A Szegedi Ítélőtábla Gf.30051/2019/5. számú határozata vezető tisztségviselő marasztalása tárgyában. [2006. évi V. törvény (Ctv.) 118/C. §, 118/B. §] Bírók: Béri András, Dobler László, Gaálné dr. Jobbágy Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.21097/2018/7., *Szegedi Ítélőtábla Gf.30051/2019/5.* (ÍH 2019.138, ÍH 2020.60)

***********

(Címer)

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.III.30.051/2019/5.szám

A Szegedi Ítélőtábla a (képviselő neve) (ügyintéző: jogtanácsos neve, székhelye) által képviselt felperes neve, felperes székhelye sz. alatti székhelyű felperes által - a Dr. Császi Zsüliett ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve, alperes címe sz. alatti állandó lakos alperes ellen - vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása és marasztalása iránti perében a Szegedi Törvényszék 2018. december 17. napján kelt 7.P.21.097/2018/7. sorszámú ítélete ellen az alperes által 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A le nem rótt 125.900,- (Egyszázhuszonötezer-kilencszáz) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Kötelezi alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000,- (Harmincezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az alperes alapításától (2014. november 25.) a kényszertörlési eljárás befejezéséig (2018. május 22.) a B Kft. (továbbiakban: adós) tagja és ügyvezetője volt. Az adós nem tett eleget 2015. évre vonatkozó mérleg-, beszámolókészítési és közzétételi kötelezettségének, ezért a felperes 100.000,- Ft pénzbírsággal sújtotta és kötelezte, tegyen eleget mérleg közzétételi kötelezettségének. A felperes az adós adószámát 2017. augusztus 31. napján törölte, majd az illetékes cégbíróságánál kezdeményezte az adós megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatását.

Az adós elleni kényszertörlési eljárás megindítását az illetékes cégbíróság 2017. november 28. napján jogerőre emelkedett Cgt...-17-.../2. sz. végzésével rendelte el. A kényszertörlési eljárásban a felperes 1.574.343,- Ft összegű követelést jelentett be, mely a kényszertörlési eljárásban nem térült meg. Az illetékes cégbíróság Kt....-18-.../14.sz. végzésével rendelte el az adós kényszertörlését. Az adós a cégjegyzékből 2018. május 22-én került törlésre.

A 2014. évi mérlegbeszámoló adatai szerint az adós 2014. december 31. napján 2.785.000,- Ft pénzeszköz és 28.000,- Ft összegű követelés vagyonnal rendelkezett.

Az alperes nem tett eleget az adós vonatkozásában a 2015., 2016. évi és a 2017. január 1. - 2017. december 4. közötti időszakra vonatkozó beszámoló készítési és letétbehelyezési kötelezettségének.

A felperes 2018. június 28. napján előterjesztett keresetében kérte a bíróságot, kötelezze az alperest 1.574.343,- Ft megfizetésére.

Jogállításként arra hivatkozott, hogy az alperes, mint az adós ügyvezetője a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete bekövetkeztét (2015.08.18.) követően ügyvezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el és ezáltal a hitelezők követelésének kielégítése meghiúsult. Az adós kényszertörlési eljárásába bejelentett 1.574.343,- Ft követelése nem térült meg. Jogállítása alátámasztására a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 118/B. § (1) bekezdését jelölte meg. Jogi érvelésként hivatkozott a Ctv. 118/B. § (4) bekezdésére, amely szerint a hitelezői érdekeket sértő magatartást vélelmezni kell, mert az alperes nem tett eleget az adós 2015., 2016. évi és 2017. január 1. - 2017. december 4. közötti időszakra vonatkozó mérlegbeszámoló közzétételi és letétbehelyezési kötelezettségének.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Érdemi védekezésként arra hivatkozott, hogy az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete nem magatartása miatt következett be, azt követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése és csökkentése érdekében. Tényállításként előadta, első gazdasági társasága volt az adós, pénzügyi-gazdasági ismeretekkel nem rendelkezett, erőfeszítései ellenére az adós veszteséget termelt annak ellenére, hogy többször változtatott üzletpolitikát. Mérleg letétbehelyezési kötelezettségének azért nem tudott eleget tenni, mert nem volt anyagi fedezete a könyvelő munkadíjának megfizetésére. Gyermeke születését követően mindennapi megélhetése veszélybe került, emellett egészségügyi problémái is voltak. A felpereshez több alkalommal fordult méltányossági kérelemmel, emellett a banki hiteleket is átütemezte. Érdemi védekezése jogalapjaként a Ctv. 118/B. § (4) bekezdését jelölte meg. Csatolta az A Zrt. hitelezővel 2016. november 29. napján kötött részletfizetési megállapodást 22.202,- Ft tartozás megfizetésére vonatkozóan, valamint a cégbírósághoz írt, 2017. július 28-i keltezésű levelét a bírság tárgyában.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.574.343,- Ft-ot. Döntésében a Ctv. 118/B. §-ának 2017. június 30. napján hatályos rendelkezései megvalósulását vizsgálta. Megállapította, hogy az adós a 2015. év vonatkozásában nem tett eleget mérleg közzétételi kötelezettségének, ezért a Ctv. 118/B. § (4) bekezdése szerinti vélelem fennáll. A kimentési okokat a Ctv. pontosan meghatározza, ezek közül elsődleges annak bizonyítása, hogy a vezetői tisztségviselői időszak alatt nem következett be az adósnál fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, melyet illetően az alperes nyilatkozatot nem tett, csupán hivatkozás szintjén utalt erre. Ebből következően nem bizonyította, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt következett be. Ezen túl azt sem bizonyította, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése érdekében. Ezt önmagában egyes pénzintézeti - egyébként csekély volumenű - tartozások részletekben történő teljesítése nem alapozza meg, figyelembe véve, hogy a kényszertörlést elrendelő végzésben írtak szerint az összes bejelentett, meg nem térült hitelezői követelés a 2.000.000,- Ft-ot meghaladta. A Ctv. szerinti kimentés körében utalt arra, az elvárhatóság objektív fogalom, mely a társadalom által elvárható magatartást jelenti, az az ügyvezetői tisztséget betöltő személyek esetén ez az átlagot meghaladó magasabb mértékű. Az elvárhatóságot - ebből következően a felróhatóságot - vezető tisztségviselők esetén nem az egyéni adottságok alapján kell megítélni, hanem ún. objektív zsinórmértéket kell alkalmazni. "Az adott helyzetben" kitétel szerint vizsgálandó a konkrét tényállás mellett, hogy mi tekinthető elvárhatónak, amelynek teljesülése esetén a kárért felelős személy a kártérítés alól mentesülhet. Az adott tényállás mellett az alperes által felhozott, a felróhatóság alóli kimentést célzó okok nem igazolják, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az ügyvezetőktől elvárható magatartást tanúsította a hitelezői veszteségek elkerülése vagy csökkentése érdekében. A hivatkozott egyéb anyagi, családi körülmények olyan szubjektív indokok, melyek érdekkörébe esnek, ezért kimentésre alapot nem adhatnak.