BH 2023.3.71 A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek nélkülözhetetlen tartalmi eleme a jogértelmezést igénylő "elvi jelentőségű jogkérdés" megfogalmazása. A felülvizsgálat engedélyezése körében elvi jelentőségű jogkérdésnek az a jogkérdés minősül, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze. Ehhez képest ténykérdés, illetve szerződésértelmezési kérdés a felülvizsgálat engedélyezését nem alapozza meg [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 408. § (1) bek., 409. § (1) bek., (2) bek. a)-b) pont, 411. § (1)-(2) bek.].

Pertörténet:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.85573/2021/25., Fővárosi Törvényszék Pf.632941/2022/4., Kúria Pfv.21323/2022/2. (*BH 2023.3.71*)

***********

[1] A felperes és az alperes jogelődje között 2016-ban létrejött mezőgazdasági támogatási szerződés alapján az alperes jogelődje vissza nem térítendő támogatás nyújtását, a felperes a támogatásnak a támogatói okiratban foglalt kötelezettségei teljesítésére fordítását vállalta. A szerződés részévé vált a támogatási kérelem, amelyben a felperes kijelentette, hogy az igényelt támogatásra vonatkozó általános, és a támogatás igénybevételének részletes feltételeit meghatározó jogszabályok, felhívás, az utóbbihoz tartozó általános útmutató, valamint az alperes által alkalmazott Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) által előírt valamennyi feltételt megismerte és betartja. A felhívás - egyebek mellett - rögzítette az ún. vis maior esetek miatti részleges visszavonás (RV) esetén követendő eljárásrendet, a visszavonási kérelem benyújtásának rendjét. Az ÁSZF előírta az adatok bármelyikében bekövetkező változás bejelentésének, az ún. Felhasználói kézikönyv a visszavonási és kifizetési kérelmek benyújtásának eljárásrendjét. A felperes 2016-ban elsőéves kifizetési kérelmet, 2017-ben vis maior miatti ún. RV kérelmet nyújtott be. Utóbbit az alperes jóváhagyta, a Magyar Államkincstár kifizető az előlegként folyósított és a kifizetési döntésben megállapított összeg különbözeteként 1 042 364 forint visszafizetésére kötelezte a felperest, aki e döntés ellen kifogást terjesztett elő, amelyet az alperes elutasított.

[2] A felperes keresetében az alperes 1 508 647 forint megfizetésére kötelezését kérte. A kereset összegszerűsége körében arra hivatkozott, hogy az eredeti támogatói okirat alapján 2016. évre 6 760 664 forintra lett volna jogosult, azonban előlegként csak 5 252 017 forintot kapott, ezért keresetét a kettő különbözetének megfizetése érdekében terjesztette elő.

[3] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése értelmében a felperes a visszavonási kérelem benyújtását követően köteles lett volna a kifizetési kérelme tekintetében is adatváltozási kérelmet előterjeszteni, amelyre az útmutatóban is felhívta a figyelmet, továbbá az ezzel kapcsolatos kötelezettséget a Felhasználói kézikönyv is rögzítette. Erre tekintettel a Magyar Államkincstár döntése kizárólag a felperes önhibából fakadó mulasztására vezethető vissza. Vitatta a kereset összegszerűségét is.

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta és az alperest a keresettel egyezően marasztalta.

[6] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

[7] Megsértett jogszabályhelyként kizárólag a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. (1) bekezdését (tanúvallomás téves értékelése miatt) 326. §-át (általa csatolt okiratok tartalmából téves következtetés levonása miatt) és 346. (5) bekezdését (tanúvallomás mellőzéséhez kapcsolódó indokolási hiány miatt) jelölte meg.

[8] A felülvizsgálat értékhatár miatti kizártsága okán az alperes külön beadványban a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett, amelyben - tartalmát tekintve [Pp. 110. § (3) bekezdés] - kérte, hogy a Kúria a Pp. 409 § (2) bekezdés a) pont első fordulata (a joggyakorlat egységének biztosítása), illetve a Pp. 409. § (2) bekezdés b) pont második fordulata (a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége) alapján engedélyezze a jogerős ítélet felülvizsgálatát.