A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40125/2008/4. számú határozata tag kizárása tárgyában. [2006. évi IV. törvény (Gt.) 47. §, 48. §] Bírók: Bánki Horváth Mária, Levek Istvánné, Rédei Anna

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.125/2008/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Milus Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek alperes ellen tagkizárás iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság 2008. január 3-án kelt 18.G.40.107/2007/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2007. október 20-án megtartott taggyűlésén ... számú taggyűlési határozatával az alperesi tag kizárása iránti per megindítása felől hozott határozatot. E határozat szerint az alperes közreműködött a cég vagyonának jogtalan értékesítésében és magatartásával mindent elkövetett a cég működésének ellehetetlenítésében. A felperes 2007. november 5-én - a törvényes határidőn belül - előterjesztett keresetében a Gt. 47. és 48. §-aira alapítva kérte, hogy a bíróság az alperest a felperesi társaságból zárja ki, egyidejűleg az alperes tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerős befejezéséig függessze fel. A felperes az alperes társaságból való kizárására irányuló kereseti kérelem indokoltságára nézve a következőket adta elő. ... - a felperesi társaság korábbi ügyvezetője - 2006. október 31. napjával tisztségéről lemondott, és ezt követően 2006. november 8-án kelt szerződésben a felperest megillető bányászati jogosultságokat ruházott át a ... Kft.-re aránytalan ellenérték fejében, továbbá e társaságnak vételi jog gyakorlását engedélyezte a felperesi társaság tulajdonát képező ingatlanaira, s az ügyletekkel kapcsolatban jelenleg per van folyamatban a Fejér Megyei Bíróság előtt a felperes és a ... Kft. között, valamint büntetőeljárás is indult. Mindezekkel összefüggésben állította, hogy az alperes tudomással bírt a volt ügyvezető szabálytalan elidegenítési szándékáról, azt maga is támogatta és az ügyleteknél közreműködött; a szerződések aláírásához szükséges cégkivonatokat és tulajdoni lapokat beszerezve. Az alperes megakadályozta, hogy a társaság új ügyvezetőt válasszon. A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság által törvényességi felügyeleti eljárás keretében 2006.június 20-ára összehívott taggyűlésen hozott határozatok szabályszerűségét vitatta és a hozott határozatokat - ideértve az új ügyvezető megválasztásáról szóló határozatot - megtámadta és azóta is mindent elkövet annak érdekében, hogy a társaság szabályszerű működését ellehetetlenítse, így - megismételt taggyűlésre hivatkozással - 2007. augusztus 6-án egy személyben határozatokat hozott és azok alapján változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a cégbíróságon. Az alperes az általa megtartott taggyűlésről a társaságot nem értesítette, a változásbejegyzési eljárásra a társaság nevében ügyvéd részére megbízást adott a társaság képviseletére. A megismételt taggyűlés előzménye volt, hogy a társaság 2007. július 31-ére szabályszerűen taggyűlést hívott össze, melyen döntés született, hogy a napirendi kérdésekről egy későbbi időpontban - újonnan összehívandó - taggyűlésen határoznak, az alperes ezen a taggyűlésen nem volt jelen.

Az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzésével az alperes tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a keresetlevélben írtak nem felelnek meg a valóságnak; nem akadályozta a társaság működését, és nem veszélyezteti céljai elérését, a jogaival élt akkor, amikor peres eljárásokat kezdeményezett a társasággal szemben, mert álláspontja szerint a cég törvénysértően működik. Előadta, hogy ... 2006. október 6-án utasítást adott, hogy szerezze be a felperes cégkivonatait, valamint a tulajdonát képező ingatlanok tulajdoni lap-másolatait. ... a cég ügyvezetője volt, ezért kérésének eleget tett, az okiratokat beszerezte, ezen kívül semmi egyebet nem tett, nem működött közre a cég vagyonának értékesítésében. Előadta, hogy ... 2006. október 31-én nem mondott le az ügyvezetői tisztségéről, korábbi lemondását visszavonva, ügyvezetőként járt el és ezt senki nem kifogásolta. Előadta, hogy valóban megtámadta a cégbíróság által 2007. június 20. napjára összehívott taggyűlésen meghozott határozatokat, de nem azzal a céllal, hogy az új ügyvezető megválasztását megakadályozza, a keresetindítást - álláspontja szerint -a hozott határozatok törvénysértő volta indokolta. Nem vitatta, hogy 2007. augusztus 6-án egy személyben tartott taggyűlést, mert álláspontja szerint ez a 2007. július 31-én 8 órára összehívott taggyűlés elmaradása következtében megismételt taggyűlés volt, amelyen egyedül jelent meg és jogszerűen hozott határozatokat. Előadta; 2007. július 31. napjára 8 órára összehívott taggyűlésen nem vett részt, azonban tudomása van arról, hogy a taggyűlést nem tartották meg, mert a többségi tulajdonosok nem jelentek meg, erről őt ... és ... - a társaság tagjai - tájékoztatták.

Az elsőfokú bíróság 7. sorszámú ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolásában rámutatott arra, hogy a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 47. §-ának (1) bekezdése értelmében a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az általa felhozott indokok valósak és azok a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetnék (Pp. 164. § (1) bekezdés). Az alperes ellentétes állításával szemben a felperes nem bizonyította hogy az alperes közreműködött a volt ügyvezetővel a cég vagyonának jogtalan értékesítésben, erre vonatkozó bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a per adatai alapján megállapította, hogy az alperes és a társaság többi tagja között vita állt fenn a tekintetben, hogy a társaság korábbi ügyvezetője lemondott-e. Álláspontja szerint semmi akadálya nem volt annak, hogy a társaság a jogszabályi előírásoknak megfelelően a cégbíróságtól kérje a taggyűlés összehívását, mint ahogy ez 2007. júniusában megtörtént, így az ügyvezető lemondását követő legrövidebb határidőn belül bármelyik tag a taggyűlés összehívására irányuló kérelmét a cégbírósághoz benyújthatta, ezért nem róható az alperes terhére, hogy 2006. november 10-ét követően csak 2007. június 20-án tudtak taggyűlést tartani. Azt a tényt, hogy az alperes 2007. augusztus 6-án megismételt taggyűlést tartott, úgy ítélte, hogy nem veszélyezteti a társaság céljának elérését, mivel az ezzel kapcsolatos változásbejegyzési kérelmet a cégbíróságnak meg kell vizsgálnia és a bejegyzés csak akkor történhet meg, ha azt a cégbíróság megalapozottnak, jogszerűnek találja, és nem lehet az alperes kizárását megalapozó ok az a körülmény sem, hogy a taggyűlésen hozott határozatokat az alperes megtámadta, mert a határozatok megtámadása az alperes jogszabály adta jogosultsága. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a felperes keresetét azzal utasította el, hogy nem bizonyította a hivatkozott körülmények fennállását, illetve a felhozott indokok egyikét sem találta olyan súlyúnak, amely miatt az alperes társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. Megállapította, hogy a felperes, mint pervesztes, a saját költségét a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján maga viseli, az alperesnek perköltségigénye nem volt, ezért arról nem rendelkezett.