A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21187/2006/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 84. §, 339. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Lévainé dr. Szakács Mária, Sághy Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23752/2005/9., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21187/2006/3.*, Kúria Pfv.20771/2007/4.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.187/2006/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Beleznay Zsolt ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - az elsőfokú bíróság előtt dr. Bárándy Zsuzsanna ügyvéd, majd a fellebbezési eljárásban dr. Csikesz József ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2006. május 8. napján kelt 19.P.23.752/2005/9. számú ítélete ellen az alperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltségre is kiterjedően részben megváltoztatja, és a felperes részére megállapított kártérítés összegét 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forintra leszállítja.

Az elsőfokú eljárás során felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik.

A felperes kereseti illetékfizetési kötelezettségét 246.000 (Kettőszáznegyvenhatezer) forintra felemeli, míg az alperes kereseti illetékfizetési kötelezettségét 246.000 (Kettőszáznegyvenhatezer) forintra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg - 15 nap alatt - a felperesnek 100.000 (Egyszázezer) forint fellebbezési eljárási költséget.

A le nem rótt 390.000 (Háromszázkilencvenezer) forint fellebbezési eljárási illetékből a felperes 156.000 (Egyszázötvenhatezer) forintot, míg az alperes 234.000 (Kettőszázharmincnégyezer) forintot köteles az államnak - felhívásra - megfizetni.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes ... újságíró, aki a '90-es évek elején szerzett országos ismertséget a ... szóló tudósításaival; 1997 óta megbízási szerződés alapján dolgozik a ... kereskedelmi csatorna részére. Az alperes újságíróként a ... mellett szintén dolgozott a ...-nél.

Az alperes a 2005-ben megjelent ... című könyvében egy teljes fejezetet szentelt a felperesnek, "..." címmel. Megfogalmazása szerint a felperes "előzmények nélkül került a médiaköztudatba", a ... idején "állítólag a helyszínről tudósított". A felperest magyar ...-díjjal jutalmazták; emiatt "az odaítélők azóta is szégyellik magukat". Az alperes leírta, hogy a felperest az óvatos szakmai nagyságok "füllentőnek tartották, sokan kóklernek gondolták". Állította, hogy a felperes valamiféle vérzékenységben szenved, s azt híreszteli, hogy betegségét a csernobili szarkofág körül készített riportjai során szerezte. Az alperes szerint egyre többen mondogatták, hogy a felperes lehet, hogy tehetséges, ám valószínűleg pszichopata. A könyv szerint a felperes soha nem került fontos műsorok közelébe. Nem tudta megvetni a lábát se a kilencvenes évek eleji sztárhíradóban, az ..., se utódjánál, az .... Az alperes állítása szerint a felperes azzal dicsekedett, hogy ő az az újságíró, akinek a hírhedt háborús bűnös, a ... interjút ígért, és amelyet másodközlésre tizenötezer dollárért megvett a .... A ... hírtelevízió ezt a közlést cáfolta, ennek ellenére a ... vezetősége kiállt a felperes mellett. Az alperes a könyvében hiteltelennek minősítette azt az esetet, hogy a felperest a szerb-magyar határon a szerb határőrök összeverték. Az alperes naturális részletességgel beszámolt arról, hogy a felperest fizikailag bántalmazta.

A felperes a Ptk. 75. § (1) bekezdésére, 77. § (1) bekezdésére, 78. §-ára és 84. §-ára alapított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a könyvben szereplő tényállítások, híresztelések és egyes való tények hamis színben feltüntetése, valamint az egészségi állapotával kapcsolatos hivatkozott közlések megsértették jóhírnevét, névviseléshez, magántitokhoz való jogát, és ezért az alperesnek 5.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére és elégtétel adásra kötelezését kérte. Vagyoni kárának mértékét - 1.200.000 forint szerzői jogdíj kiesésre és 2.000.000 forint szponzori támogatás elmaradására hivatkozva - 3.200.000 forintban jelölte meg,

Az alperes valamennyi megjelölt sérelem tekintetében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperesről valós tényeket, illetőleg véleményt közölt. Az igényelt nem vagyoni kártérítést illetően arra hivatkozott, hogy a felperes nem adott elő olyan tényeket, amelyek szerint szakmai pályafutását a könyv hátrányosan befolyásolta volna.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes által írt ... című könyv "..." fejezetében

- a fejezet címével, illetve a felperes személyére használatos gúnynév többszöri használatával megsértette a felperes névviseléshez és jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait;

- a felperes által a ...ból történt tudósítások helyszíni mivoltának megalapozatlan megkérdőjelezésével,

- a felperes füllentőnek és kóklernek nevezésével,

- annak megalapozatlan állításával, hogy a magyar ...-emlékdíj odaítélőinek a felperes kitüntetését szégyellnék, vagy szégyellniük kellene,

- annak a valós ténynek, hogy a felperes a ...-nél nem kifejezetten a hírműsorok szerkesztőségével áll szerződéses jogviszonyban, olyan hamis színben való feltüntetésével, hogy a ... hírműsorai részére nem is dolgozott volna, vagy dolgozna,

- annak valótlan állításával, hogy a felperes azt híresztelte volna, hogy a nemzetközi körözés alatt álló ... tervezne interjút, és ezt a ... venné át másodközlésre,

- annak valótlan állításával, hogy a felperes az állítólagos ...-interjúval nemzetközi botrányt okozott volna,

- annak a valós ténynek, hogy a felperes nem végzett munkát az ... és az ... című műsorokban, olyan hamis színben való feltüntetésével, hogy oda képtelen lett volna bekerülni,