A Nyíregyházi Törvényszék Bf.214/2010/7. számú határozata jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 61. §, 62. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 21. §, 51. §, 52. §, 87. §, 137. §, 288. §, 314. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 361. §, 371. §, 372. §, 386. §] Bírók: Horváth Géza, Pokoraczki András, Toma Attila

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

Nyíregyháza

4.Bf.214/2010/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, Nyíregyházán 2010. december hó 17. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérlete miatt I.r. vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Városi Bíróság 2010. január hó 14. napján kihirdetett 17.B.2212/2008/22. számú ítéletlét

m e g v á l t o z t a t j a :

I.r. és II. r. vádlottakat bűnösnek mondja ki az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében, melyet II. r. vádlott bűnsegédként követett el (Btk. 314. § (1) bekezdés a.) pont).

A terhükre megállapított jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntett tekintetében a kísérlet megjelölést m e l l ő z i .

I.r. vádlott büntetését halmazati büntetésül 1 (egy) év 6 (hat) hónap börtönre s ú l y o s í t j a ,

II.r. vádlott büntetését halmazati büntetésként 400 (négyszáz) napi tétel pénzbüntetésre e n y h í t i .

Egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) Ft-ban állapítja meg.

Az így kiszabott 400.000 (négyszázezer) Ft pénzbüntetést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósági Gazdasági Hivatal felhívásától számított tizenöt napon belül kell megfizetni.

Meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy egy napi tétel helyébe 1 (egy) napi szabadságvesztés lép.

II.r. vádlott tekintetében a közügyektől eltiltás alkalmazását és a Nyíregyházi Városi Bíróság 26.B.720/2000/98. számú ítéletével kiszabott 1 év és 6 hónap börtönbüntetés végrehajtásának elrendelését m e l l ő z i .

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen a nyilvános ülésen jelen nem lévő ügyész a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül fellebbezéssel élhet.

I N D O K O L Á S

A városi bíróság a felülbírálat alapját képező ítéletével I. r. vádlottat jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek, és ezért őt 1 év börtön főbüntetésre, 1.000.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérlete miatt 1 év börtön főbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Egyidejűleg elrendelte a Nyíregyházi Városi Bíróság 26.B.720/2000/98. számú ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását.

A vádlottakat a további 1 rendbeli, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítélet ellen I. r. vádlott és védője, valamint II. r. vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

I.r. vádlott védője fellebbezését azzal indokolta, hogy a városi bíróság által megállapított tényállás hiányos, illetve tévesen következtetett a bíróság a vádlottak bűnösségére, így tévesen nem tulajdonított jelentőséget az elsőfokú bíróság annak a ténynek, hogy a pályázat megvalósulása során alanyváltozás következett be. Kétségtelen, hogy a pályázatot I.r. vádlott, mint egyéni vállalkozó nyújtotta be, azonban a támogatási szerződésből eredő kötelezettségeket már az A-L. M. K. és Sz. Kft. teljesítette. A Btk. 288. § (1) bekezdésében megjelölt bűncselekmény akkor befejezett, ha az elkövető a gazdasági előnyhöz hozzájutott. Márpedig jelen ügyben a gazdasági előny a kft-nél jelentkezett, abból I. r. vádlott, mint egyéni vállalkozó egy fillért sem kapott. Így a büntetőbíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy I. r. vádlott, mint egyéni vállalkozó a hamis tartalmú kölcsönszerződés felhasználásával követett-e el bűncselekményt, és az milyen stádiumba jutott. A kölcsönszerződés becsatolása I. r. vádlott egyéni vállalkozó részéről történt, ezt a közte és a támogató közötti jogviszonyban használta fel, nem pedig az alanyváltozást követően immár az új jogviszonyban, amelynek kedvezményezettje már nem I.rendű vádlott egyéni vállalkozó volt, hanem az A-L. Kft. Márpedig polgárjogi értelemben itt nem jogutódlásról volt szó, hiszen abban az esetben I.rendű vádlott egyéni vállalkozónak a támogatási szerződésben megkívánt önerőt valamilyen jogcímen át kellett volna adnia az A-L. Kft-nek, ilyen átadás azonban nem történt, a kft. az önerőt elsősorban banki hitellel biztosította, így nem volt annak jelentősége, hogy a kft-nek kifizetett támogatás esetében annak idején az egyéni vállalkozó pályázatában hogyan igazolta az önerő meglétét.

Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlott cselekménye és a támogatási szerződés megítélése közötti ok-okozati összefüggést sem vizsgálta kellő részletességgel, hiszen álláspontja szerint az I. r. vádlott megtévesztő magatartása sem az önerő megléte vagy meg nem léte vonatkozásában merült fel, hanem annak forrása és származása okán.

Összegezve: Figyelemmel arra, hogy az A-L. Kft. részéről megszerzett támogatással összefüggésben elkövetői magatartás nincs vád tárgyává téve és a kft-nek folyósított támogatás vonatkozásában valótlan tartalmú okirat felhasználására nem került sor, míg az I. r. vádlott, mint egyéni vállalkozó által felhasznált hamis tartalmúnak minősített kölcsönszerződés felhasználása legrosszabb esetben is kísérletnek minősül, ezért azt indítványozta, hogy a megyei bíróság az I. r. vádlottat mentse fel, illetőleg a büntetését enyhítse. A büntetlen előéletére, a kísérletre és az időmúlásra figyelemmel pénzbüntetés kiszabását kérte. Az ítélet felmentő rendelkezése tekintetében osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, e részben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

I.r. vádlott védője a nyilvános ülésen indítványait fenntartotta, illetve felvetette annak lehetőségeit is, hogy a megyei bíróság a vádlottak cselekménye társadalomra veszélyességének hiánya vagy csekéllyé válása miatti jogkövetkezményeket is alkalmazhat.

II.r. vádlott védője a nyilvános ülésen arra hivatkozott, hogy védence magatartásából a társadalomra veszélyesség hiányzik, illetve az oly csekély mértékű, hogy e miatt indokolatlan a megbüntetése, hiszen az elsőfokú bíróság által fiktívnek tekintett kölcsönszerződés nélkül is megvalósult a pályázat. Álláspontja szerint is jelentősége van az alanyváltozásnak, hiszen II. r. vádlott egy magánszeméllyel kötött jogügyletet, nem tudta azt, hogy a szerződésüket egy kft. felhasználta volna. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése tekintetében egyetértett a védence felmentésével, mivel e bűncselekmény törvényi tényállási eleme a kár, a károsítás, ami jelen ügyben nem állapítható meg. Elsődlegesen felmentést, másodlagosan közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabását indítványozta.

Az ítélet ellen törvényes határidőn belül az ügyész is fellebbezést jelentett be a vádlottak terhére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette miatt emelt vád alóli felmentésük miatt, bűnösségüknek ezen bűncselekményben való megállapítása végett, és velük szemben börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében.