A Kecskeméti Törvényszék Mf.21943/2007/3. számú határozata étkezési hozzájárulás tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 5. §] Bírók: Bulla László, Gálné dr. Galgóczy Mária, Koós Gabriella

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

3.Mf.21.943/2007/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a Szakszervezet által képviselt I.rendű felperes neveI.r.felperes címe I.r., II.rendű felperes nevecíme II.r., III.rendű felperes neveIII.rendű felperes címe szám alatti lakos III.r., IV.rendű felperes nevecíme IV.r., V.rendű felperes nevecíme V.r., VI.rendű felperes neveVI.rendű felperes címe szám alatti lakos VI.r., VII.rendű felperes neveugyanottani lakos VII.r, VIII.rendű felperes neveVIII.rendű felperes címe szám alatti lakos VIII.r., IX.rendű felperes nevecíme IX.r., X.rendű felperes neveX.rendű felperes címe szám alatti lakos X.r. felpereseknek,- dr. Liszák János ügyvéd címe által képviselt alperes ellen étkezési hozzájárulás különbözetének megfizetése iránti perében a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2007. szeptember 26. napján kelt 3.M.222/2007/9. számú ítélete ellen az I-X.r. felperesek részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I-X.r. felpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül 12.000-(Tizenkettőezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperesek 2005. évben jogelődtől munkáltatói jogutódlással kerültek át az alperesi munkáltatóhoz, ahol pályamunkásként dolgoznak, munkájukat az alperes székhelyén kívül végzik. Az alperesi munkáltató a munkavállalók részére 2005. és 2006. évben természetbeni juttatásként a székhelyén dolgozóknak 9000 forint értékben melegétkeztetést, míg a székhelyén kívül dolgozóknak, így köztük felpereseknek is 4500 forint értékű "Enni-Kék" megnevezésű hidegétkeztetési utalványt juttatott.

A természetbeni juttatás nyújtására 2005. december 31-ig a korábbi munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződés alapján került sor, 2006. január 1. és 2006. szeptember 30. napja közötti időre azonban az alperesnél érvényes kollektív szerződés nem volt hatályban. Ezen időszakban az alperesi munkáltató a korábbi kollektív szerződésnek megfelelően biztosította a természetbeni juttatást, majd 2007. évben az érvénybe lépett kollektív szerződés rendelkezéseire tekintettel a munkavállalók a Cafeteria keretből választhatták ki a számukra kedvezőbb juttatást. A felperesek nem csak 2005. és 2006, hanem 2007. évben is hidegétkeztetési utalványt kaptak, illetve választottak az alperesnél.

A felperesek keresetükben fejenként 40.500 forint étkezési hozzájárulás-különbözet és ezen összeg után a középarányos időtől számított késedelmi kamat megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Előadták, hogy az alperesi munkáltató a felpereseket a munkavégzési helyük alapján hátrányosan különböztette meg, a felperesek az üzemi étkezést nem tudták igénybe venni, ezért nem kaphatták meg a 9000 forint értékű utalványt, azonban a munkáltató akkor járt volna el helyesen, amennyiben 9000 forint összegben más utalványt biztosít a részükre.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy 2006. január 1. és október 1. napjáig terjedő időtartamban a korábbi kollektív szerződésnek megfelelően biztosították a természetbeni juttatásokat, figyelembe véve az adóztatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat is, míg utóbb az érvényben lévő kollektív szerződés alapján az abban biztosított választási lehetőséggel élve a felperesek továbbra is a számukra kedvezőbb hidegétkeztetési utalványt választották.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket egyetemlegesen az alperes javára 15 napos határidőben 25.000 forint perköltség megfizetésére, egyben megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában az Mt. 5. §-a, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény (Esélytv.) 5. § d/ pontja, 8. §-a, 19. §-a, valamint 21-22. §§-ai, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény perbeli időszakban hatályos 1. számú melléklete 8.17. pontja alapján kifejtette, hogy a felperesek mind a 2005., mind a 2006-os években hidegétkeztetési utalványt választottak, mivel az üzemi étkezés lehetősége a székhelyen dolgozók részére volt természetbeni juttatásként elérhető a munkáltató által biztosított 9000 forint értékű utalvány felhasználásával. Az alperes ezen juttatása a korábbi kollektív szerződésnek és az adóügyi jogszabályoknak is megfelelt.