Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21227/2016/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.227/2016/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (címe ; ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Papp Gábor Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Sztanó Judit ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a dr. Jurida Petra Natália ügyvéd (címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2016. június 17. napján kelt 70.P.25.095/2015/8. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt és az I. rendű alperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és az I. rendű alperest a felperes javára 15 napon belül 100.000 (százezer) forint és ennek .... napjától, a II. rendű alperest 100.000 (százezer) forint és ennek 2015. július 31. napjától a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatainak megfizetésére kötelezi.

Egyebekben a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa együttes első-, másodfokú perköltséget, míg megállapítja, hogy ezt meghaladóan a peres felek felmerült költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy 24.000 (huszonnégyezer) forint kereseti és 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket, az I-II. rendű alperest, hogy személyenként 36.000-36.000 (harminchatezer-harminchatezer) forint kereseti illetéket, az I. rendű alperest, hogy 56.000 (ötvenhatezer) forint fellebbezési, a II. rendű alperest, hogy 8.000 (nyolcezer) forint fellebbezési illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. rendű és a II. rendű alperes megsértették a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy

- az I. rendű alperes az általa kiadott ... internetes sajtótermékben ...-én megjelent "..." című cikkben,

- a II. rendű alperes az általa kiadott ... internetes sajtótermékben ...-án megjelent "..." című cikkben

valótlanul állította, hogy a felperes ... oldalán azt írta, hogy a migránsok hamarosan magyar asszonyokat fognak megerőszakolni.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy az első fokú ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül külön-külön a felperesnek címzett levélben fejezzék ki sajnálkozásukat a jogsértésért.

Kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperes részére egyetemlegesen 100.000 forintot és ennek az I. rendű alperes ...-tól, a II. rendű alperes 2015. július 31-től a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. Megállapította, hogy az alperesek fizetési kötelezettsége a 2015. július 31-től a kifizetésig számított kamat tekintetében is egyetemleges.

Kötelezte továbbá az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperes részére egyetemlegesen 38.100 forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az állam javára 24.000 forint le nem rótt illetéket, míg kötelezte az alpereseket, hogy külön felhívásra fizessenek meg az állam javára egyetemlegesen 36.000 forint le nem rótt illetéket.

Határozatának indokolásában ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2:42. § (2) bekezdésében, a 2:43. § d) pontjában, 2:45. § (2) bekezdésében, a 2:44. §-ában foglalt szabályokat, valamint a PK 12. számú állásfoglalás rendelkezéseit.

Rögzítette, hogy keresetében a felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperesek azzal sértették meg a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, hogy valótlanul állították, hogy a közösségi oldalán azzal riogatta a lakosságot, hogy a migránsok hamarosan magyar asszonyokat fognak megerőszakolni. A két újságcikk tartalmának vizsgálata alapján megállapította, hogy mindkét cikk - legalábbis részben - arról számol be, hogy a felperes milyen tartalmú posztokat tett közzé a ... oldalán.

Szövegkörnyezetében az alperesek által használt "riogat" szó használata okán annak mindkét jelentéstartalmára figyelemmel vizsgálta a keresetet.

Megállapította, hogy a felperes csak azt a tényt tette közzé, hogy a menekültek közötti gyilkossággal végződő konfliktushoz az vezetett, hogy az egyik migráns csoport tagjai a másik csoport asszonyait akarták megerőszakolni. A cikkből nem derül ki, hogy nem a felperestől, hanem az egyik kommentelőtől származik az a kijelentés, hogy hamarosan a magyar asszonyokon lesz a sor. Az olvasó a kijelentést egyértelműen a felperesnek tulajdonítja, ami nem felel meg a valóságnak. Úgy ítélte meg, hogy jelen esetben az alperesek a felperes és a hozzászóló nyilatkozatát összemosták, így a felperes nyilatkozatát nem valós tartalma szerint közölték, ezzel a jóhírnévhez fűződő jogát megsértették. A PK 12. számú állásfoglalás alapján ugyanis jogsértő az is, ha a sajtó valamely nyilatkozat lényeges értelmének megváltoztatásával a nyilatkozat egyes elemeinek kihagyásával, vagy átcsoportosításával tünteti fel hamis színben a valóságot.

Megítélése szerint egy személy jóhírnevét mindenképpen hátrányosan befolyásolja az, ha a sajtó olyan nyilatkozatot tulajdonít neki, amit ő nem tett meg. Ez a negatív hatás abban az esetben is fennáll, ha a nyilatkozat olyan jellegű, ami egyébként nem áll távol az adott személy gondolatvilágától. Abban az esetben, ha egy sajtószerv akként hivatkozik valamely nyilatkozatra, hogy az egy megjelölt személytől származik, akkor elvárható az újságírótól, hogy ha nem is szó szerint, de tartalmilag pontosan közölje a nyilatkozatot, és azt más személy közlésétől elkülönítse.

A "riogat" kifejezés vonatkozásában úgy ítélte meg, hogy az alperesek a felperesi nyilatkozatot érintően a véleményüket is kifejezték, a kereset ugyanakkor a valótlan állítással megvalósuló jogsértés megállapítását kérte. Egyebekben a "riogat" kifejezés használatát nem találta megalapozatlannak.

Minderre figyelemmel a jogsértés megállapítására az új Ptk. 2:51. § a) pontja alapján került sor és a c) pont értelmében rendelkezett az elégtételadás körében.

A felperes által alperesenként igényelt 500.000-500.000 forint összegű sérelemdíj iránti igény elbírálása során az új Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakra volt figyelemmel. A sérelemdíj mértékének megállapításánál figyelembe vette azt az alperesek által igazolt lényeges körülményt, hogy a valótlanul felperesnek tulajdonított kijelentés nem idegen a felperes gondolatvilágától. A felperes a perbeli nyilatkozatait megelőző közléseiben is folyamatosan a bevándorlással kapcsolatos veszélyekre hívta fel az állampolgárok figyelmét akként, hogy az újkori népvándorlás "a civilizációnkat elpusztíthatja". Erre tekintettel nem látott lehetőséget annak megállapítására, hogy a felperes társadalmi megítélésére különösebben súlyos kihatással bírt volna az alperesek által neki tulajdonított közlés. Ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fenti jogszabály értelmében a személyiségi jogsértés tényére tekintettel a felperest a sérelemdíj megilleti, ugyanakkor az általa kért összeg jelentős mértékben eltúlzott. Az összegszerűség meghatározása során a fentiek mellett arra volt figyelemmel, hogy az alperesek magatartása súlyosan felróható. Mérvadó internetes sajtótermékek újságírójától ugyanis elvárható az, hogy ha az adott cikkben valamely személy nyilatkozatára hivatkozik, annak tartalmát kellő pontossággal jelölje meg. Miután ez elmaradt az alperesek magatartása súlyosan felróható, erre tekintettel 100.000 forint összegű sérelemdíjat állapított meg.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!