Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

A Fővárosi Törvényszék Bf.8199/2015/8. számú határozata foglalkozás körében elkövetett GONDATLAN veszélyeztetés vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 50. §, 51. §, 65. §, 82. §, 165. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 78. §, 258. §, 330. §, 338. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 372. §, 403. §] Bírók: Barabásné dr. Birinyi Andrea, Csákvári Mária, Scholtz Hilda

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

29.Bf.8199/2015/8.szám

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Budapesten 2015. október 22. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2015. január 29. napján kihirdetett 6.B.648/2014/18. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott bűnös foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében (Btk. 165. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont).

Ezért őt 300 (háromszáz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. Az egy napi tétel összegét 1.000 (ezer) forintban állapítja meg, a pénzbüntetés összege így 300.000 (háromszázezer) forint.

A pénzbüntetés megfizetésére 10 (tíz) havi részletet engedélyez, egyhavi részlet összege 30.000 (harmincezer) forint. Az első havi részlet 2015. december 5. napjáig, a további részletek az azt követő hónapok 5. napjáig esedékesek.

Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Az eljárás során felmerült 515.360 (ötszáztizenötezer-háromszázhatvan) forint bűnügyi költségből a vádlott 150.000 (százötvenezer) forintot köteles az államnak megfizetni, míg a fennmaradó 365.360 (háromszázhatvanötezer-háromszázhatvan) forintot az állam viseli.

Az elsőfokú ítélet bűnjelekre vonatkozó rendelkezéseit helybenhagyja.

A vádlott köteles a lakcímében bekövetkező változást a változás bekövetkezésétől számított 3 (három) munkanapon belül a végrehajtásért felelős szervnek, ha ez nem ismert, az érdemi határozatot hozó, elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni. E kötelezettség elmulasztása miatt a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére rendbírságot szab ki.

INDOKOLÁS

Az elsőfokú bíróság ítéletével vádlott neve vádlottat az ellene foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés (Btk. 165.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b/.pont) miatt emelt vád alól a Be. 6.§ (3) bekezdés b./ pontja alapján, bizonyítottság hiányában felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során 235.525.- forint bűnügyi költség merült fel, amely az állam terhén marad.

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében.

A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette.

A Fővárosi Főügyészség .... számú átiratában az ügyészi fellebbezést a következők szerint tartotta fenn:

Megítélése szerint a kerületi bíróság a büntetőeljárási szabályok betartásával a szükséges és lehetséges bizonyítékokat beszerezte, s a tényállást alapvetően helytállóan állapította meg, amely azonban az iratok tartalma szerint kiegészítésre szorul azzal, hogy a Gyermekotthonban az SZMSZ előírása szerint az óvodapedagógus nem hagyhatja felügyelet nélkül a gyermekeket. Bármilyen okból bekövetkező veszély észlelésekor a felnőttnek azonnal törekednie kell annak elhárítására, s a veszélyforrást a lehető legrövidebb idő alatt meg kell szüntetni.

Kiegészítendő az ügyészi átirat szerint a tényállás továbbá azzal, hogy azon 10-15 percre, míg vádlott neve személy1 gyermekkel átment a nevelői szobába, ahol feladatlapokat oldottak meg, látó- és hallótávolságon kívül, felügyelet nélkül hagyta kk. személy2 sértettet.

Ilyen kiegészítés mellett az egyebekben megítélése szerint a vádirati tényállással megegyező tényállásból a kerületi bíróság téves jogkövetkeztetés eredményeként rögzíttette azt, a tényállás utolsó bekezdésében - mely megállapítást, mint jogkövetkeztetést az indokolási részben lett volna indokolt elhelyezni - hogy az eljárás során nem volt megállapítható, hogy a vádlott a foglalkozása szabályait megszegte volna, ily módon az sem, hogy kk. személy2 sértett halála azzal közvetlen okozati összefüggésben következett be.

Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az ítélet tényállási részéből rekessze ki (6 oldal 5. bekezdés) a megjelölt megállapítást.

Véleménye szerint a kerületi bíróság nem megfelelően értékelte az általa körültekintően felvett bizonyítékokat, s az abból megállapított tényekből helytelen következtetést vont le, mert azokból egyértelműen a vádlott büntetőjogi felelősségére vonható következtetés.

Indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék figyelemmel a számos enyhítő körülményre, a vádlottal szemben a Btk. 65.§-a alapján intézkedést alkalmazzon, a vádlottat bocsássa próbára.

A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott és védője az első fokú ítélet helybenhagyását kérte.

A vádlott védője azt hangsúlyozta, hogy a kerületi bíróság rendkívül körültekintő bizonyítást folytatott le az ügyben, a rendelkezésre álló bizonyítékokból pedig helytállóan következtetett arra, hogy vádlott neve nem szegett meg olyan foglalkozási szabályt, amely okozati összefüggésben állna a bekövetkezett sajnálatos balesettel, ezáltal védence nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.

Azt a körülményt emelte ki, hogy az otthonban a gyermekek beilleszkedésének elősegítésére a családmodell szerint próbálták kialakítani az otthon házirendjét. A vádlott alappal bízhatott abban, hogy az otthon berendezési tárgyai biztonságosak, s a gyermeket nyugodt, biztonságos körülmények között tudhatta a közös nappali helyiségben, amíg ő egy másik gyermekkel az iskolai feladatait segített megoldani. Hangsúlyozta, hogy a szülő sem tudja a lakáson belül minden pillanatban figyelemmel kísérni gyermeke tevékenységét különösen, ha több gyermekre is felügyelnie kell. Kétségtelen - véleménye szerint is - hogy az intézménynek garantálnia kell az abszolút biztonsághoz való jogot, de a nevelő, ebben az esetben védence büntetőjogi felelősséggel nem tartozik a bekövetkezett balesetért, különös tekintettel a szekrény fizikai állapotára, s az esemény körülményeire, amelyekről tudomással nem bírt, s amely körülmények nem voltak számára felismerhetőek, előreláthatóak. (padlófelpúposodás, szekrény instabil állapota, szoba átrendezés stb.). Az elvárás csakis annyi volt a nevelő felé, hogy tudja, biztonságos környezetben van a reá bízott gyermek. vádlott neve pedig alappal feltételezte, hogy a kisgyereket biztonságos környezetben hagyta játszani, mely biztonságos környezetet szakembereknek kellett biztosítania az otthon területén.

A vádlott utolsó szó jogán azt hangsúlyozta, hogy a tragédia nagyon megviselte, de nem hibás annak bekövetkeztében.

A bűnösség megállapítására, irányuló ügyészi fellebbezést és a Fővárosi Főügyészség átiratában foglaltakat megalapozottnak ítélte a másodfokú bíróság.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!