BH 2016.7.176 A tárgyaláson meghozott határozatot más összetételű tanács is kihirdetheti, a határozat meghozatalában azonban kizárólag az a bíró vehet részt, aki a tárgyalás berekeresztése előtt az ítélkező tanács tagja volt [1952. évi III. tv. (Pp.) 144. §, 145. § (3) bek.].

[1] A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az elsőfokú bíróság ítéletével részben helyt adott a felperes végrehajtási igény keresetének.

A felperes, valamint a VIII. és a IX. rendű alperesek fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság a 2015. május 19-én megtartott fellebbezési tárgyalást berekesztette és a határozat kihirdetését 2015. június 4. napjára halasztotta. A kitűzött időpontban a tanács elnöke kihirdette a másodfokú bíróság ítéletét, amelyet a jelenlévőknek kézbesített.

A másodfokú eljárásban a tanács elnökén és az előadó bírón kívül dr. T. É. bíró járt el; a határozathirdetésen a tanács elnöke és az előadó bíró mellett dr. P.-né dr. Sz. T. bíró vett részt; a jogerős ítéleten a tanács elnöke, az előadó bíró és dr. P.-né dr. Sz. T. bíró szerepelnek.

[2] A jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében a felperes a továbbiak mellett arra hivatkozott, hogy a per másodfokú tárgyalásának berekesztése után a bíróság összetételében változás következett be, az ítélet meghozatalában dr. P.-né dr. Sz. T. személyében olyan bíró vett részt, aki korábban nem volt a másodfokú tanács tagja. Emiatt sérültek a nyilvános tárgyaláshoz való jogára, a bíróság összetételére és a határozathirdetésre vonatkozó eljárásjogi rendelkezések.

[3] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt alapos.

[4] A per érdemi tárgyalása addig tart, amíg a per vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés határozathozatalra meg nem érett, tehát amíg az adott kérdésben az eljáró bírák belső meggyőződése ki nem alakul. Ekkor a bíró (a tanács elnöke) a tárgyalást berekeszti [Pp. 145. § (1) bekezdés], amely az érdemi tárgyalás befejezését jelenti. A bíróság a per érdemében hozott határozatát (ítéletét) általában a tárgyalás berekesztését követően nyomban kihirdeti, a kihirdetést csak akkor lehet - legfeljebb 15 napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges [Pp. 218. § (1) bekezdés].

A Pp. 145. § (3) bekezdése szerint a bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha valamely kérdés további tárgyalása mutatkozik szükségesnek. Újból meg kell nyitni a tárgyalást és a Pp. 144. §-ának megfelelően kell eljárni (ismertetni kell a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait, amely ismertetésre a felek észrevételeket tehetnek), ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a bírák személyében változás állott be.

[5] A Pp. előbbiekben ismertetett 145. § (3) bekezdése szerint azokban az esetekben, amikor a bíróság összetétele a tárgyalás berekesztését követően, de még a határozat meghozatala előtt megváltozott, a berekesztett tárgyalást újból meg kell nyitni. Ha viszont a bíróság összetétele a berekesztés után és a határozat meghozatalát követően változott meg, a berekesztett tárgyalást nem kell újból megnyitni. Mindezek miatt nincsen eljárásjogi akadálya annak, hogy a határozathirdetésen (amely a tárgyalás berekesztését követően már meghozott határozat kihirdetését jelenti) a meghozott döntést más összetételű tanács hirdethesse ki. A határozat meghozatalában azonban kizárólag az a bíró vehet részt, aki a per tárgyalásának berekesztése előtt az ítélkező tanács tagja volt.

[6] Abból kiindulva, hogy a határozatot aláíró bírák vettek részt a határozat meghozatalában, egyben azt is jelenti, hogy a jelen ügyben súlyos, az ügy érdemére is kiható eljárási szabálysértés történt. Az iratok igazolják azt a felülvizsgálati érvelést, hogy a kihirdetett ítélet aláírói között olyan bíró szerepel, aki a berekesztést megelőzően nem vett részt az eljárásban, ugyanakkor a 2015. június 4-i határozathirdetésen a tanácsváltozás ellenére nem került sor a per másodfokú tárgyalásának újbóli megnyitására, az iratok ismertetésére.

[7] Az említett súlyú eljárási szabálysértés miatt a Kúria nem vizsgálhatta érdemben a felülvizsgálati kérelemben felvetett jogkérdéseket, hanem - a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján - rendelkezett a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséről és a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.

[8] A megismételt eljárás során a másodfokú bíróságnak ki kell küszöbölnie az említett eljárási szabálysértést és szabályszerűen megalakított tanácsban kell meghoznia a határozatát.

(Kúria Pfv. I. 21.878/2015.)

* * *

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Pfv. I. 21.878/2015.

A tanács tagjai: Dr. Harter Mária a tanács elnöke

Dr. Mocsár Attila Zsolt előadó bíró

Dr. Varga Edit bíró

A felperes: H. É.

A felperes képviselője: Dr. Karancsi és dr. Kővágó Ügyvédi Iroda

ügyintéző:dr. Karancsi Erika ügyvéd)

Az alperesek: B. K. III. rendű

S. S. IV. rendű

M. Nyrt. V. rendű

Nemzeti Adó- és Vámhivatal VI. rendű

(1054 Budapest, Széchenyi u. 2.)

L. L. VII. rendű