BH 1992.11.724 A társadalmi szervezet tagja által indított kereset alapján a bíróság megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát [1989. évi II. tv. 10. § (1) bek., 16. § (2) bek. a) p.].

Az alperesi vadásztársaság 1991. június 9. napjára összehívott közgyűlésen hozott határozatával módosított házi szabályzatát akként, hogy más vadásztársaságnál tisztséget betöltő személy az alperesi vadásztársaság tagja nem lehet. A felperes, aki több mint húsz éve tagja az alperesi vadásztársaságnak, ugyanakkor 1990 óta elnöke az S. B. Vadásztársaságnak, ezt a közgyűlési határozatot sérelmesnek találta. Ezért keresettel fordult a bírósághoz, melyben az álláspontja szerint törvénysértő közgyűlési határozat megsemmisítését kérte.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperesi határozat törvénysértő, mert az alperes azt a lényeges kérdést, hogy a vadásztársaságnak ki lehet a tagja, illetőleg ki kizárt a tagsági viszonyból, nem a vadásztársaság szervezetére vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazó alapszabályban, hanem a házi szabályzatban rendezte. Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében a keresettel támadott alperesi határozat törvénysértő voltát állapította meg, és indokolási része tartalmazza azt, hogy a határozat törvénysértő voltának megállapítása egyben - az elsőfokú bíróság álláspontja szerint - "hatálytalanítja" a keresettel támadott közgyűlési határozatot.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a közgyűlési határozat nem sérti az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 6. §-ának (2) bekezdését, és nincs olyan kizáró rendelkezés, amely akadályozná, hogy az alperes a tagsági viszonyra vonatkozó szűkítő rendelkezéseket házi szabályzatában rendezze.

Az elsőfokú bíróság ítélete érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. Az elsőfokú bíróság alapvető eljárási szabályt sértett, amikor a felperes keresete tárgyában lényegében nem határozott, és a keresettel támadott határozat megsemmisítése helyett csupán annak megállapítására szorítkozott, hogy álláspontja szerint a keresettel támadott határozat törvénysértő. Téves az az álláspont, hogy az ítéletben foglalt rendelkezés folytán az alperes sérelmezett határozata önmagától "hatályát vesztené".