A Kúria Knk.37371/2017/2. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. § (7) bek.] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Knk.VII.37.371/2017/2.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök

Dr. Kalas Tibor előadó bíró

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmező: kérelmező

(cím.)

A kérelmező képviselője: Dr. T. Tóth Balázs ügyvéd

(cím)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

(Budapest, Alkotmány u. 3.)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 29/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 29/2017. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az Államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) ... magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 29/2017. számú határozatával döntött. Az NVB az "Egyetért-e Ön azzal, hogy új atomerőművi blokk csak akkor kaphasson létesítési engedélyt, ha az azzal együttesen számított magyarországi teljes villamosenergia-termelő kapacitás legalább egyharmada megújuló energiaforrás hasznosításával működik?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.

[2] Az NVB megállapította, hogy a népszavazási kérdés - nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség érintettsége miatt - az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközik, így népszavazás tárgya nem lehet.

[3] Az NVB a felülvizsgálni kért határozat indokolásában mindenek előtt rögzítette, hogy Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről nemzetközi egyezményt kötött (a továbbiakban: Egyezmény), amelyet a jogalkotó a 2014. évi II. törvénnyel (a továbbiakban: Törvény) iktatott a belső jogba. Az Egyezmény szerint a Felek (Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya) együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése céljából két új blokk - továbbá, ha szükségessé válik, akkor további blokkok - tervezése, megépítése, üzembe helyezése és üzemen kívül helyezése érdekében.

[4] Az NVB határozatának indokolásában megállapította továbbá, hogy a Paksi Atomerőmű két új blokkjának létesítésével kapcsolatos hatósági eljárás -, amelynek részért képezi a létesítési engedélyezés - már elindult. A népszavazási kérdés pedig ennek az engedélyezési eljárásnak a feltételeit kívánja megváltoztatni úgy, hogy egy kvázi energiapolitikai célként értelmezhető feltétel megvalósulásától teszi függővé a létesítési engedély kiadását.

[5] Az NVB döntésének indokolásában hivatkozott a Kúria Knk.IV.37.178/2014. számú és a Knk.IV.37.358/2015. számú végzéseire, amelyekben a Kúria rögzítette, hogy az Egyezménybe foglalt együttműködési kötelezettség önmagában is olyan nemzetközi kötelezettség, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozik.