára jogot, hogy eljárást kezdeményezzen, azt csak meghatározott szerveknek és személyeknek adja meg. Mivel az indítványozó magánszemély nem tartozik ebbe a körbe, nincs joga absztrakt alkotmányértelmezést kérni.

2. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványozó azon érveit, amely szerint az Abtv. 21. § (6) bekezdésének korlátozó rendelkezései ellentétesek egyes, általa megjelölt alkotmányos alapjogokkal.

2.1. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése értelmében "a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze." Az indítványozó összekapcsolja egymással a két alapjogot, az Abtv. kifogásolt rendelkezéseivel összefüggésben azonban azok - akár külön-külön, akár együttesen - alkotmányellenesség megállapítására nem adnak alapot. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanis az Alkotmány 61. § (1) bekezdésének tartalma és az Abtv. 21. § (6) bekezdésének rendelkezései között nincs alkotmányossági szempontból releváns összefüggés.

Az Alkotmánybíróság egyúttal megjegyzi, hogy az Alkotmány absztrakt értelmezéssel feltárt tartalma nem, illetőleg csak kiterjesztő jogértelmezéssel tekinthető közérdekű adatnak, ugyanakkor az Alkotmány tartalmának megismerése (a közérdekű információkhoz való hozzáférés lehetősége) - az Alkotmánybíróság alkotmányértelmező tevékenysége egészének eredményeként - mindenki számára biztosított.

2.2. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése szerint "a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani." Az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az ún. "általános személyiségi jog" egyik megfogalmazásának tekinti. A 8/1990. (IV. 23.) AB határozat az általános személyiségi jog körébe vonja pl. a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogot, az önrendelkezés szabadságához való jogot, az általános cselekvési szabadsághoz való jogot, avagy a magánszférához való jogot. (ABH 1990, 88., 93.)

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint - tekintettel arra, hogy az emberi méltósághoz való jog, illetve a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog elsősorban az egyén autonómiájának védelmét szolgálja - az indítványozó által megjelölt alapjog és az Abtv. kifogásolt rendelkezései között nincsen alkotmányos összefüggés.

2.3. Az indítványozó végül hivatkozik az Alkotmány 57. § (1) bekezdésére is, amelynek értelmében "a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el." Az Alkotmánybíróság alapvető feladata azonban a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányosságának megítélése, nem pedig az ún. rendes bíróságok tipikus hatáskörét jelentő igazságszolgáltatás. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése és az Abtv. 21. § (6) bekezdésében foglalt szabályozás között ezért nincsen alkotmányossági szempontból értékelhető kapcsolat.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Abtv. 21. § (6) bekezdése az Alkotmány felhatalmazásán alapul [32/A. § (3) és (6) bekezdés], s az Abtv. vitatott szabályozása, illetőleg az indítványozó által felhívott alkotmányi rendelkezések [54. § (1) bekezdés, 57. § (1) bekezdés, 61. § (1) bekezdés] között nincs alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggés, így ellentét sem. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt elutasította.

Budapest, 1999. május 18.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság helyettes elnöke az aláírásban akadályozott

dr. Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke helyett

Dr. Bagi István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró