BH 1992.10.634 Mindaddig, amíg a bontóperben a házastársi lakáshasználat nem rendeződik, mindkét házastársnak joga van a lakás használatára, s így birtokvédelmet is igényelhet [Ptk. 188. § (1) bek., 192. § (3) bek., 300. § (1) bek., 313. §, Csjt. 31/A-31/E. §-ok].

A peres felek 1979. május 5-én kötöttek házasságot, melyből 1979. július 31-én Krisztián nevű gyermekük született. 1980-ban utalták ki részükre a perbeli másfél szobás tanácsi bérlakást. A házastársak között az életközösség 1989 novemberéig állt fenn, attól kezdve a lakáson belül elkülönülten éltek, gazdasági kapcsolatuk azonban 1990 tavaszáig fennállt.

1990. március 15-én a felek között veszekedésre került sor; a felperes a veszekedés során az alperest tettlegesen bántalmazta, aki ennek hatására néhány napig a nővérénél, majd édesanyjánál tartózkodott. 1990. március 22-én a felperes távollétében az alperes a gyermekkel együtt elköltözött a lakásból. Mindkettőjük teljes ruhatárat, valamint a gyermek íróasztalát, heverőjét és a videoberendezést magával vitte, és élettársi kapcsolatra lépett Z. J.-vel. Az alperes ekkor egy papírdarabot hagyott a felperes részére a lakásban, melyen közölte, hogy többé nem jön vissza hozzá, ne is keresse őt. Két héttel később a felek közös gyermeke visszaköltözött a felpereshez. Az alperes élettársi kapcsolata 7 hónap múlva megszakadt, az alperes különböző ismerőseihez, majd albérletbe költözött.

A felperes néhány nappal az alperesnek a perbeli lakásból való elköltözését követően a lakás bejárati ajtaján zárat cserélt, majd március 28-án bontóper előtti meghallgatásra nyújtott be kérelmet. A meghallgatás befejezését követően megindult bontóper jelenleg is folyamatban van. A perben mindkét fél kéri a házasság felbontását, a gyermek nála történő elhelyezését, és mindketten igényt tartanak a lakás kizárólagos használatára is. Ez utóbbival kapcsolatban az alperes a felperes tettleges magatartására, a felperes pedig arra hivatkozik, hogy az alperes a lakást önként, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el.

Még a bontóper megindítása előtt, 1990. április 4-én a felek az alperes jogi képviselőjének irodájában tárgyaltak egymással, és okiratban rögzítették azt, hogy a házasság felbontásához kapcsolódó járulékos kérdésekben mi az álláspontjuk. Az iratban az alperes kijelentette, hogy a perbeli lakáson a régi zárat nem kéri visszacserélni, de az új zárhoz kulcsra tart igényt; a felperes pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy legkésőbb április 7-én az új zár kulcsából egyet az alperesnek átad.

A felperes azonban ennek a kötelezettségének nem tett eleget, ezért az alperes birtokvédelmi kérelmet terjesztett elő az államigazgatási hatósághoz.

A városi tanács vb hatósági osztálya határozatával megállapította, hogy a felperes birtokháborítást követett el az alperessel szemben azzal, hogy őt a lakásból kizárta. Kötelezte a felperest, hogy az alperes mint bérlőtárs lakáshasználatát a perbeli lakásban a határozat kézhezvételétől számított 3 napon belül biztosítsa. A határozat indokolása szerint a felperes a megállapodásban foglaltakkal ellentétben nem biztosította az alperesnek a lakásba való bejutást, és ezzel birtokháborítást követett el.

A felperes a keresetében a szakigazgatási szerv határozatának megváltoztatását és a birtokvédelmi kérelem elutasítását kérte.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.