A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20881/2009/5. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás, Völgyesi Lászlóné

Pfv.IV.20.881/2009/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Staub Timea ügyvéd által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Fővárosi Bíróság előtt 26.P.22.008/2008. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.976/2008/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 7. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 6.000 (hatezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítélet a felperes keresetét, amelyben az alperest sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni, elutasította és a felperest az alperes javára 27.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy a le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.

A megállapítható tényállás szerint a .. című lap 2008. március 26-i számában "Tízszeres haszon - Botrányos szolgáltatási szerződés a .. Kórházban" címmel jelent meg cikk, amely arról tudósított, hogy a felperes 2005-ben egy legalább 16 szeletes komputertomográf berendezésre CT-vizsgálatok végzésére fekvő- és járóbetegek részére nyújtandó komplex szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés megkötésére írt ki pályázatot. A felperes a benyújtott pályázatot "a legjobb, így nyertes ajánlatnak" minősítette a szerződés szerint, azonban "apró hiba", hogy ez volt az egyetlen benyújtott ajánlat. A sajtóközlemény megnevezi azt a gazdasági társaságot, amely megnyerte a felperes által kiírt közbeszerzési pályázatot, és ismerteti e gazdasági társaság által ellátott tevékenységet. A cikk alapvetően azt vizsgálja, hogy a komplex szolgáltatás közbeszerzés útján való beszerzése helyett gazdaságosabb lett volna, ha a felperes, akár részletfizetés ellenében, maga szerez be egy, a betegek ellátása érdekében feltétlenül szükséges CT-diagnosztikai vizsgálatot biztosító berendezést, amely lényegesen olcsóbb lett volna a pályázat eredményeként megkötött komplex szolgáltatási szerződéssel szemben, mert e szerződés alapján a felperes a szolgáltatásért a készülék beszerzési áránál lényegesen többet fizet a vállalkozónak és még a készülék tulajdonjogát sem szerzi meg. Kifejti a sajtóközlemény azt a - számításokra alapított - álláspontját is, hogy e közbeszerzési pályázat és az annak alapján megkötött szerződés kedvezőtlen a felperes számára, arra a felperes "vastagon" ráfizet.

A felperes a sajtóközleményt követően összesen hat tényállítás miatt kérte az alperes sajtó-helyreigazításra kötelezését. Valótlannak tartotta a közbeszerzés oly módon való bemutatását, mint ha a felperes hibája miatt volt csak egyetlen pályázó. Álláspontja szerint megalapozatlanul hasonlította össze a cikk a komplex szolgáltatás díját egy CT-berendezés beszerzésének költségével és az ezzel kapcsolatos tényeket hamis színben tüntette fel. A cikknek a havi 375 beteg ellátásával kapcsolatos költségszámítását és a felperesnek az ebből eredő veszteségét valótlannak tartotta, állítva, hogy téves adatok alapján jutott erre a következtetésre az alperes. Hivatkozott arra, hogy a CT-berendezés működtetése a kórház magasabb osztályú besorolásához elengedhetetlenül szükséges volt és a felperes gazdálkodása nem veszteséges. Vitatta azt az eljárást, hogy a cikk a berendezés beszerzésének költségét a szolgáltatás költségével vetette egybe és erre tekintettel állította az ügylet előnytelen voltát. Végül arra utalt, hogy az alperes összehasonlító számításaiból nem derül ki, hogy az egyes gyártóktól milyen CT-berendezésre vonatkozóan szerzett be ajánlatot, illetve milyen adatokat kért az OEP-től annak alátámasztására, hogy a felperes előnytelen szerződést kötött.

A jogerős ítélet a Ptk. 79. § (1) bekezdés, továbbá a Pp-nek a sajtó-helyreigazítási perekre vonatkozó szabályai alapján azt vizsgálta, hogy valótlan tényállítás, illetve való tények hamis színben való feltüntetése miatt a felperes alappal követelt-e az alperestől sajtó-helyreigazítást. Megállapítása szerint a sajtóközlemény a közbeszerzéssel és annak következtében kialakult helyzettel kapcsolatban valótlan tényt nem állított. Minden egyéb, a felperes által kifogásolt közlés az alperesnek a tényekre alapított számításait és ebből levont véleményét, illetve a felperes közbeszerzési eljárásával kapcsolatos értékítéletét tartalmazta. E vélemény miatt sajtó-helyreigazítás közzétételének nincs helye.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezése mellett az első fokú ítélet megváltoztatását és a keresetének való helyt adást. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 79. és a Pp. 164. §-ait sérti, mert az alperes a felperes által kifogásolt tények valóságát nem bizonyította, illetve tévesen jutott arra a következtetésre a jogerős ítélet, hogy az alperes nem valótlan tényeket közölt, hanem véleményének adott hangot.