A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20129/2015/6. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.129/2015/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda (.... ügyintéző: dr. Kiss Dániel Bálint ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (....) felperesnek dr. Murányi Katalin tisztviselő-főtanácsadó által képviselt alperes neve (....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. december 9. napján kelt, 34.P..../2014/4. számú ítélete ellen a felperes 5. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

A tényállás szerint a felperes 2014. június 2-án közérdekű adat megismerése iránti igénnyel élt az alperesnél, amelyben a bíróság előtt folyamatban lévő azon polgári peres eljárások listáját kérte, amelyekben mind a felperesek, mind pedig az alperesek jogi személyek és az eljárás legalább hét éve tart. Kérte megküldeni a felek pontos elnevezését, az ügyszámokat, valamint azt, hogy a keresetlevél mikor érkezett meg a bírósághoz. Kérte továbbá a bíróság előtt folyamatban lévő azon polgári peres eljárások listáját is, amelyekben a peres felek nem jogi személyek és az eljárás legalább hét éve tart. Ezekben az esetekben csak az ügyszámokra, valamint arra a közérdekű információra tartott igényt, hogy a keresetlevél mikor érkezett meg a bíróságra. Tájékoztatta az alperest, hogy az adatokra tudományos munkához van szüksége, tekintettel arra, hogy cikket ír a Magyarországon folyó, elhúzódó polgári peres eljárások és a tisztességes eljáráshoz való jog kapcsolatáról.

Az alperes a 2014. június 25-én kelt levelében az adatigénylés teljesítését megtagadta. Arra hivatkozott, hogy a alperes neve lajstromában csak az ügy Kúriára érkezésének időpontja szerepel, a lajstrom az előzményi ügyek adatait, illetve a minősített érkezés napját nem tartalmazza, erre tekintettel a jelenleg használt informatikai alkalmazással nem gyűjthetők le adatok arra vonatkozóan, hogy a Kúrián folyamatban lévő ügyekben a keresetlevél mikor érkezett az elsőfokú bírósághoz.

A felperes keresetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §-ának (1) bekezdése, valamint 31. §-a alapján kérte az alperest a megismerési kérelmében megjelölt adatok közlésére. Álláspontja szerint a kért információ összegyűjtésének nehézsége önmagában nem szolgálhat alapul közérdekű adatigénylés elutasítására, ilyen esetben ugyanis legfeljebb a határidő 15 nappal való meghosszabbításának van helye.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy amennyiben a kért adatok, nevezetesen az ügyszámok és az ügyben szereplő felek nevei a felperes részére kiadásra kerülnének, úgy a felperes is adatkezelőnek minősülne, erre azonban az Infotv. 5. §-ának (4) bekezdése nem ad lehetőséget, mert a polgári peres ügyekre vonatkozó adatokat kizárólag a bíróságok kezelhetik. Megismételte, hogy a alperes neve a kérelemben megjelölt adatokat nem kezeli, ugyanis nincs olyan adatbázisa, amely alapján a keresetlevél beadásának időpontja megállapítható lenne. A bíróságok statisztikai adatai az öt éven túl folyamatban lévő peres ügyek számára vonatkoznak mind a folyamatban lévő, mind a befejezett ügyek tekintetében, és ügyszakonként a bíróságok honlapján bármikor, bárki által megtekinthetőek, a alperes neve számára azonban ilyen nyilvántartást sem utasítás, sem más jogszabály nem ír elő.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes keresetét az Infotv. 28. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 31. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően terjesztette elő.

Az alperes nem vitatott előadása alapján megállapította, hogy az alperes nyilvántartásában nem kerül rögzítésre a keresetlevél elsőfokú bíróságnál történt beadásának időpontja, ennek következtében a bírósági lajstromból nem választható ki, hogy melyik, az alperesnél folyamatban lévő ügy van hét éven túl folyamatban. Ezen adat hiányában a felperesi igény nem teljesíthető, mivel a kért adat nem meríti ki az Infotv. 3. § 5. és 10. pontja szerint az alperes kezelésében lévő bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret fogalmát. Ezen adat szempontjából az alperes nem végez adatkezelést, tekintettel arra, hogy adatkezelésnek csak az adatokon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége tekinthető. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

Nem osztotta azonban az alperes azon védekezését, mely szerint az Infotv. 5. § (4) bekezdése akadályozza az adatkiadást, mivel így a felperes a kért adatok kiadása következtében adatkezelőnek minősülne. Hangsúlyozta, hogy az adatkezelő fogalmát az Infotv. 3. § 9. pontja egyértelműen meghatározza, amely alapján a felperes az alperes által kezelt közérdekű adatok vonatkozásában azok kiadását követően sem minősül adatkezelőnek.

A határozattal szemben a felperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset szerinti döntés meghozatalát kérte, álláspontja szerint az elsőfokú ítélet jogsértő és megalapozatlan.

Tévesnek tartotta azt az ítéleti megállapítást, miszerint az alperes nem végez adatkezelést, ugyanis az Infotv. 3. § 4. pontjának helyes értelmezésével az alperes kifejezetten adatkezelést lát el a felperes által igényelt közérdekű adatok vonatkozásában.

Érvelése szerint jogszerűtlen elutasítási okra hivatkozott az alperes, mert adminisztrációs kihívás nem képezheti alapját a közérdekű adat kiadása megtagadásának. Az Infotv. 19. §-a tételesen felsorolja azon okokat, amelyek jogos alapot nyújthatnak a kérelem elutasításához, ezáltal az információs önrendelkezéshez való alkotmányos alapjog korlátját képezve, a perbeli esetben azonban egyik megtagadási ok sem áll fenn, az adatok összegyűjtésére irányuló nehézségek pedig nem képezhetik alkotmányos gátját egy alapvető jogosultság gyakorlásának.

Hangsúlyozta, hogy az Infotv. 31. §-ának (2) bekezdése értelmében a megtagadás jogszerűségét és annak indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania, erre azonban nem került sor az elsőfokú eljárás során. Az alperes azon hivatkozása, mely szerint a lajstromban nem rögzíti a keresetlevél benyújtásának dátumát, nem minősül jogszerűnek az Infotv. értelmében. A közérdekű adatok kezelésének ténye a releváns, nem pedig a kezelés módja, ezért nem lényeges, hogy létezik-e olyan nyilvántartás az alperesnél, amely rögzíti a kért közérdekű adatot. A törvényi szabályozás értelmében nem szükséges a közérdekű adatok kiadásához, hogy az adatkezelő eleve abban a gyűjteményes formában kezelje azokat, mint ahogy azt a felperes kérte, az adatok az alperes rendelkezésére állnak és a kezelésük is megvalósul, minderre tekintettel azok kiadása jogszerűen nem tagadható meg.