A Fővárosi Ítélőtábla Bhar.7/2016/8. számú határozata foglalkozás körében elkövetett GONDATLAN veszélyeztetés vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 171. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 296. §, 331. §, 387. §, 397. §, 398. §, 404. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 65. §, 165. §] Bírók: Borbás Virág Bernadett, Halász Irén, Magócsi István

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság B.648/2014/1., Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság B.648/2014/18., Fővárosi Törvényszék Bf.8199/2015/8., *Fővárosi Ítélőtábla Bhar.7/2016/8.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság

5.Bhar.7/2016 /8. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2016. év május hó 27. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt I.r. vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 29.Bf.8199/2015/8. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat 1 (egy) évi időtartamra próbára bocsátja.

Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott személyi igazolványának száma helyesen: A.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S:

A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség B.2686/2011/8-I. számú vádiratában az I. r., a II. r.., a III. r. és a IV. r. vádlottakkal szemben az 1978. évi IV. törvény 171. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat.

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a 2013. január 10. napján kihirdetett 9.B.III.1996/2011/25. számú ítéletével az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottakat az ellenük emelt vád alól a Be. 331. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjában írt rendelkezésre - bűncselekmény hiányában felmentette.

Az ítélet a II. r. és a III. r. vádlott vonatkozásában 2013. január 10. napján jogerőre emelkedett.

A IV. r. vádlott terhére az ügyész azonban bűnösség megállapítása végett fellebbezést jelentett be.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2014. március 17. napján kelt 26.Bf.III.7245/2013/9. számú végzésével a IV. r. vádlott tekintetében a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.B.III.1996/2011/25. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a megismételt eljárásban 2015. január 29. napján hirdette ki a 6.B.648/2014/18. számú ítéletét, mellyel a IV.r. vádlottat az ellene foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége (Btk. 165. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont) miatt emelt vád alól bizonyíték hiányában felmentette a Be. 331. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a Be. 6. § (3) bekezdés b) pontjában írt rendelkezésre.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2015. október 22. napján kihirdetett 29.Bf.8199/2015/8. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottat bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében (Btk. 165. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont).

Ezért őt 300 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett azzal, hogy egy havi részlet összege 30.000 forint.

Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, valamint kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költségből 150.000 forint megfizetésére, míg a fennmaradó 365.360 forint tekintetében úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

A megismételt eljárásban hozott másodfokú határozat ellen a IV.r. vádlott és védője jelentettek be fellebbezést a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1306/2015/1. számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

Az ügyészség álláspontja szerint a megismételt eljárás során mind az első-, mind pedig a másodfokú bíróság perrendszerűen folytatta le a bizonyítási eljárást, a feltárt bizonyítékoknak megfelelően állapította meg a tényállást, amely minden tekintetben megalapozott.

A másodfokú bíróság helyesen foglalt állást a tekintetben, hogy a tényleges alkalmazási jogcímtől függetlenül a kis óvodás korú sértett felügyelete körében a IV.r. vádlottra az óvodapedagógusokra vonatkozó írott és íratlan szabályok vonatkoztak a baleset időpontjában, és azt is helyesen állapította meg, hogy a vádlott e kötelezettségét megszegte.

Az irányadó foglalkozási szabályok ugyanis kizárják, hogy egy 3 év 4 hónapos gyermeket a felügyelő személy szem elől tévesszen.

Azzal, hogy a IV.r. vádlott 10-15 perces időtartamra magára hagyta a sértettet, nem tudta időben észlelni a balesetet és nem tudott segítséget nyújtani a részére annak ellenére, hogy mind a súlyos sérülést, mind pedig a halálos eredményt az időben nyújtott segítséggel elháríthatta volna.

Az ügyészség álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytállóan sorolta fel az igen nagy számú és nagy nyomatékkal bíró enyhítő körülményeket, azokat kellő súllyal értékelte, így helyesen alkalmazta a vádlottal szemben az enyhítő szakaszt, és a kiszabott büntetés a büntetési célokat megfelelően szolgálja.

Mindezek alapján a másodfokú határozatban kiszabott büntetés enyhítését sem tartotta indokoltnak.