BH 2002.9.359 Fokozott veszéllyel járó tevékenység körében bekövetkezett rendellenesség vizsgálata során a közúton haladó gépkocsi esetében az adott időpontban fennálló közlekedési helyzetnek is jelentősége van [Ptk. 339. §, 345. § (1) bek., 346. § (2) bek.].

D. P. az általa vezetett VAZ 2101. típusú személygépkocsival 1997. április 27-én a késő esti órákban B. belterületén, közlekedési lámpa zöld jelzésénél, jobbra kis ívben kanyarodott. Eközben a szintén zöld jelzéssel rendelkező gyalogátkelőn egy sötét színű kutya ugrott elé, ezért ösztönösen balra rántotta a kormányt, és nekiütközött a piros jelzés miatt várakozó Lancia típusú személygépkocsinak, amely a felperes tulajdona. A felperes keresetében az ebből származó kára megtérítése iránt támasztott igényt az alperessel mint a károkozó felelősségbiztosítójával szemben.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 355 000 Ft kártérítést, valamint ennek 1997. április 27. napjától a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. Határozatát lényegében azzal indokolta, hogy a kanyarodó gépkocsi vezetője megszegte a kijelölt gyalogátkelőhelyen való áthaladásra vonatkozó, és a KRESZ 43. §-ában foglalt fokozott óvatosságot, a mérsékelt sebességet előíró rendelkezéseket.

A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Abból indult ki, hogy a Lada gépkocsi vezetőjének kártérítési felelősségét a Ptk. 346. §-ának (1) bekezdése alapján a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályok szerint, a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával kell elbírálni. Rámutatott, hogy a kutya nem tekinthető gyalogosnak, ezért nem élvezheti a KRESZ 43. §-ában a gyalogosok számára meghatározott elsőbbséget sem. A kutya magatartása nem hasonlítható egy gyalogoséhoz, továbbá mérete és színe miatt nem is volt úgy észlelhető, ahogy egy gyalogos lett volna. Ezért a kár bekövetkezése egyik félnek sem felróható, így a Ptk. 346. §-ának (3) bekezdése szerint mindkét károsult a saját kárát köteles viselni.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése, a másodfokú ítélet megváltoztatása és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt. Ebben kifejtett jogi álláspontja szerint a Lada gépkocsi vezetőjének felróhatósága hiányában az esetre a szükséghelyzetben okozott kár megtérítésének a Ptk. 107. §-ában meghatározott szabályait kell alkalmazni.

Az alperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.