A Szegedi Ítélőtábla Gf.30079/2018/5. számú határozata békéltető testületi ajánlás hatályon kívül helyezése tárgyában. [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 137. §, 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 18. §, (1) bek., 34. §, (3) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:256. §, 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (Vkszt. Vhr.) 55. §] Bírók: Béri András, Dobler László, Gaálné dr. Jobbágy Ildikó
Kapcsolódó határozatok:
Gyulai Törvényszék P.20328/2017/4., *Szegedi Ítélőtábla Gf.30079/2018/5.*, Kúria Gfv.30371/2018/12. (BH 2019.11.307)
***********
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA
Gf.III.30.079/2018/5. szám
A Szegedi Ítélőtábla a dr. Rajnai Csaba ügyvéd által képviselt felperes neve, felperes székhelye szám alatti székhelyű felperes által - a dr. Szatmári Zsolt Gábor ügyvéd által képviselt alperes neve, alperes székhelye szám alatti székhelyű alperes ellen ajánlás hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Gyulai Törvényszék 2018. február hó 19. napján kelt 5.P.20.328/2017/4. sorszámú ítélete ellen az alperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő
Í T É L E T :
Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.
Kötelezi felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12.700,- (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú eljárási költséget.
A felperes köteles megfizetni az államnak az illetékes adóügyi hatóság felhívása szerint 48.000,- (Negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I N D O K O L Á S :
A perben nem álló személy 1. neve fogyasztó 2016. október 13. napján árverési vétel útján szerezte meg a ingatlan helyrajzi száma helyrajzi szám alatt felvett ingatlan címe szám alatti ingatlan tulajdonjogát (továbbiakban: ingatlan). Ezt követően kérelmet terjesztett elő a felperesnél, amelyben az ingatlanon fennálló vízkorlátozás megszüntetését, a közszolgáltatási szerződés megkötését, és a nyilvántartott korábbi tulajdonos által felhalmozott víztartozás korábbi tulajdonos felé történő érvényesítését kérte. A felperes a kérelem teljesítését elutasította azzal az indokkal, hogy a perbeli ingatlanon lévő felhasználási helyen lejárt határidejű víztartozás áll fenn.
A felperes az ingatlan korábbi tulajdonosával szembeni követelése egy részét - 69.456,- forintot - fizetési meghagyásos eljárásban érvényesítette. A jogerős fizetési meghagyás alapján azonban végrehajtást nem kért, a tartozás összege 2017. augusztus 2. napján 227.056,- forint és késedelmi kamata, valamint 9.779,- forint költség volt.
személy 1. neve fogyasztó ezután az alpereshez fordult, mely ..... számú ajánlásában a felperesnek a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. (Ftv.) 18. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 32. § b) pontja alapján ajánlotta, hogy kösse meg a vízközmű szolgáltatói szerződést a fogyasztóval, a szolgáltatás korlátozását a fogyasztási helyen szüntesse meg. Rendelkezett továbbá arról is, hogy mindegyik fél a maga költségeit viseli.
Az ajánlás indokolása szerint a felperes a fogyasztó érdekeit csorbítva jogellenesen tagadta meg a vízközmű szolgáltatási szerződés megkötését, illetve a szolgáltatás korlátozásának feloldását. A fogyasztó az ingatlant árverési vétel útján szerezte, ezért a Ptk. 5:41. § (4) bekezdésére figyelemmel azt tehermentesen szerezte meg, mert a dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján történő megszerzésével megszűnnek harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű. Az árverési vevő, jelen esetben a fogyasztó, nyilvánvalóan nem volt rosszhiszemű. Ugyanerre a következtetésre vezet a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 137. § (1) bekezdésének rendelkezése is, mely szerint a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak telki szolgalom, közérdekű használati jog, törvényen alapuló haszonélvezeti jog terhelheti akkor is, ha az nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.
E jogszabályhelyek nem tartalmaznak sem megkülönböztetést, sem szűkítést arra vonatkozóan, hogy harmadik személy követelése dologi vagy kötelmi jellegű-e. Ilyen jogalkotói szándék hiányában pedig nem lehet különbséget tenni dologi vagy kötelmi jellegű, harmadik személyt terhelő jogok között. Ezért a felperes kötelmi igényére történő hivatkozás sem megalapozott, mert a harmadik személlyel szembeni követelés kötelezettje nem a fogyasztó, hanem a korábbi szerződő fél, akinek a tulajdonában állt az elárverezett dolog. A követelés behajtása a felperes feladata és kockázata, melyet korábban jogosult lett volna a végrehajtás szabályai szerint orvosolni, azonban ezt nem tette. A fogyasztó jóhiszeműsége nem kérdőjelezhető meg, mert az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett követelésről még erre irányuló kérése esetén sem tájékoztathatta volna a felperes. A felperes a követelés behajtás kockázatát nem terhelheti a fogyasztóra azzal, hogy nyilvánvaló költségkímélés céljából végrehajtási eljárást nem kezdeményez, azaz nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy követelése megtérüljön.
Hivatkozott továbbá a Ptk. 5:42. §-ára, mely szerint, ha az állam bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdonjogot, a dolog értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségért. Az állam felelőssége akkor áll fenn, ha a jogosult a volt tulajdonos vagyonára végrehajtást vezetett és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. Az állam tulajdonszerzése nem érinti a jóhiszemű harmadik személy javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat. Ezt a szabályt analógia útján alkalmazni kell.
A felperes keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy az alperes ajánlását helyezze hatályon kívül. Pernyertessége esetére perköltséget nem igényelt.
Keresete indokolásaként hivatkozott a Ptk. 6:256. § (1) bekezdésére, amely szerint a közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles. Az 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet (VVhr.) 55. §-ának (3) bekezdése kógens rendelkezés, melytől a szolgáltató nem térhet el. Emellett a 2015. február 16. napjától hatályos, és honlapján közzétett üzletszabályzat 4. számú melléklet 3.2. pontja ugyancsak a szerződéskötés feltételévé teszi, hogy a felhasználási helyen ne legyen lejárt határidejű vagy vitatott számlatartozás. A vízközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vszt.) 51. § (5) bekezdése kimondja ugyanakkor, ha a vízközmű szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi közszolgáltatási szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználási telephely tekintetében az 58. § (1) bekezdése szerint járhat el.
Miután eredeti szerzésmóddal történt a tehermentes tulajdonszerzés az csak a Vht. 137. § (1) bekezdésében meghatározott dologi jogokra vonatkozik, ezért a kötelmi jellegű igény fennmaradt és az az új tulajdonosra is kihat.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!