A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25831/2009/3. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 259. §, 1997. évi XI. törvény (Vt.) 3. §, 79. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.25.831/2009/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bódis Judit ügyvéd (....) által képviselt, ... Zrt. (....) kérelmezőnek a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegybejelentést elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Bíróság 2009. április 24. napján kelt, 1.Pk.26.240/2008/3. számú végzése ellen a kérelmező részéről 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította a kérelmezőnek a Magyar Szabadalmi Hivatal (továbbiakban: Hivatal) védjegybejelentést elutasító ..... számú határozatának megváltoztatása iránt előterjesztett kérelmét.

A megállapított tényállás szerint a kérelmező a Nizzai Megállapodás 33. osztályában, a cherry likőrök áruk tekintetében egy olyan, csomagolásra szolgáló rózsaszínű műanyag pohár színes térbeli védjegyként történő lajstromozását kérte, amelynek záró fedelén a "Tipli" felirat szerepel.

Az elsőfokú bíróság egyetértett azzal a hivatali döntéssel, miszerint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a megjelölés nem lajstromozható, mert az összetéveszthetőségig hasonló a tejtermékek (joghurt, puding, stb.) csomagolásánál szokásosan alkalmazott poharakhoz, ezért az árú tulajdonsága tekintetében a megjelölés alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Nem fogadta el a kérelmezőnek az árufajták elkülönített tárolására vonatkozó érvelését, mivel a gyakorlatban előfordul, hogy különböző alkoholtartalmú italok is hűtőpultban kerülnek tárolásra. Az újszerű csomagolásra történt hivatkozás kapcsán kifejtette, hogy az erre való törekvés és a látens vásárlói igények kielégítésének sérelme kisebb súllyal esik latba, mint azon körülmény, hogy az elsősorban gyermekek által fogyasztott tejtermékek helyett véletlenszerűen alkoholtartalmú ital kerüljön megvásárlásra.

Fellebbezésében a kérelmező az elsőfokú végzés megváltoztatásával a hivatali határozat hatályon kívül helyezését és a Hivatal eljárás folytatására utasítását, továbbá a Hivatal perköltségben marasztalását kérte.

Álláspontja szerint a megjelölés nem eredményezi a fogyasztók, különösen a kiskorúak, megtévesztését. Hangsúlyozta, hogy az érintett termékek tárolása térben jól elkülöníthető módon valósul meg és nincs tudomása szeszes italoknak a tejtermékekkel összetéveszthető hűtött tárolásáról, amire a végzés egyébként is csak általánosságban utalt. Rámutatott, hogy a hatályos rendelkezések alapján alkoholos italok különben is kizárólag nagykorú személyek számára értékesíthetőek. A vakok és gyengén látók, illetve az időskorúak sem kerülnek rosszabb helyzetbe, mint általában, sőt mivel jövedéki termékről van szó a kötelezően alkalmazandó hologram a tapintáson keresztül még elő is segíti a tájékozódásukat. Azzal érvelt továbbá, hogy a fogyasztók vásárlási szokásai az új termékek útján folyamatosan fejlődnek, a megszokott csomagolásforma csupán egyik eleme a vásárlói tájékoztatásnak és tájékozódásnak, ezért megítélése szerint az elsőfokú bíróság által elfoglalt álláspont gyakorlatilag kizárja az újszerű és szokatlan csomagolásra vonatkozó védjegybejelentés lajstromozhatóságát. Ismételten hivatkozott a korábban szokatlan csomagolások térhódítására például a tubusos mustár, majonéz, pizza krém, húskrém, stb. esetében, amit a fogyasztók nem kevertek össze a fogkrémmel vagy a kozmetikai termékekkel. Sérelmezte, hogy ezen érveire az elsőfokú bíróság végzésének indokolása ki sem tért.

A fellebbezés nem alapos.

A másodfokú bíróság az indokolásra is kiterjedően helytállónak találta az elsőfokú bíróság döntését.