A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21976/2008/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.976/2008/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd által képviselt (felperes neve) felperesnek a dr. Staub Tímea ügyvéd által képviselt (alperes neve) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2008. június 2-án kelt, 26.P.22.008/2008/3. számú ítélete ellen a felperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.000 (Hatezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A ... című lap ...-án "... - ..." címmel jelentetett meg írást. Az abban foglaltak miatt a felperes sajtó-helyreigazítási kérelmet juttatott el a szerkesztőséghez, s mivel a szerkesztőség ennek nem tett eleget keresetében olyan tartalmú helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest, amelyből megállapítható, hogy a lap ...-i számában megjelent írás több, a ...-ban működtetett korszerű CT készülék közbeszerzési pályázata, valamint a kórház által fizetett szolgáltatási díj, a CT berendezés beszerzésének költségei, a szolgáltatási díj 375 beteg ellátására vonatkozó közlése, továbbá a CT működtetése, a szolgáltatás megrendeléseinek költsége és a vállalkozóval kötött megállapodás vonatkozásában a valóságot hamis színben tüntette fel, továbbá megalapozatlan összehasonlításokat és számításokat tartalmazott.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozással, hogy a cikk nem tartalmaz olyan állítást, hogy a közbeszerzési eljárás jogszabályellenesen került volna lefolytatásra, az újságíró a rendelkezésére álló számadatokból vont le következtetést, valótlan tényeket nem közölt, így sajtó-helyreigazítás elrendelésének nincs helye.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította és kötelezte, hogy külön felhívásra fizessen meg az alperesnek 21.000 Ft perköltséget.

A le nem rótt illetékről megállapította, hogy azt a Magyar Állam viseli.

Az ítélet indokolásában ismertette a Ptk. 79. § (1) bekezdését, a Pp. 342. § (2) bekezdését, valamint a Pp. 345. § (2) bekezdésében foglaltakat.

Kiemelte, a felperes a való tények hamis színben való feltüntetését kifogásolta amiatt, hogy a közlések alapján az tűnik ki a cikkből, mintha a jelzett közbeszerzési eljárás szabálytalanul zajlott volna. Az újság tényként azt közölte, hogy egy pályázó vett részt a pályázaton és az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a cikk teljes szövegtartalmából sem lehetett arra következtetni, hogy az eljárás jogszabályellenes lett volna.

Azt sem állította az alperes, hogy a felperes megkerülte a közbeszerzési eljárást, az "apró hiba" szóösszetételnek sem lehet ilyen értelmet tulajdonítani.

Az alperes egy bizonyos számítási módot alkalmazott a CT berendezés megszerzésére vonatkozó megállapodással összefüggésben, az pedig, hogy a felperes a teljeskörű szolgáltatás igénybevételét szakmailag és gazdaságilag előnyösebb tartotta, nem érinti a sajtónak azt a jogát, hogy kritika formájában egyéb megoldást vessen fel.

A 375 vizsgálat elvégzésével kapcsolatban sem állított mást a cikk, mint hogy egy havi vizsgálat költségeit fedezi a szolgáltatási díj, majd egyszerű számítási kalkulációját ismertette az olvasókkal, amely valótlan tartalmúnak nem minősíthető.

Arra is kitért, hogy a felperes saját álláspontjának deklarációja helyreigazítás részeként nem kérhető.

Álláspontja szerint az alperes a perbeli írásban nagyságrendi különbözőségeket vetett fel egy egyszerűsített számítás alapján, amelynek forrását megjelölte, s mivel a tendenciák és számszaki összefüggések felvetése nem tilalmazott, ezért emiatt sajtó-helyreigazításra kötelezésnek sincs jogszabályi alapja.

Összefoglalóan az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperes saját véleményét közölte a perbeli cikkben egy jelentős összegű közbeszerzési eljárással kapcsolatban, ennek során nem lépte át a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos kereteit, ezért a felperes keresetét teljes egészében elutasította.

A perköltség viseléséről a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve abban az érdemi határozat megváltoztatását és az alperes helyreigazításra kötelezését. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság tévesen értékelte az újságcikk egészét, okszerűtlenül mérlegelt, melynek eredményeként az "apró hiba" szóösszetételt sem értékelte megfelelően. Ezzel a szóösszetétellel az alperes a valóságot abban a hamis színben tüntette fel, mintha megkerülte volna a közbeszerzési eljárás szabályait. Ezt az a szövegrész is alátámasztja, hogy az elfogadott ajánlatnál lehetett volna az alperes szerint előnyösebb szerződést kötni továbbá az, hogy azért volt csak egy induló a pályázaton, mert a közbeszerzés szabályait megkerülve kerülni kívánta a valódi versenyt.

Kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság a sérelmezett szövegrészt hangulatfestőnek minősítette.

Az, hogy a számítás eredményeként tényként az alperes azt közölte, hogy a szerződésből a kórházat anyagi veszteség éri, megalapozatlan és ennek véleménykénti minősítése azért közömbös, mert valótlan tényeken alapul.