MK 123. szám

I. A kirendelés során bekövetkezett egészségkárosodás következményeiért az a munkáltató tartozik felelősséggel, amelyik - az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése alapján, vagy eltérő megállapodás folytán - a munkáltatói jogokat gyakorolta, és amelyet - ehhez képest - a munkavállalóval szemben kötelezettségek is terheltek.

II. Ha a munkáltatói jogokat az a munkáltató gyakorolta, amelyikhez a munkavállalót kirendelték, és a kirendelő munkáltató tevékenysége a munkavállaló munkavégzésével nincs összefüggésben, azt a kérdést, hogy a kárt a munkáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta-e, kizárólag a foglalkoztató munkáltató oldaláról kell vizsgálni és elbírálni.

Egyéb esetekben a kirendelő, vagy a foglalkoztató munkáltató csak akkor mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károsodást előidéző ok nemcsak a saját, hanem a másik munkáltató működési körén is kívül esett, és az annak részéről sem volt objektíve elhárítható.

A kirendelés és az annak folytán végzett munka különféle helyzeteket idézhet elő mind az érdekelt munkáltatókat, mind pedig a kirendelt munkavállalót illetően.

I. Vannak olyan esetek, amikor a kirendelés tartama alatt a munka irányításával kapcsolatos jogokat, továbbá a munkaviszony megszüntetését kivéve az egyéb munkáltatói jogokat - az Mt. 106. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően - az a munkáltató gyakorolja, amelyhez a munkavállalót kirendelték (a továbbiakban: foglalkoztató).

Minthogy ilyen esetekben a munkavállalóval szembeni kötelezettségek - így a kártérítési kötelezettség is - a foglalkoztató munkáltatót terhelik, és a munkavégzésre kizárólag a foglalkoztató munkáltatónak van befolyása; annak elbírálásánál, hogy az egészségkárosodást a munkáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta-e, azt kell vizsgálni, hogy az előidéző ok a foglalkoztató munkáltató működési körén kívül esett-e, és az annak részéről objektíve elhárítható volt-e.

II. Előfordulhat, hogy bár a munkáltatói jogokat - az Mt. 106. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint - a foglalkoztató munkáltató gyakorolja, és a munkavállalóval szembeni kötelezettségek is őt terhelik, a munka végzésével kapcsolatban a kirendelő munkáltató tevékenységének is jelentősége van (pl. a munkavállalónak a foglalkoztató munkáltató részére végzett munkát a kirendelő munkáltató által üzemeltetett munkagéppel kell elvégeznie).

Ebből a helyzetből a kötelességét teljesítő munkavállalóra - az Mt. 174. §-ának alkalmazása körében - nem származhat hátrány.

A munkavállaló szempontjából közömbös, hogy a foglalkoztató munkáltatónál elszenvedett károsodását előidéző ok melyik munkáltató működési körével függ össze, és az melyik munkáltató részéről objektíve elhárítható. Ehhez képest annak megállapításánál, hogy a károdosodást a munkáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta-e, azt kell vizsgálni, hogy az előidéző ok mindkét munkáltató működési körén kívül esett-e, és az mindkét munkáltató részéről objektíve elháríthatatlan volt-e. Ebből következően a foglalkoztató munkáltató a felelősség alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a károsodást előidéző ok nemcsak a saját, hanem a kirendelő munkáltató működési körén kívül esett, és az annak részéről sem volt objektíve elhárítható.

Ha a munkáltatói jogokat - az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése szerinti megállapodás folytán - a kirendelő munkáltató gyakorolja, és ebből következően a kirendelés során végzett munkánál mindkét munkáltató tevékenységének szerepe van: a kirendelő munkáltató az őt terhelő kártérítési felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a károsodást előidéző ok nemcsak a saját, hanem a foglalkoztató munkáltató működési körén is kívül esett, és az annak részéről sem volt objektíve elhárítható.