BH 2020.7.202 Annak elbírálása, hogy az adóhatóság általi jövedéki bírság megfizetésére kötelezés mellett a büntetőeljárásban alkalmazott szankció sérti-e a kétszeres elbírálás tilalmát, nem felülvizsgálati, hanem perújítási eljárásra tartozó kérdés [Be. 637. § (1) bek. b) pont, 649. §].

[1] A járásbíróság a 2017. október 26-án kihirdetett ítéletével a XII. r. terheltet bűnösnek mondta ki orgazdaság bűntettében [Btk. 379. § (1) bek. b) pont és (4) bek. b) pont]. Ezért őt 400 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 400 000 forint pénzbüntetésre ítélte, valamint 1 159 375 forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben.

[2] A XII. r. terhelt és védője által bejelentett fellebbezés alapján eljárt törvényszék a 2018. szeptember 26-án meghozott ítéletével a terhelt cselekményét folytatólagosan elkövetettnek minősítette. A pénzbüntetés napi tételeinek számát 300-ra, és ekként a pénzbüntetés összegét 300 000 forintra enyhítette, a vagyonelkobzás összegét 1 028 125 forintra mérsékelte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ítélete ellen a XII. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjára hivatkozással, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, a terhelt büntetésének enyhítését és a vagyonelkobzás mellőzését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.

[4] A felülvizsgálati indítvány szerint jelen ügyben a másodfokú bíróság a bűnösség köréből egy részcselekményt kirekesztett. Ekként a jogerős ítélet a terhelt büntetőjogi felelősségét 53 kilogramm helyett 47 kg kilogramm, összesen 1 028 125 forint értékű fogyasztási dohány tekintetében állapította meg. Figyelmen kívül hagyta azonban, hogy ebből a mennyiségből 5,32 kilogramm fogyasztási dohányt a nyomozó hatóság a házkutatás során lefoglalt, és amiatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága még a büntetőeljárás lefolytatását megelőzően, a 2015. január 30. napján meghozott határozatával 132 574 forint jövedéki bírságot szabott ki a terhelttel szemben, amit a terhelt meg is fizetett.

[5] Ezért - a védő álláspontja szerint - ez utóbbi mennyiség tekintetében a XII. r. terhelt bűnösségét nem lehetett volna megállapítani, mert az a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. A jövedéki bírság mértéke pontosan megegyezik azzal az összeggel, amit a nyomozó hatóság az adott mennyiség után a vagyoni előnyként számításba vett. Ettől csak a bíróság tért el, amikor alacsonyabb elkövetési értéket állapított meg. Nyilvánvaló azonban, hogy a jövedéki bírság kiszabására ugyanazon - lefoglalt - 5,32 kilogramm fogyasztási dohány tekintetében került sor, amit a bíróság is a terhelt büntetőjogi felelősség alapjaként értékelt a jogerős ítéletében. A bíróság - a védő álláspontja szerint - akkor járt el volna helyesen, ha ezen mennyiséget ugyancsak leszámítja az általa 47 kilogrammban megállapított, a bűnösség alapjául szolgáló összmennyiségből, és ehhez igazodóan állapítja meg az elkövetési értéket.

[6] Ennek elmulasztásával azonban - az indítvány szerint - a bíróság jogerős ítéletében az említett 5,32 kilogramm vágott dohány tekintetében a "ne bis in idem" elvét megsértve, a kétszeres eljárásnak az Alaptörvény XXVIII. Cikkében foglalt tilalma ellenében állapította meg a XII. r. terhelt bűnösségét.

[7] A vagyonelkobzás alkalmazását pedig azért is sérelmezte a védő, mert arra csak azon vagyon tekintetében kerülhetett volna sor, amit a terhelt az elkövetés során, vagy azzal összefüggésben szerzett. A XII. r. terheltnek azonban az elkövetésből nem eredt tényleges haszna, mert a fogyasztási dohányt kizárólag a saját részére szerezte be, s azt elfogyasztotta.

[8] A bíróság jogerős ítéletében 277,5 kilogramm fogyasztási dohány után alkalmazott vagyonelkobzást az adózatlan jövedéki terméket megszerző, és azt üzletszerűen értékesítő I. r. terhelttel szemben. A XII. r. terheltnek felrótt 47 kilogramm vágott dohány ennek a mennyiségnek is a részét képezte, ezért ugyanazon mennyiség tekintetében az I. r., és a XII. r. terhelttel szemben is vagyonelkobzás alkalmazására került sor. Ez - a védő álláspontja szerint - ugyancsak a kétszeres értékelés tilalmába ütközik, mert annak folytán az állam kétszeresen gazdagodik azáltal, hogy a dohány legalacsonyabb piaci értékét mindkét terhelttől behajtja. Ráadásul a XII. r. terhelttel szemben az 5,32 kilogramm fogyasztási dohány értéke már a jövedéki bírsággal megfizetésre került.

[9] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta, és annak elutasítását indítványozta. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben kiszabott büntetés nem önmagában, hanem csak akkor vizsgálható felül, ha az a bűncselekmény törvénysértő minősítésére vezethető vissza, avagy a Btk.-nak a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására vonatkozó, valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezését sérti. Ilyenre az indítvány nem hivatkozik. Az ügyészi álláspont szerint az indítványnak a kétszeres értékelés tilalmára való hivatkozása valójában annak a kifogásolásaként értelmezendő, miszerint a bíróság nem értékelte enyhítő körülményként azt, hogy a terhelttel szemben jövedéki bírság kiszabására került sor. A büntetéskiszabási körülmények értékelésének vitatása azonban a büntetés felülvizsgálatát nem teszi lehetővé.

[10] A vagyonelkobzás alkalmazásának felülvizsgálatára sincs mód, mert az e körben megvalósult esetleges törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében orvosolható, ez pedig a felülvizsgálatot kizárja.

[11] A védő felülvizsgálati indítványa - az alábbiak szerint - törvényben kizárt.

[12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe; a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A felülvizsgálat korlátja - egyebek mellett - az, hogy nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható [Be. 650. § (1) bek. c) pont].

[13] A Legfőbb Ügyészség helyesen hivatkozott arra, hogy a jogerős ítéletben kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés csak akkor képezheti felülvizsgálat tárgyát, ha az a cselekmény törvénysértő minősítésének következménye, avagy a jogerős ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés önmagában sérti a büntetéskiszabás (intézkedés-alkalmazás) valamely kötelező, nem a bíró mérlegelésére bízott anyagi jogi szabályát. A védői indítvány ilyenre kétségtelenül nem hivatkozik, ezért arra tekintettel a Be. 649. § (1) bekezdés b) pontján alapuló felülvizsgálatra nem kerülhet sor.

[14] Ugyanakkor a Kúria nem értett egyet azzal, hogy a védő a kétszeres eljárás kifogásolásával csupán a jövedéki bírság enyhítő körülményként való értékelésének elmulasztását sérelmezte.

[15] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 Irányelve "az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről" preambulumának [17] bekezdése rögzíti, hogy a büntetőjogi szankcióknak nem megfeleltethető, ugyanarra a személyre ugyanazon magatartásért kiszabott szankciókat figyelembe lehet venni az érintett személynek az ezen irányelvben meghatározott bűncselekmény miatti elítélése során; egyéb szankciók esetében pedig teljes mértékben tiszteletben kell tartani az azonos bűncselekmény miatti kétszeres büntetőeljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát ("ne bis in idem" elv).