A Budapest Környéki Törvényszék Pf.21489/2015/5. számú határozata tartásdíj leszállítása (GYERMEKTARTÁSDÍJ leszállítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 253. §] Bírók: Bán Zsuzsanna, Csernok Emília, Oláh Anita

Kapcsolódó határozatok:

Budaörsi Járásbíróság P.20387/2015/9., Budaörsi Járásbíróság P.20387/2015/18., *Budapest Környéki Törvényszék Pf.21489/2015/5.*, Kúria Pfv.21327/2016/7. (BH 2017.2.58)

***********

...

m i n t m á s o d f o k ú b í r ó s á g

...

A ... mint másodfokú bíróság dr. ... ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (..., ....) felperesnek - dr. ... ügyvéd (... által képviselt alperes neve (....) alperes ellen gyermektartásdíj leszállítása iránt a ... Járásbíróság előtt folyamatba tett perében ...n, ... napján kelt .../9. számú ítélete ellen az alperes részéről 11. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Mellőzi az alperes 36.000 (harminchatezer) Ft kereseti illeték megfizetésére kötelezését.

A felperes által fizetendő kereseti illetéket 21.600 (huszonegyezer-hatszáz) Ft-ról 57.600 (ötvenhétezer-hatszáz) Ft-ra felemeli.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára az illetékügyi hatóság felhívására 48.000 (negyvennyolcezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 70.000 (hetvenezer) Ft első-másodfokú összevont perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a ... Városi Bíróság ...20. számú, ... napján kelt, és a bíróság jogerős végzésével jóváhagyott egyezséget akként módosította, hogy a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét a .... napján született ... és ... napján született ... kettős utónevű gyermekek után 2015. február 1. napjától kezdődően havi 45.000 - 45.000 Ft-ban állapította meg. A 2015. november 1. napjától esedékes gyermektartásdíjakat fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a feleket, hogy fizessenek meg a Magyar Állam javára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására a felperes 21.600 Ft, míg az alperes 36.000 Ft illetéket, valamint úgy rendelkezett, hogy a peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, valamint a felperes perköltségben történő marasztalását kérte.

A fellebbezése szerint az egyezség megkötése óta nem történt olyan körülményváltozás, amely a felperes kereseti kérelmét megalapozta volna. Szerinte az elsőfokú bíróság a tényállást nem megfelelően állapította meg, az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályt tévesen értelmezte és alkalmazta, ezért az ítélete jogszabálysértő és megalapozatlan. Hivatkozott arra is, hogy az egyezségkötéskor a felperes az ... Kft-nél dolgozott, mint projektmenedzser és a bejelentett nettó jövedelme a minimálbér volt, amellyel szemben tényleges jövedelme havi 300-350.000 Ft volt. A saját elmondása szerint a munkaköre jelenleg is a korábbival azonos, a nettó jövedelme jelenleg havi 150.000 Ft, és csak hivatkozott rá, de nem igazolta, hogy a korábbi jutalékos elszámolási rendszer megszűnt. Az egyezségkötés előtt is úgy nyilatkozott, hogy a jövedelme radikálisan csökkent 2011 januárjában 200-250.000 Ft-ra, ennek ellenére vállalta a havi 175.000 Ft tartásdíj megfizetését a négy gyermekük után. A felperes azon állítását, hogy a jövedelme az egyezségkötés óta folyamatosan csökkent, bizonyítékokkal nem támasztotta alá. Mivel a tartásdíj vállalásakor minimálbérre volt bejelentve, a jövedelme ahhoz képest nőtt. Az elsőfokú bíróság ítéletében mindössze utalt a személyes körülményekre, de ennél részletesebb okfejtést az indokolás nem tartalmaz, ezért az elsőfokú bíróság okszerűtlenül és iratellenesen mérlegelt és fogadta el, hogy a felperes jövedelme csökkent. Ennek bizonyítatlanságát a felperes terhére kellett volna értékelni, így a jövedelemcsökkenésre alapítva nem kérheti a tartásdíj leszállítását. Tévesen állapította meg azt is az elsőfokú bíróság, hogy további egy kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, hiszen a felperes és a jelenlegi házastársa közös gyermeke már az egyezségkötés előtt megszületett, így ezen okból sem lehet a korábban megállapított tartásdíjat leszállítani.