A Debreceni Ítélőtábla Bhar.843/2014/7. számú határozata ittas járművezetés vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 117. §, 352. §, 373. §, 386. §, 387. §, 388. §, 393. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 230. §] Bírók: Bakó József, Elek Balázs, Gömöri Olivér

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Bhar.II.843/2014/7.sz.

A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Debrecenben, a 2015. január 7. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és 2015. január 14. napján kihirdette a következő

v é g z é s t:

Az ittas járművezetés vétsége miatt ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék 2014. október 2. napján kihirdetett 3.Bf.150/2014/6. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s:

vádlottat a Hajdúszoboszlói Járásbíróság a 2014. január 27. napján kelt 1.B.25/2013/25. számú ítéletével bűnösnek mondta ki járművezetés ittas állapotban vétségében, mely a Btk. 230. § (1) bekezdése szerint minősül, ezért őt 180 napi tétel pénzbüntetésre és a közúti járművek B kategóriájának vezetésétől 11 hónap eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés 1 napi tétel összegét 3.000 forintban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott 540.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak fogházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre átváltoztatásáról, valamint a részletfizetés engedélyezéséről. Rendelkezett továbbá az eltiltásba való beszámításról, valamint a bűnügyi költségről.

Az ítélettel szemben a vádlott és meghatalmazott védője jelentett be fellebbezést elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában. Az ügyész a határozatot tudomásul vette.

A másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék a 2014. október 2. napján kihirdetett 3.Bf.150/2014/6. számú ítéletével a vádlottat az ellene ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége (1978. évi IV. törvény 188. § (1) bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette. Kiegészítette a tényállást azzal, hogy a vádlott a vezetés megkezdése előtt szeszes italt fogyasztott. Rendelkezett arról, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott felmentése miatt, megalapozatlanság okából a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása végett.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.532/2014/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta.

A Debreceni Ítélőtábla a másodfellebbezést a Be. 393.§-ának (2) bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el.

A nyilvános ülésen az ügyész fellebbezését fenntartotta. A védő a másodfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A Be. 386.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a másodfokú bírósági ítélet ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság a büntetőjog szabályainak megsértésével az első fokon elítélt vádlottat felmentette, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette. Figyelemmel e feltétel bekövetkezésére, a bűnösség kérdésében történő eltérő döntésre, az ügyészi fellebbezés joghatályosnak tekinthető, és megnyitotta a harmadfokú bírósági eljárást.

A harmadfokú bíróság a Be. 387.§ (1) bekezdésének megfelelően felülbírálta a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet, és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást. A revízió elvének szem előtt tartásával ellenőrizte, hogy az első- és másodfokú bíróság megtartotta-e az eljárási szabályokat, és vizsgálta a másodfokú ítélet megalapozottságát is. Nem észlelt az első- és másodfokú bírósági eljárásban a Be. 373.§ (1) bekezdésének II. pontjában felsorolt un. abszolút eljárási szabálysértést, amely a bíróságok ítéleteinek hatályon kívül helyezését indokolná. A teljes körű felülbírálat keretében vizsgálta, hogy megvalósult-e bármely egyéb eljárási szabálysértés, azonban ilyet sem tapasztalt.

Megállapította az ítélőtábla, hogy a másodfokú bíróság által kiegészített, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, ezért határozatát a Be. 388. § (1) bekezdésében írtaknak megfelelően e tényállásra alapította.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságétól eltérő következtetést vont le a vádlott alkoholos befolyásoltsága tekintetében.

Az első és másodfokú bíróság álláspontja között a lényeges eltérés abban volt, hogy a vádlottnak az italfogyására vonatkozó melyik nyilatkozata fogadható el a tényállás alapjául.

A vádlottnak a közúti ellenőrzést és alkoholszonda alkalmazását megelőző italfogyasztására vonatkozó nyilatkozatai a következők voltak.

1. A légalkohol mérő berendezéssel végzett ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben 2012. október 27. napján a vádlott úgy nyilatkozott, hogy a szeszesital utolsó fogyasztásának ideje és mennyisége 2012. október 27-én 0 óra 0 perctől 0 óra 10 percig 4 deciliter tömény szeszes ital.

2. A 2012. november 7-én foganatosított gyanusítotti kihallgatása során már olyan vallomást tett, hogy 0 óra 30 perc körüli időben ivott 2 centiliter pálinkát, majd körülbelül 20 perc elteltével ismét 2 centiliter pálinkát, és ezt követően vezetett.

3. A vádemelést követően a járásbírósághoz intézett beadványában újra megváltoztatta ezt a vallomását, és azt közölte, hogy 01 óra 35 perc körüli időponttól 02 óra 10 perc körüli időpontig elfogyasztott további 2 deciliter erős pálinkát, amely 50°-os volt, valamint további 2 üveg jó minőségű erősebb sört is. 2 óra 10 perc körül fejezte be az italfogyasztást.