A Pécsi Ítélőtábla Bf.20/2020/29. számú határozata költségvetési csalás bűntette tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 606. § (1) bek.] Bírók: Bencze Beáta, Hudvágner András, Tóth Sándor

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.III.20/2020/29. szám

A Pécsi Ítélőtábla Helység27-ett, a 2020. évi november hó 17. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és a 2020. évi december hó 1. napján kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1-n és társai ellen indult büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 13.B.288/2016/150. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

A tényállás II. pontjában írt költségvetést károsító cselekmény minősítése I. rendű vádlott esetében költségvetési csalás bűntette (Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés a) pont), míg II. rendű vádlott esetében felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés a) pont).

I. rendű vádlott büntetését 2 (kettő) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre, 3 (három) év közügyektől eltiltásra,

II. rendű vádlott büntetését 3 (három) év szabadságvesztésre, 3 (három) év közügyektől eltiltásra,

Terhelt4 IV. r. vádlott büntetését 1 (egy) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre súlyosítja.

A szabadságvesztést II. rendű vádlott esetében fogházban kell végrehajtani.

I. rendű vádlottal szemben 45.250.000 (negyvenötmillió-kettőszázötvenezer) forintra vagyonelkobzást rendel el.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy II. rendű vádlott édesanyjának neve helyesen: ...............

Kötelezi I. rendű vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 27.432 (huszonhétezer-négyszázharminckettő) forint bűnügyi költség megfizetésére.

I n d o k o l á s

I.

[1] A Pécsi Törvényszék a 2020. február 17-én kihirdetett 13.B.288/2016/150. számú ítéletében I. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének kísérletében, továbbá a Btk. 345. §-ában meghatározott hamis magánokirat felhasználásának vétségében állapította meg. Ezért I. rendű vádlottat - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap szabadságvesztésre, 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra, valamint 2 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, míg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban határozta meg.

[2] A fenti ítéletével a törvényszék II. rendű vádlottat a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete, a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete, a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntette, valamint a Btk. 345. §-ában meghatározott, 1 rendbeli felbujtóként, 1 rendbeli bűnsegédként és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett, összesen 3 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, halmazati büntetésül 1 év 10 hónap szabadságvesztésre, 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra, valamint 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, melyből II. rendű vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[3] III. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét 2 rendbeli, a Btk. 396. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében - melyből 1 rendbeli kísérlet -, valamint 2 rendbeli, a Btk. 345. §-ában meghatározott, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében - melyből 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett - állapította meg. Ezért III. rendű vádlottat halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, míg - annak végrehajtása esetén - a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi időpontját a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban határozta meg.

[4] Az elsőfokú bíróság IV. r. vádlottat 2 rendbeli, a Btk. 396. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntette - melyből 1 rendbeli kísérlet és 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett -, valamint a Btk. 345. §-ában meghatározott, bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre, 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, melyből a IV. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Kaposvári Városi Bíróság 4.B.901/2011/4. számú és a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.86/2012/3. számú ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés végrehajtását.

[5] Rendelkezett emellett az elsőfokú bíróság a lefoglalt bűnjelekről, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről is.

[6] Az elsőfokú bíróság fenti ítélete ellen az ügyészség a vádlottak terhére súlyosításért, míg I. rendű vádlott felmentésért, védője enyhítésért, II. rendű vádlott felmentésért, védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, Terhelt3 III. r. és IV. r. vádlottak és védőik pedig felmentésért fellebbeztek.

[7] A Helység27-i Fellebbviteli Főügyészség átiratában, továbbá a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészségi fellebbezést módosított tartalommal tartotta fenn; a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés, valamint - III. rendű vádlott esetében - a próbaidő hosszabb tartamban történő megállapítása mellett a tényállás II. pontjában írt, költségvetést károsító bűncselekmény eltérő minősítésére is indítványt tett.

[8] IV. r. vádlott védője a nyilvános ülésen a jogorvoslati kérelmét szintén módosította: elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, míg másodsorban IV. r. vádlott felmentését kérte. Egyebekben a védők a nyilvános ülésen a jogorvoslati indítványaikban foglaltakkal megegyező tartalommal szólaltak fel.

[9] II.

[10] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság kölcsönösen bejelentett fellebbezésekkel megtámadott ítéletét a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 590. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel az 590. § (10) bekezdésére is - a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül, mely a Be. 590. § (2) bekezdése értelmében kiterjedt az ítélet megalapozottságára, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseire, valamint az indokolás helyességére és az eljárási szabályok megtartására, illetve - a Be. 590. § (7) bekezdése alapján, hivatalból - az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekre is.