BH 2000.5.196 Az ügyvédi iroda felelőssége az ügyvédjelölt által a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért [Ptk. 219. § (1) bek., 220. § (1) bek., 339. § (1) bek., 340. § (1) bek., 348. § (1) bek.].

A jogerős ítélet kötelezte az ügyvédi iroda alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 900.000 forintot, ennek 1995. december 5-től a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát és perköltséget. A megállapított tényállás szerint az alperes ügyvédi irodában alkalmazottként dolgozott dr. N. Z. ügyvédjelölt, aki 1995. augusztus 24-én közreműködött egy ingatlan tulajdonjogának a felperes és édesanyja, illetve D. M. és élettársa közötti átruházására vonatkozó előszerződés megkötésében. Ennek során ügyvédi letétként a felperestől 900.000 forintot átvett, azt azonban az ügyvédi iroda pénztárába nem fizette be, hanem saját céljaira fordította. Az alperes bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt feljelentette dr. N. Z.-t, az ellene indított büntetőeljárást azonban az ügyvédjelölt 1995. október 10-én bekövetkezett halála miatt megszüntették.

A jogerős ítélet álláspontja szerint az ügyvédjelölt az alperes képviseletében járt el a Ptk. 219. §-ának (1) bekezdése, illetőleg a Ptk. 220. §-ának (2) bekezdése értelmében, így az általa a felperessel kötött letéti szerződés érvényes volt. Azt az alperes köteles teljesíteni, azaz a letét visszakövetelésekor köteles azt a felperesnek kiadni. Ettől függetlenül azt is megállapította a jogerős ítélet, hogy az alperes az alkalmazottja által a munkaviszonyával összefüggésben a felperesnek okozott kárért a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése, illetve a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése szerint kártérítő felelősséggel tartozik és az érvényes letéti szerződéstől függetlenül, kártérítésként köteles a felperesnek az átvett 900.000 forintot visszafizetni. A felperes oldalán olyan mulasztást a jogerős ítélet nem látott bizonyítottnak, amely alapot adott volna a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése szerint a kár megosztására.

A jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének a teljes elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a néhai nem volt képviselője az ügyvédi irodának az ügyvédségre vonatkozó jogszabályok értelmében, így sem megbízás, sem letéti szerződés a felek között nem jött létre. Kárfelelősséggel pedig azért nem tartozik az alperes, mert dr. N. Z. mint az alperes iroda által bérelt helyiségek tulajdonosa is bemehetett az ügyvédi irodába, használhatta az ügyvédek pecsétjeit, azaz a néhai nem alkalmazotti jogviszonyát felhasználva követte el kárt okozó cselekményét. Arra is hivatkozott, hogy a felperesnek korábbi megbízásai miatt is tudnia kellett arról, hogy az ügyvédjelölt az iroda képviseletére nem jogosult, és fel kellett ismernie a néhai okirat-hamisítását is.

A felperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.