BH 2023.3.71 A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek nélkülözhetetlen tartalmi eleme a jogértelmezést igénylő "elvi jelentőségű jogkérdés" megfogalmazása. A felülvizsgálat engedélyezése körében elvi jelentőségű jogkérdésnek az a jogkérdés minősül, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze. Ehhez képest ténykérdés, illetve szerződésértelmezési kérdés a felülvizsgálat engedélyezését nem alapozza meg [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 408. § (1) bek., 409. § (1) bek., (2) bek. a)-b) pont, 411. § (1)-(2) bek.].

[1] A felperes és az alperes jogelődje között 2016-ban létrejött mezőgazdasági támogatási szerződés alapján az alperes jogelődje vissza nem térítendő támogatás nyújtását, a felperes a támogatásnak a támogatói okiratban foglalt kötelezettségei teljesítésére fordítását vállalta. A szerződés részévé vált a támogatási kérelem, amelyben a felperes kijelentette, hogy az igényelt támogatásra vonatkozó általános, és a támogatás igénybevételének részletes feltételeit meghatározó jogszabályok, felhívás, az utóbbihoz tartozó általános útmutató, valamint az alperes által alkalmazott Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) által előírt valamennyi feltételt megismerte és betartja. A felhívás - egyebek mellett - rögzítette az ún. vis maior esetek miatti részleges visszavonás (RV) esetén követendő eljárásrendet, a visszavonási kérelem benyújtásának rendjét. Az ÁSZF előírta az adatok bármelyikében bekövetkező változás bejelentésének, az ún. Felhasználói kézikönyv a visszavonási és kifizetési kérelmek benyújtásának eljárásrendjét. A felperes 2016-ban elsőéves kifizetési kérelmet, 2017-ben vis maior miatti ún. RV kérelmet nyújtott be. Utóbbit az alperes jóváhagyta, a Magyar Államkincstár kifizető az előlegként folyósított és a kifizetési döntésben megállapított összeg különbözeteként 1 042 364 forint visszafizetésére kötelezte a felperest, aki e döntés ellen kifogást terjesztett elő, amelyet az alperes elutasított.

[2] A felperes keresetében az alperes 1 508 647 forint megfizetésére kötelezését kérte. A kereset összegszerűsége körében arra hivatkozott, hogy az eredeti támogatói okirat alapján 2016. évre 6 760 664 forintra lett volna jogosult, azonban előlegként csak 5 252 017 forintot kapott, ezért keresetét a kettő különbözetének megfizetése érdekében terjesztette elő.

[3] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése értelmében a felperes a visszavonási kérelem benyújtását követően köteles lett volna a kifizetési kérelme tekintetében is adatváltozási kérelmet előterjeszteni, amelyre az útmutatóban is felhívta a figyelmet, továbbá az ezzel kapcsolatos kötelezettséget a Felhasználói kézikönyv is rögzítette. Erre tekintettel a Magyar Államkincstár döntése kizárólag a felperes önhibából fakadó mulasztására vezethető vissza. Vitatta a kereset összegszerűségét is.

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta és az alperest a keresettel egyezően marasztalta.

[6] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

[7] Megsértett jogszabályhelyként kizárólag a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. (1) bekezdését (tanúvallomás téves értékelése miatt) 326. §-át (általa csatolt okiratok tartalmából téves következtetés levonása miatt) és 346. (5) bekezdését (tanúvallomás mellőzéséhez kapcsolódó indokolási hiány miatt) jelölte meg.

[8] A felülvizsgálat értékhatár miatti kizártsága okán az alperes külön beadványban a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett, amelyben - tartalmát tekintve [Pp. 110. § (3) bekezdés] - kérte, hogy a Kúria a Pp. 409 § (2) bekezdés a) pont első fordulata (a joggyakorlat egységének biztosítása), illetve a Pp. 409. § (2) bekezdés b) pont második fordulata (a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége) alapján engedélyezze a jogerős ítélet felülvizsgálatát.

[9] A felülvizsgálat engedélyezése okának és a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésnek a meghatározása körében előadta, hogy "a felülvizsgálati kérelem alapját annak a kérdésnek az elbírálása képezi, hogy a támogatásra jogosult személy által utóbb - jogszerű földhasználat hiányára alapított - területcsökkenés eredményeként a kedvezményezett köteles-e támogatási kérelme mellett kifizetési kérelmét is megfelelően módosítani, illetve a jogvita alapját képező ténykörülmények értékelése alapján alperes mint irányító hatóság, valamint a Magyar Államkincstár mint kifizető ügynökség és a támogatási jogviszonyban alperes teljesítési segédje eleget tett-e az adatváltozási kérelem előterjesztendőségére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének".

[10] Arra hivatkozott, hogy a felek közötti támogatási jogviszony kiemelt társadalmi jelentőséggel bír az agrárszektor szereplői, gazdálkodói számára, az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott agrártámogatások jelentősége és a támogatásban részesülő személyek nagy száma alátámasztja a kérdés kiemelt társadalmi jelentőségét. A jogkérdés nagy számban előforduló, hasonló ténybeli alapon nyugvó ügyben merül fel, irányító hatóságként számos olyan peres eljárás alperese, amelyben a jogvita lényege ennek a kérdésnek az eldöntése, és amely eljárásokban - a hasonló ténybeli alap ellenére - az azonos jogkérdés elbírálása során az eljáró bíróságok eltérő tartalmú döntéseket hoztak. Ilyen eltérő tartalmú döntésként a Pesti Központi Kerületi Bíróság 28.P.87.957/2021., 21.P.85.573/2021/25. számú és a Fővárosi Törvényszék 52.Pf.632.897/2022/8., 72.Pf.632.941/2022/4. és 72.Pf.637.066/2021/4. számú határozatait jelölte meg.

[11] Az alperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme nem megalapozott.